„(...) Mivel Isten az egész világ alkotója és benne az ember Teremtője, senki sem lehet közömbös számára, aki bármilyen adott környezetben életének nagy kérdéseire keresi a választ. A kereszténység az általános vágyakozás beteljesülését jelenti, s egyúttal azt a feladatot is, hogy a Jézus által elhozott teljes kinyilatkoztatás mindenkihez eljusson..." – nyilatkozta dr. Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára. 

„(...) Krisztust tartjuk az egyetlen Üdvözítőnek, ugyanakkor a más vallású, sokszor tévelygő emberben is látnunk kell a felebarátot, mint az irgalmas samaritánus példázatában olvashatjuk (Lk 10,25–37). Ez bizony nagyon nehéz feladat, de nem térhetünk ki előle" – mondta dr. Szentpétery Péter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Vallás- és Társadalomtudományi Tanszékét vezető egyetemi docens, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Vallásközi és Dialógus Bizottságának elnöke.

„(...) Egyes anglikán teológusok nyomán én annak a reménységnek is hangot adnék, hogy Krisztus egyetemes váltsága révén Isten nemcsak annak bocsáthat meg, aki tud a kegyelméről, és kéri azt, hanem annak is, aki – bár nem tud róla – a kegyelmét reméli (lásd a farizeus és a vámszedő, a tékozló fiú, a kecskék és a juhok történetét)" – véli dr. Szalai András hittanár, metodista lelkészasszisztens, valláskutató, Apológia Kutatóközpont vezetője.

„(...) Magukat keresztyénnek való egyházak, amelyek nem a teljes Krisztust hirdetik, nem tudnak elvezetni az üdvösséghez. Akkor sem, ha szigorú etikájuk, példaadó családmodelljük, nyilvános jótékonykodásuk, egészséges életmódjuk a Bibliára épül. Pál radikálisan fogalmaz az evangéliumot torzítókkal kapcsolatban (Gal 1,7–9). Hasonlóan élesen fogalmaz János is (1Jn 4,1–3)..." – fogalmazott László Gábor baptista lelkipásztor, a Baptista Teológiai Akadémia főiskolai docense.

„(...) A protestáns szabadgondolkodás hagyománya lehetővé teszi, hogy a vallás kérdése terén is sokféle »református« nézet éljen egymás mellett. A kálvini hagyomány és a barthi teológiai arra azonban mindenképpen emlékeztet bennünket, hogy hitünk lényege nem vallási erőfeszítéseinkben, hagyományainkban, szokásainkban, hanem abban az Istentől való megragadottságban van, mely mélyen áthatja és megújítja az emberi életet. Hitünk és lelki életünk válasz Isten felénk fordulására..." – nyilatkozta dr. Gonda László református lelkész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Missziói és Felekezettudományi Tanszékének egyetemi docense.

A teljes cikket az Evangélikus Élet című folyóiratban és az evangelikus.hu-n olvashatják.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Szeverényi János