Mit jelent a tehetséggondozás?

A tehetséggondozás tudatos, átgondolt fejlesztőmunka azokkal a gyerekekkel, akiket a szakirodalom tehetségígéreteknek nevez. A tehetségígéreteknek valamilyen képességük, készségük jobb az átlagosnál. A tehetség összekapcsolódik a szorgalommal. Önmagában kevés, hogy valaki tehetséges, ennek valamilyen erőkifejtéssel kell párosulnia. A szakirodalom háromféle tehetségkört tud egyértelműen meghatározni, amelyeket korán fel lehet ismerni és évszázados képzési, tehetséggondozási rendszerrel rendelkeznek: ezek a matematika, a művészet és a sport.

Hogyan lehet felismerni a tehetséget?

A hagyományos oktató-nevelő feladatok mellett minden közoktatási intézmény pedagógiai programjában szerepel a tehetséggondozás, mint ahogy a felzárkóztatás is. A pedagógusok döntő többsége a tanórai munka során is felismeri, hogy bizonyos tantárgyból, tudományterületből, képességből ki milyen lehetőségekkel bír. A pedagógusok általában meg tudják oldani a tantárgyi képzést, de egy idő után már lehetséges, hogy az adott területtel foglalkozó szakemberek kellenek a tehetség kibontakoztatására. Ez működhet iskolai keretek között tanórán kívüli foglalkozásokkal, szakkörökkel, versenyfelkészítésekkel. Magyarországon az európai átlagnál átgondoltabb és szerteágazottabb tehetséggondozási rendszer létezik. Sok olyan szervezet és iskola működik, amely egy-egy területre specializálódik. Ezekben ki kell dolgozni a helyes fejlesztési stratégiát, és meg kell találni a képzés megfelelő színtereit.

A Baár-Madas Református Gimnázium is több szervezettel áll kapcsolatban, így például a Magyar Géniusz Programmal.

A Tehetségpont, amihez a Baár-Madas is csatlakozott, egy kialakult hálózat, több intézmény együttműködési rendszere. A tehetséges diák ennek keretében is átkerülhet egy olyan helyre, ahol továbbfejleszthetik a benne rejlő képességeit és készségeit. Nálunk több olyan tanár is dolgozik, aki a tehetséggondozásban évtizedek tapasztalatával rendelkezik. Adott esetben ők is kapcsolódhatnak munkájukkal kutatóintézetekhez.

Milyen hagyományai vannak a református tehetséggondozásnak?

Református hagyományainkra igencsak büszkék lehetünk, hiszen a magyar oktatási rendszerben a református tehetséggondozás mindig kiemelkedő szerepet játszott. Említhetjük példaként Bethlen Gábort, aki a legkitűnőbb diákokat külföldre küldte, azokra az egyetemekre, ahonnan a legnagyobb tudást hozhatták haza. Később, a két világháború között pedig kimondottan fontos volt például a hódmezővásárhelyi vagy a sárospataki tehetséggondozás. Az akkoriban a társadalmi mobilitást elősegítő programmal is összekapcsolódott, vagyis felkarolták a szegényebb, de tehetséges gyermekeket.

És a jelen?

A két világháború közötti református iskolák meghatározói – jó értelemben véve elitiskolái – voltak a magyar közoktatási rendszernek. A református iskolák 1990 után ugyanezeket a hagyományokat vállalták. A Református Tehetséggondozó Alapítvány a maga eszközeivel próbál segíteni a református tehetséggondozási programoknak. A református tehetséggondozás rendszere átgondolt, például minden területen rendeznek iskoláink számára versenyeket. Természetesen a különböző iskolák lehetőségei nem azonosak, nem mindegyikük rendelkezik ugyanannyi kiemelt képességű diákkal. Van olyan intézmény, ahol inkább a felzárkóztatás kerül a középpontba. Ez talán még komolyabb fela­dat, mint a tehetséggondozás, hiszen a nehéz szociális helyzetben lévőket kell a társadalom hasznos tagjává tenni.

Milyen lehetőségekkel rendelkezik a Baár-Madas?

A Baár-Madas a két világháború között a magyarországi leánynevelés meghatározó intézménye volt, amely biztos értékrendet képviselt, és ahol átgondolt munka, magas színvonalú oktatás folyt. 1990-ben koedukált iskolaként indult újra, és a fenntartó Dunamelléki Egyházkerület a korábbiakhoz hasonló elvárásokat fogalmazott meg. Ma is cél, hogy iskolánk a református oktatás meghatározó tényezője legyen. Ebbe beletartozik a hitéleti tevékenység, a közösségi élet szervezése, az oktatás színvonala és a tehetséggondozás is. A szülő, aki ideküldi a gyerekét, elvárja, hogy a fiatal az ő érdeklődési körének megfelelő egyetemen tudja folytatni majd tanulmányait. Ehhez magas színvonalú oktatást kell biztosítanunk, és külön kell foglalkoznunk a tehetséges gyerekekkel.

Milyen eredményeket érnek el?

Diákjaink több mint kilencven százaléka bejut valamelyik egyetemre, és általában olyan helyekre, ahol magasak a felvételi pontszámok. Tavaly országos versenyek döntőiben is sok diákunk ért el jó helyezést, nemcsak egyéniben, hanem csapatban is. Ezek közül a csúcsot az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) jelenti, ahol négy-öt tudományterületen minden évben van döntősünk. Fontos továbbá, hogy tanulóink többsége a középiskolai tanulmányai alatt nyelvvizsgát szerez.

Szeptemberben matematikából, biológiából és magyar nyelvből indul tehetséggondozó program a Baár-Madasban. Miért éppen e három tantárgyat választották?

Ebben a programban elsősorban nem a saját gimnazista diákjaink tehetséggondozását végezzük. Nekik továbbra is rendelkezésre állnak azok a tehetséggondozó formák, amelyek eddig is megvoltak. A matematikai tehetségígéret a leghamarabb felfedezhető, érdemes minél előbb elkezdeni a fejlesztést, nem véletlen, hogy ötödikes gyerekeket hívogatunk. Ugyanígy a nyelvi tehetség is korán felismerhető, a nyelvi tudatosság szempontja miatt azonban ide már hetedikeseket várunk, és a biológiaprogramunk is hetedik évfolyamosokkal indul. Ezen a három területen évtizedekre nyúló tapasztalattal bíró tanáraink vannak. Volt tudatosság tehát egyrészt abban, hogy figyelembe vettük az életkori sajátosságokat, másrészt a tantárgyak kiválasztása kapcsolódott az iskolánk profiljához is.

Miért vállal ezzel a programmal regionális feladatot a Baár-Madas?

Az újrainduláskor megfogalmazott elvárás szerint az iskolánknak az egész közoktatás tekintetében meghatározó szerepet kell vállalnia. Ez azt jelenti, hogy ha módja és lehetősége van rá, lépjen túl azon, hogy csak a saját diákjai tehetséggondozásával foglalkozik. Természetesen ez a regionális megjelenés kétirányú. Egyrészt minden budapesti református általános iskola igazgatóját megszólítottuk. Úgy érezzük, hogy a református tehetséges gyerekeknek református középiskolában van a helye. A református általános iskolai munkát kiegészítve, vagy azzal együttműködve, mi szeretnénk lehetőséget adni az iskolásoknak. Másrészt térségünkben sok kitűnő iskola van, de úgy érezzük, bizonyos területeken vagyunk olyan jók, hogy a tágabb környezetünkben élő gyerekeket idehívogassuk. Nem akarunk konkurenciái lenni az általános iskoláknak, nem ellenük akarunk dolgozni, hiszen diákjaik nekik szerezhetnek jó eredményeket. A Magyar Géniusz Program részeként szeretnénk hozzátenni valamit a magyar közoktatás sikeréhez.

Mit várnak a programtól?

A bejáratott programjaink nagyon jól működnek, ilyen jellegű tehetséggondozást azonban eddig még nem szerveztünk. Valószínűleg nem lesz rövid időn belül látható eredmény, hiszen a tehetséggondozás hosszú távú folyamat. Ennek a programnak a tapasztalatait korrigálva lehet akár bővíteni, akár megerősíteni a kört, és remélhetőleg jövőre is meg tudunk hirdetni az ideihez hasonló programokat.     

T. Németh László, fotó: Kalocsai Richárd

(A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2011. szeptember 18-i számában)

A tehetséggondozó-körökre jelentkezők felvételin vesznek részt, hogy a valóban tehetséges, egyaránt haladni képes tanulók kerülhessenek össze ezeken az alkalmakon. Jelentkezni a 07tga@bmrg.hu e-mail címen vagy személyesen az iskola titkárságán lehet (Bp., II. Lorántffy u. 3.). A jelentkezés határideje és a felvételi időpontja valamint helye: szeptember 19. (hétfő) 15 órakor a Baár-Madasban. A foglalkozásokat matematikából hétfőn, magyar nyelvből csütörtökön, biológiából pénteken délután három órától fél ötig tartják. A foglalkozások ingyenesek. A matematikaprogramot Nagy-Baló András vezeti, aki az országos Bolyai matematika csapatverseny irányítója és munkájáért Graphisoft-díjban részesült. Magyar nyelv tantárgyból Kerekes Barnabás foglalkozik a tehetségekkel. Ő a hazai beszédművelés elkötelezett és kiemelkedő tudású alakja. Az Anyanyelvápolók Szövetsége társelnökeként és a Beszélni Nehéz Anyanyelvi Mozgalom irányítójaként országos versenyek szervezője. A biológiatehetség-körbe bekerülők Jánossyné Solt Anna segítségével mélyíthetik el tudásukat. Tanítványai folyamatosan országos versenyek döntőinek résztvevői, 2010-ben megkapta az év biológia felkészítő tanára címet.