Elfogadták az MRE 2009. évi zárszámadását

Az MRE zsinati székházának üléstermében szerdán gyűlt össze a Zsinati Tanács, amely elsősorban a Magyarországi Református Egyház gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket tárgyalta. Az ülés előtt Steinbach József dunántúli püspök hirdetett igét, majd Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke nyitotta meg a tanácskozást.

A soproni reformátusok Pünkösdje

A keresztény, keresztyén felekezetek ünnepi szentmisével, istentisztelettel ülték meg Pünkösd ünnepét Sopronban.

Tisztelet Kálvinnak, hála egy isteni örökségért

  Kálvin-szobrot avattak ünnepi istentisztelet keretében Mezőcsáton, a Református Egység Napján, május 22-én. „Egy év távlatából a napilapok talán már elfelejtették 2009. május 22-ét, azonban mi, reformátusok tudjuk, hogy Isten magyar nyelvű keresztyén népe ekkor vallotta meg, hogy Krisztus a jövő, együtt követjük Őt!" - mondta igehirdetésében Bölcskei Gusztáv.

Tüzet fogjon e fásult világ - Csűry István királyhágómelléki püspök pünkösdi pásztorlevele

  "Az elhanyagolható bűnök okozzák a hit elbizonytalanodását, a reménység haldoklását és a szeretet pusztulását" - írja a püspök.

Szívünkbe áradó szeretet

Pünkösdnek az egész egyházi évre, és egész emberi életünkre nézve következménye van, hiszen „a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adott Szentlélek által” (Róm 5,5). Az Istenbe vetett hit, a rá tekintő reménység nem szégyenít meg – oly sokszor tapasztalhatjuk ezt életünk folyamán!

Lélekből lelkesen

„Jól csak a szívével lát az ember, mert ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan”– mondta a kis hercegnek a róka, s mennyire igaza volt. Pünkösd a Lélek ünnepe, a Léleké, aki a szemnek láthatatlan, de a szívnek látható. Mi olyanok vagyunk, mint Tamás, a tanítvány: jobban hiszünk a szemünknek, mint a szívünknek, pedig „boldogok, akik nem láttak és hisznek” (Jn 20,29c).

Mit jelentenek számomra a pünkösdi jelképek?

Néhány évtizeddel ezelőtt vágyakozó szívvel vettem részt a pünkösdi istentiszteleten, mert szerettem volna igazán megérteni a pünkösdi jelképek értelmét. Az igehirdetés alapigéi a Jn 3,8, a Mt 3,16 és az ApCsel 2,2–4 voltak. A prédikáció arról szólt, hogy a Szentírásban a Szentlélek kitöltésével és munkájával kapcsolatosan jelképeket is találunk. Az igehirdető három jelképre hívta fel a figyelmünket, és ezeknek kapcsán szólt az Ige hozzám is.

A Lélek elváltoztat és átalakít

A tanítványoknak Jézus húsvéti előleget adott, amikor azt olvassuk: „és szemük láttára elváltozott” (Mk 9,2). De lelkükre kötötte, hogy csak akkor mondják el ezt, amikor az Emberfia feltámadt a halálból. Jézus feltámadása ugyanis a Léleknek az a munkája, amikor teljesen elváltozik, és isteni létvalóságot ölt magára.

Pünkösd ünnepe a Biblia fényében

A szó maga, pünkösd, ötvenedik napot jelent húsvéttól számolva. Vagyis az emberiség történelmének legfontosabb eseménye, hogy az Isten 2010 esztendővel ezelőtt megjelent testben, Jézus Krisztus a golgotai kereszten eltörölte bűneinket, és feltámadásával végérvényesen legyőzte a halál és pokol erőit, ezért nála örök élet beszéde van, a bűnbocsánat ajándéka.

Szívemet nyújtom Feléd – ezredévek üzenete Lélektől-lélekig

Szentlélek által látó szemeket, belső látásokat kapunk. S ekkor a valóság minden álruhája, álarca lehullik, s azt látjuk meg, ami van. Meg azt is, Aki mindenek ellenére van, itt van velünk Lelke által.

„Ne keresgéljünk semmit se a holtak között” – Csűry István királyhágómelléki református püspök húsvéti üzenete

Húsvét előestéjén engedjük közel – evangéliumot szomjazó lelkünkhöz – a Krisztus után üresen maradt sziklasír mellett megjelent angyal üzenetét: „Mit keresitek a holtak között az élőt?” (Lukács 24,5)

Itthon és otthon – Pap Géza erdélyi református püspök húsvéti üzenete

  "A földi létben itthon vagyunk a testben és távol az Úrtól, a mennyei létben otthon vagyunk az Úrnál, és távol a testtől" – írja húsvéti pásztorlevelében a püspök.

Krisztus feltámadt! – Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főjegyzőjének húsvéti üzenete

"El lehet-e érni a békességet ilyen körülmények között? Igen, el, ha emlékszünk arra, hogy az emberek közötti béke kezdete a szívünkben levő belső béke. Krisztushoz fordulva és rá bízva életünket valóban békéltetőkké válunk" – írja a kárpátaljai főjegyző.

Nem változik irántunk való szeretete...

Az őskeresztyénség idejéből fennmaradt, ujjongó örömöt sugárzó köszöntés sokatmondó; a hívő emberek ugyanis annyira örvendtek Jézus feltámadásának, hogy így köszöntötték egymást: „Az Úr feltámadt!” A válasz ez volt rá: „Az Úr valóban feltámadt! Halleluja!”

A szent három nap előtti éjszaka

A szent három nap előtti éjszaka. Sok titokkal telített este ez. Szeles, hűvös lett az idő, de egy erdei madár alig hagy valamicskét elmélkedni és írni. Nem túl szép a hangja, mintha berregne... éspedig negyed percenként.

Isten meleg csendje

„Mária pedig a sírbolton kívül állt és sírt. Amint sírt, behajolt a sírboltba, és látta, hogy két angyal ül ott fehérben, ahol az előbb Jézus teste feküdt; az egyik fejtől, a másik meg lábtól. Azok így szóltak hozzá:»Asszony, miért sírsz?« Ő ezt felelte nekik:»Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették.« Amikor ezt mondta, hátrafordult, és látta, hogy Jézus ott áll, de nem ismerte fel, hogy Jézus az. Jézus így szólt hozzá:»Asszony, miért sírsz? Kit keresel?«” (Jn 20,11–15)

„Feltámadás és Élet”

„Isten szereti a történeteket, ezért teremtett embereket” – mondotta Farkas József néhai lelkipásztorom. A Biblia is tele van történetekkel, akárcsak az életünk. Ezek a történetek az életről „mesélnek”, rólunk emberekről, és Arról, aki mindezt megálmodta.

A virágvasárnapi evangélium: az Úrnak szüksége van rám!

Az az igazi keresztyén ember, aki Jézus Krisztust Megváltójának és Urának tartja. De a fordítottjának is igaznak kell lennie az életünkben, amikor ráébredünk, hogy Jézus számít rám, használni akar a világban, vagyis Neki is szüksége van rám – ezeket a gondolatokat osztotta meg a hívekkel virágvasárnapi áhítatában Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke Székesfehérváron.

Zsinat- Bizalom és bizalmatlanság - Steinbach József dunántúli református püspök igehirdetése

„Ez a sákramentum gyógyszer a szegény betegek számára”– úrvacsorás istentisztelettel fejeződött be a zsinati ülés