Alábbi összeállításunkban a Magyarországi Református Egyházban 2011 őszén esedékes presbiterválasztáshoz szükséges hivatalos útmutatásokat, segédleteket közöljük. Az útmutatókat a Zsinat Elnöksége, a Zsinati Hivatal Jogi Osztálya, valamint a Zsinat Missziói Bizottsága állította össze és adta ki.
A budapesti Baár-Madas Református Gimnáziumban szeptember végétől regionális hatókörű tehetséggondozó-köröket indítanak matematikából az általános iskolák ötödikes tanulói, biológiából és magyar nyelvből az általános iskolák hetedikes diákjai számára. A Baár-Madas igazgatójával a református tehetséggondozásról és a közeljövőben induló programról beszélgettünk.
Közösségi vezetést, csapatmunkát szeretne megvalósítani a Károli Gáspár Református Egyetem régi-új első embere, Balla Péter rektor. A teológus professzor másik célja többek között az, hogy az általa vezetett felsőoktatási intézmény minél több szálon kötődjön fenntartójához, a református egyházhoz.
Az őszi presbiterválasztás előtt a gyülekezetek tájékoztatására a honlapon is közöljük azt a tájékoztatót, amelyet a Zsinat Elnöksége a vonatkozó egyházi törvények helyes alkalmazása, a választásra való felkészülés és a választás egységes lebonyolításának biztosítása érdekében adott ki.
Számos kisgyülekezet kényszerpályára kerülhet az új presbitérium megválasztásakor, hiszen a kihaló, betegség miatt a szolgálatból visszavonuló öregek helyét nem mindig tudja hiteles fiatalabbakkal betölteni. A lovasberényiek szeretnék a vállalhatatlan kompromisszumokat elkerülni, ezért csökkentik a testület létszámát, és történetükben először nőket is felkérnek a presbiteri szolgálatra. A presbiterválasztással kapcsolatos dilemmákról Hajdú Szabolcs Koppány lelkipásztorral beszélgettünk.
Minden reggel fél ötkor kel, hogy legyen ideje Bibliát olvasni, mert ebben van az egész napjára való lendület – meséli derűsen Voglné Szathmári Ilona ügyvéd, a budapest-rákosligeti gyülekezet gondnoka.
A felső-kiskunsági pusztavilágban jelentős kisebbségben élnek a reformátusok, egy-egy településen sokszor kilenc-tízszer annyi katolikus van, mint kálvinista. A reformátusoknak nemcsak a kisebbségi léttel kell felvenniük a harcot, hanem a változó világgal, a felszámolt tanyavilággal is. A kiskunsági pusztán a Kerekegyháza-Fülöpháza-Kunpuszta-Kunbaracsi Református Társegyházközség mindennapjaiban Kenyeresné Téglási Anna lelkipásztornő kalauzol.
A Múzeumok Éjszakáján a kecskeméti Ráday Múzeum volt az egyik legnépszerűbb a rengeteg vidéki múzeum közül a NEFMI (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) értékelése szerint. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Fogarasi Zsuzsát, a múzeum igazgatóját.
Százhúsz évvel ezelőtt az ipari munkának vasárnapi szüneteltetéséről szóló 1891. évi XIII. törvénycikk 1. §-a mondta ki, hogy augusztus 20-a nemzeti ünnep: „Vasárnapokon, valamint szent István király napján, mint nemzeti ünnepen, a magyar szent korona országainak területén az ipari munkának szünetelnie kell.” A protestánsokban visszatetszést és tiltakozást váltott ki már a törvény tervezete is. Révész Kálmán a Dunántúli Protestáns Lap 1891. március 1-ji számában az egész nemzetet felekezeti különbségek nélkül magához ölelő királyhoz, valamint a képviselőházakhoz folyamodást javasolja, hogy „a törvényjavaslatnak a nemzeti ünnep elrendelését tartalmazó pontját, mely az ország lakosságának körülbelől fele részét tartóztatná vissza attól, hogy ilynemű nemzeti ünnepen szívvel-lélekkel részt vehessen, jelen alakjában törölni kegyeskedjenek”.
Ha a kalotaszegi dombok között a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat templomrajzaira emlékeztető, négy fiatornyos templomocskát látunk, biztosak lehetünk abban, hogy magyarok lakta református faluhoz értünk. Az István királyról elnevezett erdélyi településen az augusztus 20. előtti napokban jártunk.
Vajon miként fogadta a 2009. május 22-én létrejött Magyar Református Egyházat az egyes országok többségi társadalma? Hogyan tovább, mi az egység következő lépése? Ezekre és még sok más kérdésre kereste a választ a Csillagpont a Krisztus a jövő! Együtt követjük őt? című kerekasztal-beszélgetése.
Magyar reformátusokként büszkék lehetünk arra, hogy az elmúlt hat hónapban részesei lehettünk az uniós intézmények és az egyházak egyre jobban kikristályosodó párbeszédének. Hámori Ádám EU-referens tekintett vissza a soros magyar EU-elnökség történéseire.
Többek között a liturgiai megújulásról, a közoktatási alap létrejöttéről, a Kálvincsillag nevet viselő közös lapról hallgattak meg beszámolókat szerda délelőtt a Generális Konvent temesvári ülésének résztvevői. A Kárpát-medencei református egyházak és egyházkerületek elnökségeit tömörítő testület tanácskozása ünnepi istentisztelettel ért véget.
A pünkösd szó az Újszövetség görög nyelvén (Pentekoszté) ötvenedik napot jelent húsvéttól számolva. Vagyis az emberiség történelmének legfontosabb ténye, hogy az Isten 2011 évvel ezelőtt megjelent testben, Jézus Krisztus a golgotai kereszten eltörölte bűneinket, és feltámadásával végérvényesen legyőzte a halál és pokol erőit, ezért nála az örök élet beszéde van, a bűnbocsánat ajándéka a hozzá bizalommal forduló ember számára.
„Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!” (2Kor 13,13) Sokunknak ismerősen cseng a keresztyén liturgiába mélyen beivódott páli áldásformula. De vajon elgondolkodtunk-e már a befejező szavak értelmén, jelentésén és jelentőségén?
Balla Pétert választotta a Károli Gáspár Református Egyetem szenátusa az intézmény rektorjelöltjévé. A döntést megerősítette csütörtökön a Zsinat. Az új rektor akkor foglalhatja el hivatalát, amikor a köztársasági elnök a jelöléssel egyetértésben kinevezi az oktatási intézmény vezetőjét.
Gazdasági ügyek tették ki a Zsinati Tanács szerdai ülésének munkáját: a 2010-es zárszámadások elfogadása, a 2011-es költségvetés módosítása szerepelt a napirenden.
„Nem kell mindenkinek egyházi képzésben részt vennie, de ha nem lenne ilyen képzés, akkor a felsőoktatás nem biztosítaná azt a gazdag kínálatot a társadalom jelentős rétege számára, amit jelenleg nyújtani képes” – hangsúlyozza Miskolczi Bodnár Péter jogász, egyetemi tanár. A Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese bízik abban, hogy az egyetemen a jövő az építkezés ideje lesz, nyugodt környezetben.
Csajág, Balatonfőkajár és Papkeszi egyházközségi fenntartású református általános iskoláit járta végig a Dunántúli Egyházkerület vezérkara az úgynevezett nyakkendő nélküli beszélgetések sorozatát folytatva.
Az országos doktorandusz konferenciát április 29-én tartották a Debreceni Egyetemen.