„Lelkészeink tehát most, jobb híján, digitálisan erednek széledező nyájuk nyomába, s így szeretnének közösségben lenni velük ebben az átmeneti és rendkívüli időben" – Bogárdi Szabó István püspök gondolatai az internetes istentiszteletek és gyülekezeti alkalmak teológiai kérdéseiről.
A protestáns teológiai és etikai gondolkodás fejlődésében és közvetítésében vállalt kiemelkedő szerepéért, az európai etnikumok és felekezetek megbékélését szolgáló szakirodalom gazdagításáért, valamint a református teológiai oktatás professzionális fejlesztésében vállalt szolgálatáért díszdoktori címet kapott Fazakas Sándor a Babeş-Bólyai Tudományegyetemen. A debreceni egyetemi tanár, tiszántúli református lelkipásztor október 26-án vette át az elismerést Kolozsváron.
„Vétkeztünk... Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében" címmel jelent meg Fazakas Sándor legújabb könyve. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanárát az egyház bűnökkel terhes múltjával és azok jelenbeli következményeivel való szembenézéséről kérdezték.
Budapesten és Debrecenben mutatták be Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanárának legújabb könyvét, „Vétkeztünk... Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében" címen.
„Amennyiben a jelenlegi menekültválság valóban komplex történelmi-társadalmi, ugyanakkor globális kiterjedésű és korszakalkotó esemény, a reformátori teológia ideológia-kritikai potenciálja újból szóhoz kell, hogy jusson." Migrációval kapcsolatos egyházi állásfoglalások a mérlegen – Fazakas Sándor teológiai-etikai szempontú helyzetértékelése.
Szempontok a múltfeltárás, az emlékezés és a megbékélés kérdéséhez a Magyarországi Református Egyházban – Fazakas Sándor gondolatai.
2015-ben a Magyarországi Református Egyházban (MRE) új egyházkormányzati ciklus lép életbe, ez ad aktualitást a címben szereplő – Révész Imre által már nyolcvan éve megfogalmazott – kérdésnek. Tanulmányában Dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára az MRE mai működését veti össze a Kálvinnak az egyházról szóló tanításával.
E provokatív mottó jegyében nyitotta meg a Kurhessen-Waldeck-i Tartományi Egyház a „Reménység Kelet-Európáért" (Hoffnung für Osteuropa) című segélyakció programját egy németországi szakmai fórumon. A március 8-i marburgi nyitó előadást Fazakas Sándor szociáletikus, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára tartotta „Mert a szegény nem fogy el a földről (5Móz 15,11). Egyház és állam szociális felelőssége Európában" címmel.
„A megbékélésnek egzisztenciális jelentősége van minden társadalom számára" - hangsúlyozta a német diktatúrák feldolgozására létrehozott szövetségi alapítvány elnöke, Anna Kaminsky Berlinben a több mint 200 meghívott vendég előtt, a kulturális emlékezet egyik fő helyszínén, a Szent-Erzsébet templomban. Az augusztus 28-án rendezett est fő előadója Fazakas Sándor professzor, a Tiszántúli Református Lelkésztovábbképző Intézet vezetője volt.
„Egyház−állam−társadalom! Mi a helyzet Magyarországon?" címmel tartott előadást Dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Hittudományi Egyetem volt rektora a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) Kelet-Közép-Európa Konferenciáján, 2012. május 9-én Hannoverben, az EKD központjában.
Krisztus kettős természetének titka sokkal inkább a vita tárgya volt és maradt mind a mai napig – állítja a Fazakas Sándor teológus, egyetemi tanár. A Debreceni Hittudományi Egyetem (DRHE) szociáletikai tanszékének vezetője a karácsony fő teológiai vonatkozásai kapcsán azt mondta, az által, hogy Isten Fia egészen emberré lett, sorsközösséget vállalt az emberrel. Viszont az inkarnáció értelmében az emberrel való sorközösség nem áll meg a szolidaritásvállalás szintjén, hanem az ember Isten előtti helyére és megigazítására tekint.
XVI. Benedek pápa 2011. szeptember 22. és 25. között első hivatalos látogatásra érkezett hazájába, Németországba. Mit láthat az eseménysorozatban a protestáns teológus, a református keresztyén ember? Dr. Fazakas Sándor gondolatai a látogatás jelentőségéről.
Kálvin János nem írt formai és tartalmi szempontból rendszerbe foglalt szociáletikát, de genfi működésének mindkét időszakában (1536-38 és 1541-64) jelentősen járult hozzá a városállam társadalmi és gazdasági rendjének átalakításához. Fazakas Sándor Kálvin szociáletikája című tanulmányának bevezetőjét és a harmadik fejezet három alfejezetét közöljük. A teljes írás megjelent a Confessio c. folyóirat 2009/1-es számában.
Az Alexander Humboldt Alapítvány ösztöndíjasaként érkezett Fazakas Sándor a Vesztfáliai Wilhelm Egyetemre (WWU). A 2005 és 2011 között a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektoraként tevékenykedő teológus egy évig kutat Münsterben.
Dr. Fazakas Sándor, a Debrecenei Református Hittudományi Egyetem rektora a Bonni Egyetem Protestáns Teológiai Fakultásán tartott előadást 2011. június 28-án „Barth Károly és magyar barátai – Barth és a magyar református teológia” címen.
„A történelem nyitott. Tehát nem az a baj, ha a történelem többféle olvasatú, hanem az, ha valaki egy olvasatot kizárólagossá akar emelni. Az egyház a múltat is a bűn és kegyelem, az ítélet és a szabadítás összefüggésében szemléli” – mondta Fazakas Sándor a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora az Egyházak szerepe a társadalmi megbékélésben Közép-Kelet-Európában" címet viselő konferencia utolsó napján. Az ökumenikus konferencia célja az volt, hogy párbeszédet kezdeményezzen a magyarországi történelmi egyházak, valamint a romániai, szerbiai és szlovákiai egyházak között.
Az egyházak az alkotmányozás folyamatához, ennek során a környezettudatos életszemlélet kialakításához a természettel való kapcsolat spirituálisának megélésével járulhatnak hozzá – mondta Fazakas Sándor az egészséges környezethez való jog alkotmányos megjelenítéséről tartott nemzetközi konferencián.
A Debreceni Református Kollégium tanintézményei június 9-én, közös nevelői értekezlet keretében, Karácsony Sándor emlékülést tartottak az Oratóriumban.
A múlt feltárása és megismerése, majd megítélése a református egyházban nem merülhet ki néhány szenzációs eset leleplezésével, listák állításával, féligazságok megszellőztetésével – mondta Fazakas Sándor, a debreceni teológia rektora abból az apropóból, hogy a Zsinat legutóbbi ülésén döntött a múltfeltárás rendjéről.
A továbbképzésekre a lelkészeknek is szükségük van, csakúgy mint az orvosoknak, vagy a jogászoknak – mondta Fazakas Sándor. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Teológiai Bizottságának elnöke szerint ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a lelkésztovábbképzést országosan egységes szempontrendszer szerint szervezzék meg. Február végén jött létre az Országos Továbbképzési és Koordinációs Testület, amelynek egyházkerületenként két-két delegált tagja van.