Rostoványi Zsolt felvezetetésként röviden általában is bemutatta az iszlám vallást. Fontos jellemzője, hogy minden más vallásnál nagyobb mértékben törekszik a totalitásra, az élet valamennyi területének a befolyásolására. Az iszlám nem más, mint magunk alávetése Isten akaratának. Az iszlámkutató rámutatott, a muszlimok vallják, valójában mindenki Isten akarata szerint cselekszik, amiből következik, hogy mindenkinek rá kellene ébrednie, hogy ő maga is muszlim. Az iszlám követése pedig nem más, mint a béke követése.

Kitért a saría bemutatására is. Az ugyanis nem egyenlő az iszlám joggal, sokkal több annál: valójában az az út, ami a muszlimokat Istenhez vezeti. A saría a muszlim hívő számára magatartási kódex, ennek csak egy része joganyag. Vallják, hogy nem ember alkotta jog, hanem az isteni jog felismerése. Rostoványi Zsolt rámutatott, valójában emberek alkotta joganyagról van szó, és mint ilyen, nem egységes, hanem a földrészeket átölelő iszlám világban területenként nagyon komoly különbségeket visel magán. Akárcsak az iszlám egészét tekintve is ez mondható el – ahogy más jelenségekkel kapcsolatban, úgy ebben az esetben sem tehetünk olyan kijelentéseket, miszerint „az iszlám” ezt vagy azt mondja, gondolja egy kérdésben. „Annyi az iszlám, amennyi különböző társadalmi, földrajzi, gazdasági felállást az iszlám világban találunk” – jelentette ki a rektor.

A képaláírás, bal oldal: Mindene fedett, csak a szeme nem. Micsoda kegyetlen, férfiközpontú kultúra. Jobb oldal: Semmije sem fedett, csak a szeme. Micsoda kegyetlen, férfiközpontú kultúra

Ezt követően határozta meg az iszlám fundamentalizmust, vagy ahogyan utóbb elnevezték, az iszlamizmust. Ez az iszlámmal – amely magát a vallást jelöli – szemben egyrészt egy politikai ideológia, eszmetörténeti vonulat, másrészt gyakorló cselekvő politika. A 60-as évektől megerősödő mozgalom legismertebb képviselői között említette az egyiptomi Muszlim Testvéreket, valamint Irán egykori vezetőjét, Khomeini ajatollahot. Rostoványi Zsolt határozott volt az iszlám fundamentalizmussal kapcsolatban: nem kell tőle félni, ahogyan általában az iszlámtól sem kell tartanunk. Az iszlamisták az alapelvekhez való visszatérést szeretnék elérni, mert úgy vélik, a 20. századra egy torz iszlám jött létre, aminek a megtisztítására van szükség. Továbbá azt is fontosnak tartják, hogy az iszlám valóban áthassa az élet minden területét. A kutató szerint annak meghatározásával azonban már komoly gondok adódnak, hogy valójában mit jelent is iszlamizálni a gazdaságot, az államot. Tisztán iszlám alapokon működő gazdaságot, államot ugyanis alig találunk a világon, a nyugati típusú intézmények jelenléte ugyanis elég elterjedt.

Itt is figyelmeztetett, az iszlám fundamentalizmus sokszínűbb, mint gondolnánk, ebben is számtalan irányzat létezik. Ugyanis számos vallástudós magyarázza a különböző kérdéseket az iszlám alapján, de mégis más-más következtetésekre jutva. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az európai érdeklődés látókörébe jobbára a fundamentalizmus kerül, de legalább ennyire fontos a modernizmus, amelynek szintén nagyon jeles képviselői vannak. Példaként említette a Németországban élő Basszam Tibit, az euróiszlám koncepciójának megalkotóját. Ez az iszlám olyan, liberálisnak mondható változata, amely elfogadja az európai értékeket.

A nők helyzetének bemutatásához tovább közelítve jellemezte az iszlám társadalomképét, amely erősen etikai megalapozottságú, a középpontba állítja a közösséget és a családot, valamint fontos eleme az egyenlőség és az igazságosság. Az iszlám közösség alapja a család, a családalapítás vallási kötelezettség: kötelesség egymással (házastársak), Istennel és az egész közösséggel szemben is.

Az iszlám szerint a nő és férfi egyenlő (ugyanis mindenki egyenlő, egyetlen különbség a hitben való elmélyülésben lehet emberek között), de nem egyforma. Más ugyanis a szerepük, funkciójuk: a férfié a család fenntartása, a nőé a család ellátása. Rostoványi Zsolt fontosnak tartotta összehasonlítani az iszlám szemléletét az arab világ preiszlám állapotaival. Azt láthatjuk, hogy korábban a nők másodrangúnak számítottak, legyilkolhatták a leánycsecsemőket és egy férfinek akármennyi felesége lehetett. Ezzel szemben az iszlám megszűntette a nők jogfosztottságát, egy férfinek legfeljebb négy, de inkább csak egy feleséget engedélyez.

A fejfedő változatai: hidzsáb, nikáb, csador, burka

A nők és a férfiak vallási kötelezettségei azonosak, a társadalmi életben azonban eltérő jogok és kötelezettségek illetik meg őket. Itt is egyenlőek ugyanis, de a férfiak egy fokkal feljebb állnak a nőknél. Példaként említette azt, hogy két nő tanúvallomásának kell szemben állnia egy férfiével; ennek érvelése az, hogy a nők érzelemvezéreltebbek, míg a férfiak racionálisabban gondolkodnak. Továbbá a nők szintén örökölhetnek, de a férfiak öröksége kétszer akkora, mint a nőké. Ennek hátterében pedig az áll, hogy a férfinak az a kötelessége, hogy eltartsa családját, míg a nők egyedül magukra költhetik a vagyonukat.

Rostoványi Zsolt kitért a muszlim nőkkel kapcsolatos legtöbbet taglalt és leglátványosabb kérdésre, a nyilvánosság előtti öltözködésre is. Utalt rá, hogy Mohamed próféta szavai többféleképp értelmezhetőek. A Korán annyit mond, hogy a nők süssék le a szemüket, ne tegyék ki a díszeiket, és hogy takarják el arcuk egy részét. Így aztán eltérő értelmezések születtek és kialakultak a különböző mértékű eltakarást előíró öltözködések. (Számos iszlám országban egyébként nemcsak a nők takarják el testük jelentős részét, hanem a férfiak is így tesznek.) A fejkendőnek lehet több jelentése is: jelezheti a nyugattól, a nyugati nőktől való különbözés igényét, de utalhat a mély vallásosságra is.

Az iszlám világban is létezik feminizmus, hasonló indíttatásból, mint nyugaton és onnan érkezett hatások alapján. Rostoványi Zsolt utalt arra is, hogy nem egy nő is eljutott vezető posztokra az iszlám világban, példaként említette Benazir Bhutto néhai pakisztáni kormányfőt.

Összegzésként az iszlámkutató a fundamentalizmus és nők viszonyáról elmondta: a legtöbbjük számára ez nem kényszer, hanem önállóan vállalják ezt az utat, bizonyos okokból. Sokuk számára fontos a hagyományos női szerep vállalása és hangsúlyozása. Idézett vallási teoretikusokat: egyesek szerint a nők vállalhatnak társadalmi szerepet, de csak olyan mértékben, hogy ez ne menjen a családi szerepük kárára, míg Khomeini ajatollah az erkölcs tiszta várainak nevezte őket. Rostoványi Zsolt megjegyezte, a sajátos családmodellt ugyan sokan elfogadják, sokan viszont kényszernek érzik, azért vállalják, hogy elkerüljenek bizonyos hátrányokat.

A MEÖT Vallásközi Dialógus Bizottsága 2010-ben alakult, tudtuk meg a testület elnökétől. Szentpétery Péter elmondta, bár a mostani alkalom egy ismerettágító előadás volt, elsősorban a konkrét párbeszédre törekszenek. Így korábban találkoztak két Krisna-tudatú hívővel, és terveznek egy látogatást a somogyvámosi Krisna-völgybe.

Csepregi Botond