„Fontosnak tartom, hogy mögöttem olyan közösség áll, amely úgy gondolja, hogy szükség van rám a munkában. Ez jelentős biztatás, üzenet” – mondott köszönetet Kató Béla az eredményhirdetést követően a közgyűlésnek, hogy újra bizalmat szavaztak neki. A püspök az egyházkerület honlapján megjelent közlemény szerint rámutatott: a megújulás, reménnyel teli jövő ünneplésekor valójában Istennek kell hálát adni, őt kell ünnepelni.

„Az elmúlt mandátumban voltak tévedések, hibák, de igyekeztünk tudásunk szerint a legjobban végezni a szolgálatot. Mindazok, akik feladatot kapnak, tisztséget viselnek, fontos, hogy munkájukat szolgálatnak tekintsék” – jelentette ki a püspök, aki a tizenöt egyházmegye egyedüli jelöltje volt, és szinte egyhangúlag szavazta meg a jelen levő 121 küldött. Kató Bélának hat év alatt már harmadszor szavazott bizalmat a közgyűlés. Első püspöki mandátuma közepén ugyanis – a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosításakor – felajánlotta lemondását, de a közgyűlés akkor is megerősítette tisztségében. A most kezdődő hatéves mandátumát nem viheti végig, ugyanis öt év után betölti a hetven évet, és az egyház statútuma alapján nyugdíjba kell vonulnia.

Az egyházkerületi tisztségviselők mandátuma 6 évre szól. A püspököt, a főjegyzőket és a főgondnokokat az egymást követő ciklusokban csak egyszer lehet újraválasztani, a többi tisztségviselő akárhányszor újraválasztható. A lelkészjellegű tisztségviselők megbízatása a nyugdíjazással véget ér. A Romániai Református Egyház Zsinata március 7-i ülésén határozott arról, hogy a lelkipásztoroknak 65 helyett 70 éves korukban kell kötelezően nyugdíjba menniük. Az állami törvényeknek megfelelően 65 éves korukban kérhetik a nyugdíjazásukat, de mivel minden szolgálattevőre szükség van, aki képes a további munkára, 70 éves korukig maradhatnak a gyülekezetben.

A püspök hangsúlyozta: feszültségekkel és akadályokkal teli korszakban szolgálnak az egyház tisztségviselői, hiszen már nem is vagyonának, javainak visszaszerzéséért harcol az egyház, hanem a korábban visszaszerzett javakról is le kell mondania. „De olyan periódusban is élünk, amelyre az elmúlt száz évben nem volt példa. Az anyaország segítségével rendkívüli támogatást nyújthatunk a gyülekezeteknek, és eddig lehetetlennek gondolt álmokat valósíthatunk meg. Isten épp a mi korszakunkban élő embereknek adta meg terveinek beteljesedését. A megújult egyházkerületi közgyűlés nem tehet mást, mint hogy folytatja, amit elkezdett” – hangzott el. Kató Béla hozzátette: ha nincs béke, egyetértés, összefogás az egyházban, a kisebbségi létben sincs megmaradásunk, és a jövőre tekintve a Heidelbergi Káté első válaszát bízta a közgyűlés tagjaira.

„Ha egy ajtó, egy ablak becsukódik, az Úr egy egérlyukat ki fog nyitni, amit lassan növelve átjutunk rajta a falon, és eljuthatunk a célig. Ilyen munkára hívom most az egyházkerület tagjait” – fogalmazott újraválasztása után Kató Béla. A püspök az MTI-nek rámutatott: „Küzdelmes harcot kell vívnunk azon erők ellen, amelyek nem akarják, hogy az életünk teljes legyen.” Azt is hozzátette azonban, hogy az elmúlt hat évben töretlen volt az egyház belső szellemi építkezése. A következő ciklusra az intézményépítést és az intézmények élettel való megtöltését tartja a legfontosabb feladatnak.

Kató Béla 1954-ben született a Kovászna megyei Barátoson. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református karán végzett 1979-ben. 1977-től egy évig a nagyszebeni német nyelvű Lutheránus Teológián is tanult. Ezt követően, 1979-1988 között Cófalván végezte lelkészi szolgálatát, 1988–2001 között pedig az illyefalvi református egyházközség parókus lelkésze volt. 1990 után alapította meg Illyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítványt (KIDA) és a falu- és régiófejlesztéssel foglalkozó Landwirtschaft–Agricultura–Mezőgazdaság (LAM) Alapítványt. 2002-től a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának tagja, majd 2003 októberétől az elnöke. 2012 decemberében választották első alkalommal az Erdélyi Református Egyházkerület püspökévé. 1994-ben Bethlen Gábor-díjat kapott, 1995-ben elnyerte a Magyar Köztársaság Kormányának Kisebbségekért Díját, 1999-ben Szabó Dezső-emlékérmet, 2001-ben Bocskai-díjat adományoztak neki. 2004-ben a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetésben, 2017-ben pedig Külhoni Magyarságért Díjban részesült. Nős, két gyermek apja.

reformatus.hu

Fotó: Kiss Gábor / reformatus.ro, Kalocsai Richárd