„A kérdés valójában az, hogyan tudja az ember megmutatni, hogy csatlakozott az Úr Jézus seregéhez” – fogalmazott Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a Protestáns tavasz programsorozat legutóbbi alkalmán, melyen a 450 éves tordai vallásbéke bibliai alapjairól, az ebből fakadó vallási toleranciáról, állam és egyház kapcsolatáról, valamint a keresztyén kultúráról beszélgetett Schanda Balázs jogtudóssal, Lánczi András filozófussal és Balog Zoltán lelkipásztorral.
„Az egyházon kívül nincs üdvösség" (extra ecclesiam nulla salus) tétel kizárólagossága évszázadokig meghatározta a keresztyén teológiát és gyakorlatot. Az elmúlt évtizedekben megélt globalizáció közel hozta egymáshoz a vallásokat, különösen Európában és Észak-Amerikában. Ezt többen a misszió elerőtlenítésének is tartják. Az Evangélikus Élet különböző felekezetű teológusokat kérdezett, fejtsék ki egyházuk álláspontját a keresztyénség és más vallások kapcsolatáról.
„Annyi az iszlám, amennyi különböző társadalmi, földrajzi, gazdasági felállást az iszlám világban találunk” – jelentette ki Rostoványi Zsolt azon az előadáson, amelyet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Vallásközi Dialógus Bizottságában tartott. Az iszlám világ egyik legelismertebb hazai kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora az iszlám fundamentalizmus és a nők kapcsolatát járta körül.
Thomas de Maiziére német szövetségi belügyminiszter Göttingenben kijelentette: hazájában példaértékű a különféle vallások és felekezetek munkája és együttélése.
„Bethlen Gábor nemcsak államférfi, nagy politikus, hanem az egyház történetének is fontos alakja” – állítja Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze.
A salzburgi Tudományok és Művészetek Európai Akadémiájának ez évi tolerancia-díját Karl Lehmann mainzi kardinális kapta meg.
Ezt a megállapítást tette az ENSZ újonnan kinevezett különmegbízottja, Heiner Bielefeldt abban az interjúban, amit a KNA hírügynökségnek adott.
A londoni központú „Kisebbségek Jogait Védelmező Nemzetközi Csoport” (Minority Rights Group International) nyilvánosságra hozott jelentése szerint a kisebbségi vallási közösségek elleni támadások esetében a vezető hely Dél-Ázsiát illeti meg.
Úgy tűnt, minimális lesz az őslakos amerikaiak száma az Egyesülő Nagygyűlésen Grand Rapidsban, azonban a június 22-i, események ennek az ellenkezőjét bizonyították.
„A szlovák-magyar viszony mélyponton van. Több józanságot lehetne elvárni a döntéshozók irányából, hogy erről a mélypontról ki tudjunk mozdulni. Senkinek nem lehet érdeke a konfliktusok túlzott gerjesztése” – véli a két szomszédos ország kapcsolatáról Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese. A egyházi vezető szerint az elmúlt nyolc év magyar kormányai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a szlovák politikai elit úgy érezze, a felvidéki magyarokkal kapcsolatban nyugodtan feszegetheti a határokat.
A szlovák– magyar együttélés modelljeként tekint Marian Hamari egyházára, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházra (SZRKE). A szlovák püspökhelyettes szerint az egyháznak mindenkor a megbékélést és az emberek megnyugtatását kell szolgálnia: "Nekünk, keresztyéneknek mindennél, még az állampolgárságunknál is fontosabb az, hogy Isten királyságának a polgárai vagyunk."
Indonéz kezdeményezésre, evangélikus segítséggel szerveződött az a konferencia, amelyet kedden tartottak Gödöllőn. Az Első Indonéz-Magyar Vallásközi Párbeszéd Konferencián felszólalt Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke, részt vett több magyarországi és indonéz vallási vezető, de a délkelet-ázsiai ország több magas rangú kormánytisztviselője is.
Az 55 ezer euróval jegyzett díjat, amit a tübingeni egyetem ítél oda, idén az USA-amerikai Peter L. Berger 81 éves vallásszociológus kapta. A társadalomfilozófus műveiben a kultúrák és vallások közötti toleranciáért száll síkra.
A Németországi Református Szövetség és a REFO500 partneri kapcsolatra lépnek. A REFO a Református Protestantizmus Történeti Társulatának rövidítése.