A Reformátusok Lapja szerkesztősége sajnálattal tájékoztatja olvasóit, hogy a nyomdagép előre nem látható meghibásodása miatt a 2019. március 31-i szám terjesztése később kezdődik, ezért előfordulhat, hogy az előfizetőkhöz csupán a jövő hét első felében érkezik meg a lap.
„Ez nem csupán egy ösztöndíj, hanem annak a jele, hogy a diaszpórában élő magyarok is számon vannak tartva, figyelmet fordítanak rájuk az anyaországbeliek, és ahogyan az lehetséges, segítik és támogatják őket” – mondja Kertész Adrienn, aki olyan szerető és befogadó közösségre talált az Amerikai Egyesült Államokban, hogy egymás után két évben is megpályázta a Kőrösi Csoma Sándor-programot.
„Nincs olyan, amihez az ösztöndíjas nem ért, csak olyan, amit még nem tanult meg” – vallja Martin Vivien, a Petőfi Sándor-program egyik résztvevője. A felvidéki Léván dolgozó ifjú hölggyel a programról, a pályázat feltételeiről és az elmúlt időszak tapasztalatairól beszélgettünk.
„Nem számítottunk ilyen elismerésre, ez a díj mégis összefoglalja másfél évszázadunkat, jelenkorunkat és a jövőbe vetett hitünket” – március 23-án, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében ismét hét kiemelkedő személyiségnek, illetve intézménynek adták át a Magyar Örökség Díjakat, köztük a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának.
„A diaszpórában lévő gyülekezetek minden kisebb és nagyobb megmozdulásukkal az egyes emberek lelki és szellemi megmaradását és fejlődését szolgálják” – mondja Némethné Scherman Piroska, aki húsz évvel ezelőtt azért választotta a néderlandisztika szakot, mert szerette volna építeni Hollandia és Magyarország közötti kapcsolatokat. A Kőrösi Csoma Sándor-program egyházi ösztöndíjasaként korábbi elképzeléseit valósíthatja meg a Hágai Magyar Református Gyülekezetben és a Zwollei Gyülekezetben.
„Nem a zsenik viszik előre a tudományt, hanem a lehetőség. Nem lehet egy felfedezést nem megtenni – ha én nem találok választ, talál más” – vallja Barabási Albert-László hálózatkutató, fizikus. Szerda este startolt el a Károli Gáspár Református Egyetem RefCOO kutatóműhelyének Marslakók elnevezésű, tudománynépszerűsítő sorozata a budapesti Átriumban, melyről a fizikussal és az est házigazdájával, Vecsei H. Miklós színművésszel beszélgettünk.
„Magasra nő, mint a libánoni cédrus" címmel, a Közel-keleti Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MECC), a libanoni egyházak, köztük a Magyarországi Református Egyház partneregyházai és a Taize-i közösség nemzetközi ökumenikus ifjúsági találkozót szervez március 22. és 26. között Bejrútban.
„Mindenkinek meg kell találni a saját hazavezető útját” – hangsúlyozza Kovács Endre református teológus. Erre a személyességre építve idén tavasszal a spiritualitás jegyében tartotta meg hagyományos ifjúsági egyeztető fórumát a Zsinati Ifjúsági Iroda.
Fontos számára az identitás, a folyamatos motiváció és a nyitás a modern technika felé: Ráksi Lajos, partiumi magyar református lelkész igyekszik mindenkit a maga „nyelvén" megszólítani, függetlenül attól mennyi idős, honnan származik vagy milyen kegyességi háttere van. A Kőrösi Csoma Sándor-program keretében jelenleg három badeni városban – Freiburgban, Karlsruheban és Mannheimben – végez gyülekezetszervezői munkát.
Közös egyszázalékos honlapot indított tizenegy magyarországi keresztény egyház, mellyel elsősorban a felekezetükhöz csak lazán kötődőket szeretnék meggyőzni: felajánlásaikból nagyon sok társadalmilag hasznos szolgálat valósulhat meg országszerte. A részletekről Fischl Vilmost, a kampányt koordináló Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkárát kérdeztük.
Stabilitást és lelkierőt ad a németországi diaszpóragyülekezetekben végzett szolgálat az Adamek házaspárnak. Norbert református lelkészként, Zsófia gyülekezeti munkatársként vesz részt a Kőrösi Csoma Sándor-programban. Három gyermekükkel együtt költöztek ki ideiglenesen Hannoverbe, hogy a helyi református lelkész munkáját segítsék, így a saját bőrükön tapasztalták meg, mekkora ereje van az anyanyelvű, keresztyén közösségnek a külföldön élők számára.
A sárospataki református teológia után egyenesen Ausztráliába vezetett Svantner Gergő útja: tavaly szeptember óta szolgál a Sydneyi Magyar Református Egyházban. Elsőre ugyan szokatlan, de nem példa nélküli a távoli úticél. Gergő ugyanis egyike a hat református önkéntesnek, akik egyházi ösztöndíjasként vesznek részt a diaszpórában élő magyar közösségeket támogató Kőrösi Csoma Sándor-programban.
„Az a célunk, hogy ne párhuzamos valóságokat építgessünk, hanem segítsünk ebben a világban is felépíteni Isten országát" – fogalmaz a RefCOO kutatóműhelyről Bársony Márton tudományos főmunkatárs. A Károli Gáspár Református Egyetem művelődési, kulturális és közéleti programokat szervező műhelye novemberben alakult, de március végi, Marslakók elnevezésű rendezvényükre már hetekkel ezelőtt elfogytak a jegyek. A csapattagok reformátusok, fiatalok, lelkesek – és mindháromra büszkék. De kik ők valójában és mivel foglalkoznak? Ennek jártunk utána.
A konfrontálódás önmagunkkal és másokkal elkerülhetetlen. Ma éppúgy, mint 1849-ben. Erről szól Kárpáti György Mór napokban bemutatott első nagyjátékfilmje, a Guerilla.
A lelkészi hivatásról szóló őszinte párbeszédhez ad új szempontokat Siba Balázs, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának habilitált egyetemi docense hiánypótló, Pasztorálteológia című szakkönyve. A Károli Könyvek-sorozatban napvilágot látott mű három éven át harminchárom lelkésszel készült szakmai életútinterjú elemzésével tematizálja a lelkészi életpálya nagy kérdéseit a szülői háztól és a gyermekkortól a megtérés, elhívás témáin, illetve a teológiai felvételin át a közösségbe ágyazott növekedésig, nem kerülve ki a személyes spiritualitás, a hatalom vagy az anyagiak kényes kérdéseit sem.
Nem csak lelkeket mentenek a szentes-felsőpárti református gyülekezetben: az élelmiszerbankkal együttműködve naponta gyűjtik a kidobásra ítélt, de még fogyasztható élelmiszereket, amelyeket a városban élő nélkülöző családok kapnak meg. Van házi gondozó szolgálatuk, ahol a fizikai segítségen túl a legfontosabb a beszélgetés és a közös imádság. A gyülekezetnek saját zenekara is van, így az istentiszteleteken időnként basszusgitár és dob is megszólal az orgona mellett. Ez utóbbit meg is tapasztalhatják majd azok, akik hallgatják a Kossuth Rádió március 17-i istentisztelet-közvetítését.
Az Egyházak Világtanácsa (EVT) is csatlakozott az ázsiai egyházak nyilatkozatához, amelyben megerősítik a béke és biztonság melletti elkötelezettségüket, valamint az erőszakkal és gyűlöletkeltéssel szembeni ellenállásra hívják a vallási közösségeket az új-zélandi mecseteket ért pénteki terrortámadás után.
„A fiatalok az ilyen találkozásoknak köszönhetően nemcsak a szülőföldjükön érezhetik otthon magukat, hanem az egész Kárpát-medencében, nemzetünkben és egyházunkban is” – elkísértük a Kecskeméti Református Gimnázium diákjait Rimaszombatba, hogy megnézzük, milyen az ünnep, ha az államnak nem az, de azt is, milyen mélyebb dimenziói vannak a szabadságnak.
A történelem nemcsak a könyvekbe, hanem a lelkekbe is íródik. A könyvekben a történelem újraírható, a lelkekben nem – Máté László esperes március 15-i írása.
Több ismert református személyiség és református intézmények munkatársai is állami elismerésben részesültek nemzeti ünnepünk alkalmából.