Az Ökogyülekezeti Mozgalom egyedülálló gyakorlati teremtésvédelmi konferenciát rendezett „Egy házunk van” címmel. A fentartható fejlődés vizsgálatáról, ökológiai hátteréről különböző előadások és beszélgetések során tájékozódhattak a résztvevők, azonban a szervezők arra is komoly hangsúlyt fektettek, hogy mindenki találkozhasson gyakorlati megoldásokkal is.

Napfénnyel a világ körül

A kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karának csapata bemutatta MegaLux napelemes autóját. A tízfős csapat korábban már kifejlesztette Megamotor elnevezésű járművét, mely egy liter benzinnel 3082 kilométert tudott megtenni. A sikeres próbálkozások után új kihívást kerestek, ezért átálltak a napelemre. Először áramlástani vizsgálatokat végzetek, majd több hónapos kutatómunka után kifejlesztették katamaránra emlékeztető autójukat, melynek teljes energiaigényét mindössze 6m² napelemmel fedezi – foglalta össze Csizmadia Gábor a csapat műszaki menedzsere.

Az autót nem csupán kísérleti céllal tervezték, hogy kipróbálják magukat, beneveztek a World Solar Challenge-re, vagyis a világ legnagyobb napelemes jármű versenyére. A megmérettetésen tavaly októberben keresztülvezettek Ausztrálián, Darwintól Adelaide-ig öt nap alatt 3022 kilométert tettek meg, ezzel negyvenhat csapatból a hetedik helyen végeztek.

A csapat tagjai vallják, hogy nem csak az élmények miatt tökéletesítik napelemes autójukat, hanem érdekli őket, milyen lehetőségek rejlenek még ebben a közlekedési eszközben. Már komoly erőkkel készülnek szeptember végi versenyükre, ahol Dél-Afrika tájait barangolják be Pretoriatól Fokvárosig.

Szalmaszálak ereje

„A szalmabála házak olyan épületek, melyeket kívül-belül agyagvakolat borít, mechanikai stabilitásukat pedig fa vázszerkezet biztosítja” – vezette be Igaz Titusz szalmaház-tervező az alacsony energiafelhasználású épületek különleges típusát, melyek fő alkotóeleme valóban a szalma. Az ilyen házak építése nem terheli a környezetet, fűtésük minimális és természetes szellőzésük miatt bármely évszakban kellemes hőmérsékletet garantálnak.

Fahiánytól vezérelve tervezték és építették meg az első szalmabála házakat, melyek legnagyobb előnye, hogy környezetbarát megoldást alkalmazhattak helyi munkaerő segítségével. Mára nemzetközi szinten is egyre elterjedtebb ez a technika, külföldön már emeletes házakat is építenek ezzel a megoldással.

Megfelelő és körültekintő technológia alkalmazásával élettartamuk azonos a hagyományos építésű házakéval, egy száz évvel ezelőtt épült nebraskai templom például a mai napig sértetlenül várja a gyülekezeti tagokat. Nem utolsó sorban a Megújuló Energiapark központi épülete is szalmából épült, szalmabála kutatások pedig a folyamatosan folynak a park területén.

Vízieprek kalandjai

Az aquapónia rendszerről már a park ügyvezetője, Csákberényi Gergely beszélt. Ez a szisztéma azon a biológiai egyensúlyon alapul, hogy halak és növények egymást fenntartva tudnak együtt élni. A halak megtrágyázzák a vizet, amellyel a zöldségek és gyümölcsök tápellátását tudják biztosítani. A növények kivonják a számukra szükséges tápanyagokat, az így megtisztult vizet pedig visszajuttatják a halakhoz, ezzel kialakítva a teljes körforgást. A parkban több méretben is láthatóak aquapónia rendszerek, melyek megfelelő hőmérsékletét fóliasátorral biztosítják.

Csákberényi Gergely fontosnak tartja, hogy különleges és első sorban magyar halak segítsék a rendszer működését, ezzel is élénkítve a helyi gazdaságot. A rendszerek egyelőre kutatói céllal épültek föl, de a leghatékonyabb megoldások megtalálása után könnyen válhatnak gazdasági struktúrává is.

Az ügyvezető azt is elmondta, hogy a Megújuló Energiapark ökoszisztémájába csak emberi vagy gépi hiba esetén kell belenyúlni, minden más esetben teljesen önfenntartó. Volt már példa rá, hogy egy kapcsolóhiba miatt háromezer liter víz árasztotta el a gyümölcsöket, de a gyors közbelépésnek hála a „vízieprek” visszanyerték természetes állapotukat. Azonban nem jellemzőek a hibák, itt az az általános, hogy minden mindennel összefügg és minden kiegészíti a másikat.

Gyakorlattal a cél felé

A teremtésvédelem egyre fontosabb része a keresztyén emberek életének, de az elméletekről nem mindig könnyű továbblépni a gyakorlatra. A konferencia szervezői szerették volna közelebb hozni ennek fontosságát mindenkihez, hidakat építve kérdések és válaszok között.

Ebben kiemelkedő szerepe volt annak, hogy nem csak élettani, kémia és fizikai okokra, illetve magára a felelősségre mutattak rá, hanem olyan megoldásokra is, melyek könnyen vállhatnak a mindennapi élet részévé is. A bemutatott gyakorlati lehetőségek egytől-egyig működnek, az ezekkel kapcsolatos kutatások és fejlesztések pedig bármikor újabb kapukat tárhatnak.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Dimény András