20. századi híres lelkészekről szóló könyvek műfaji vizsgálata

2014. február 03., tárgyszavak: Irodalom, regény, irodalom

Amíg korábban a lelkészekről inkább regény jelent meg, illetve maguk is megjelentek regényekben, a 20. század sűrű történelme előhozta a lelkészek saját élettörténetét is, melyet elsősorban a század történelmi viszontagságai és gyakran változó viszonyai emeltek a felszínre. Vannak, akik szinte végigélték a századod, s vannak, akik szolgálati idejének meghatározó történései voltak a világháború menete, az ötvenes évek, vagy a puha diktatúra, a szocializmus időszaka.

Szerző: Bölcsföldi András

„Ímhol jő az álomlátó! ...meglátjuk, mi lesz az ő álmaiból.”

2013. december 14., tárgyszavak: Martin Luther King, martin luther king, retorika

Az emberiség történetében fennmaradnak olyan híres beszédek, amelyek joggal vívják ki egy-egy korszak szónoklata címet. Ilyen beszéd hangzott el ötven évvel ezelőtt Washington városában, a Lincoln-szobor árnyékában, Martin Luther King előadásában. Martin Luther King baptista lelkész, polgárjogi aktivista és kiváló szónok volt. Rövid tanulmányomban egyrészt Martin Luther King munkásságának kontextusát vizsgálom meg: előbb a feketeteológiát, majd az amerikai polgárjogi harc környezetét. Ezután az elhangzott beszédet elemzem retorikai szempontok alapján.

Szerző: Literáty Zoltán

Homiletica interrogationis – a kérdezés homiletikája

2013. október 20., tárgyszavak: homiletika, prédikáció, igehirdetés

...milyen az a prédikáció, amelyiknek nincs köze a valósághoz? Hogyan lehet az igehirdetésben tetten érni a legalizmust, a betanult paneleket, a jelentését vesztett szófordulatokat? (...) A választ természetesen még nem találtam meg, de az erőt ad, hogy a kérdéssel nem voltam és nem vagyok egyedül. Igehirdető testvéreimmel ugyanezekkel a problémákkal küzdünk, a kérdezés kérdésével...

Szerző: Kodácsy Tamás

A valóság ábrázolás: az Ige műfaja és az igehirdetés műfaja

2013. szeptember 20., tárgyszavak: igehirdetés, narratív, prédikáció, homiletika

...a bibliai elbeszélések nem didaktikusak, hanem ideologikusak, s ezt a megállapítást számos bibliai műfajra ki lehet terjeszteni. A másik nyilvánvaló volta ellenére egy messzemenőkig figyelmen kívül hagyott szempont: a bibliai szöveg műfaja. E két elv az, mely igehirdetéseinknek oly gyakran esik gyanútlan áldozatává, s amiknek ezért érdemes figyelmet szentelnünk.

Szerző: Czövek Tamás

Igazság a hazugság ládában? Prédikáció a rádióban.

2013. szeptember 10., tárgyszavak: kommunikáció, Közvetítés, Istentisztelet, Nyelv, Kommunikáció, Rádió, közvetítés, istentisztelet

... a rádiózásnak fontos előnye van a tévével szemben. A rádió ugyanis sokkal bensőségesebb, mint a tévé. A hangokon keresztül kapott információkat kiegészítjük, és bensővé tesszük. A rádiót úgy is hívják, hogy interiorizált média. Ugyanaz a hangsor mindenkinek más lehet, és mindenki többet kap a hangok által, mint amit az uniformizált kép jelenthet. A kép általában félreérthetetlen, vagy egyszerűen értelmezhető. A hang azonban jelentéssel teli, mert a képzelettel kell kiegészítenünk. „A rádiót behunyt szemmel lehet élvezni. A rádiót nem kell hárítani. A rádió velünk van, és ahogy megfogalmazzák: barátságos módon van velünk. Ha belegondolunk abba, hogy behunyt szemmel milyen aktív cselekvéseket végzünk figyelemmel és odaadással, ezek nagyon intim és fontos cselekvések.

Szerző: Fekete Ágnes

Irodalmi jellegű illusztrációk Ravasz László prédikációiban

2013. június 30., tárgyszavak: illusztráció, irodalom, prédikáció, homiletika

A tárgyhoz való vonzódása már abból is kitűnik, hogy az irodalommal való kacérkodás felvetésére az ifjú Ravasz védekezni kényszerül. „Az irodalom mindig nagy kísértés volt számomra.” – írja az Emlékezéseim c. könyv „Irodalom” fejezetében. Első nagy szerelmének titulálja, s az elcsábítás kísértésétől csak a szigorú kötelességteljesítés tartotta vissza – vallja tovább a püspök. „Annyi hivatali tennivalóm volt, annyit kellett tanulnom és szolgálnom, hogy az egyházi irodalom mezejéről nem tudtam kilépni. Pedig sokszor megkísértett az a gondolat és lehetőség, hogy csak író legyek és semmi más.”… Szellemi bigámiára nem voltam hajlandó.”

Szerző: Bölcsföldi András

Művészet, mozi, prédikáció. Homiletika a mozivászon előtt és a kamera mögött

2013. május 26., tárgyszavak: esztétika, prédikáció, homiletika, művészet

Gerhard Marcel Martin 1984-ben „A prédikáció mint ,nyitott műalkotás’?” címmel közzétett tanulmányát a mai európai homiletikatörténet fordulópontként tartja számon. Martin ezen írása nyomán indult meg a prédikáció (valamint a gyakorlati teológia) és a művészetek kapcsolatának élénk keresése. A korábbi paradigma a kommunikáció-elmélet volt. Martin kérdésfelvetései után az esztétika lett.

Szerző: Percze Sándor

Tudományos exegézis az igehirdető Egyházban

2013. április 28., tárgyszavak: homiletika, exegézis, igehirdetés

Az „igehirdetés bolondságával” dicsekedő Egyházban sajnos gyakran hangzik el „bolond” igehirdetés. Szemben a Pál korabeli hallgatói értetlenséggel, amire ez a jelző vonatkozott, manapság az igehirdetői értetlenség és érthetetlenség is szembetűnő jelenség. Nem mintha a ma prédikáló lelkészek nem tanultak volna exegézist vagy homiletikát, inkább arról van szó, hogy nem, vagy rosszul alkalmazzák a megtanultakat.

Szerző: Zsengellér József

„… bátran hirdették az Isten igéjét.” „Nyíltság” a jeruzsálemi közösségben.

2013. április 06., tárgyszavak:

A főnév első előfordulása tehát Péter pünkösdi beszédében található. A pünkösdi elbeszélés egy zárt közösségben, a tanítványok együttlétének leírásával kezdődik, amely nyilvános eseménnyé válik. A Lé­lek kiáradását és a csodás jeleket követően Péter elmondja pünkösdi prédikációját.

Szerző: Barta Zsolt

Fordítói munka az igehirdetésre készülő exegézisben

2013. február 27., tárgyszavak: igehirdetés, prédikáció, homiletika

Márpedig az igehirdetés prioritás. A református lelkipásztornak ugyanis valóban vannak vezetési, szervezési, lelkigondozói, oktatási, adminisztratív, reprezentatív, közéleti stb. feladatai; családi, sőt magánélete is kell hogy legyen. A hagyományos „egyemberes rendszer” veszélyeire joggal hívják fel egyre többen a figyelmet elvi és gyakorlati szempontból. Ám míg a lelkipásztortól elvárt és célul kitűzött gyülekezeti funkciók közül több is megosztható nem lelkészi végzettségű és felhatalmazású tagok között, ezek közé az igehirdetés nem sorolható.

Szerző: Galsi Árpád

Hitvallásmagyarázat, mint homiletikai és liturgikai feladat

2013. február 12., tárgyszavak: homiletika, prédikáció, hitvallás

A hitvallásmagyarázat kérdése felvetésekor egy nagyobb és általános teológiai és gyakorlati problémát is érintenünk kell, ez pedig: hitvallás, dogmatika és igehirdetés kérdése. Mindazok a rendszeres és gyakorlati teológusok, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, leszögezik, hogy az első az igehirdetés.

Szerző: Kádár Ferenc

Exegézis – igehirdetés – Ószövetség

2013. február 09., tárgyszavak: homiletika, Ószövetség, exegézis, igehirdetés

Alapvető tézisem így hangzik: az igehirdető lelkészt az exegézis kü­lön­bözteti meg a bizonyságot tevő gyülekezeti tagtól.

Szerző: Zsengellér József

A textusválasztás szükségessége és módjai

2013. január 27., tárgyszavak: homiletika, prédikáció, textus, igehirdetés

A felvilágosodás korától időről-időre támadtak olyanok, akik a textus-prédikálás és az írásmagyarázat útját nem tudták egyértelműen vállalni. Az egyik leghíresebb „ellenálló” Claus Harms volt, akinek a mondata szállóigévé lett ebben a tárgykörben: a prédikáció a textus „babiloni fogságában” vergődik. A textus nélkül prédikáló Schleiermacher arra hivatkozott, hogy egy textussal rendelkező prédikáció is lehet nagyon bibliátlan, míg egy textus nélküli prédikáció is lehet nagyon biblikus.

Szerző: Fekete Károly

Mit jelent a narratív igehirdetés?

2012. december 21., tárgyszavak: igehirdetés, narratív, sztori, homiletika

A történésszerű létmegértés nem új jelenség kultúránkban, bár a megfogalmazás Ricoeurtól származik. Pl. az Ószövetség népének létértelmezését meghatározta a történet- és történelemszemlélete. Hogy ne idegen szerzőket hozzak példaként, egy magyar teológus idézetét hadd hozzam itt! Pákozdy írja, hogy Izráel Istene a történet Istene. Az Ószövetség népe egyértelműen saját történeteiben fogalmazta meg Isten ismeretét. Isten szabadító Isten. Ez a szabadító tett pedig történetben él. Ez a történésszerű narratív gondolkodás ugyanúgy jelen van az Újszövetségben is. Nem csupán az evangéliumok elbeszéléseiben, Jézus gyönyörű dramaturgiájú példázataiban, de a levelekben ugyanúgy. Az előbbiek közös mezője az eseményszerű létértelmezés. Ahol Isten jelen van, ott történik valami. A történetek pedig idővel szövegként állnak előttünk, melyek Isten hatalmas dolgait örökítik meg számunkra az évezredek múltjából.

Szerző: Literáty Zoltán

A homiletika mai kihívásai

2012. december 01., tárgyszavak: homiletika, prédikáció

Az egyház nem élhet gettóban, a világtól elkülönülve. Ezt példázza az egyház története, amelyből világosan kitűnik, hogy mindenkor igyekezett az egyház válaszokat adni az éppen aktuális, felvetődő kérdésekre. Jól látszik ez a különböző egyháztörténeti korszakokban elhangzó prédikációkból is. Ilyen módon az előadás címe nagyon is legitim. Természetesen az ellenkezőjére is van példa, amikor szinte tudatosan kerültük az aktuális kérdésekre a válaszadást. Csakhogy ez járhatatlan út...

Szerző: Nagy István

Igehirdetésünk felelőssége az anyanyelvért

2012. november 15., tárgyszavak:

Nyelvi identitásunk szempontjából máig jelentőssé teszi az egyház szócső voltát az, hogy az embereket körülvevő „legtöbbet beszélők” – tanárok, politikusok jogászok és színészek – mellett ott találjuk a lelkészt is.1 Az igehirdetés sokak számára még mindig az a beszéd műfaj, amellyel templomokban vagy a rádió hullámain keresztül hétről hétre számottevő tömegek találkoznak. Ezért érdemes felidézni a történeti alapokat, a vázlatos bibliai és teológiai alapelveket, valamint szót ejteni röviden a szakrális nyelv erejéről és a jelen anyanyelvvédő egyházi szóhasználatáról.

Szerző: Fekete Károly

A prédikáció időszerűsége

2012. november 10., tárgyszavak: homiletika, időszerűség, prédikáció

Valaki így jellemezte a református prédikátorokat. A múlt század kérdéseit teszik fel a szószékeken, s azokra szép válaszokat adnak. Ez a Bibliától is idegen, hiszen az a címzett(ek) koráról szól, annak a kornak gyermekeihez. Ezért a prédikátor elárulja az ügyet és hallgatóit, ha ellenkezőképpen cselekszik. Ebből persze nem az következik, hogy az éppen aktuális híreket, társadalmi kérdéseket szólaltasson meg a prédikációban.

Szerző: Nagy István

Bonhoeffer homiletikája

2012. november 09., tárgyszavak: Bonhoeffer, prédikáció, homiletika

Bonhoeffer homiletikáját három területre figyelve mutathatom be. Mivel a Finkenwaldi Homiletikát Bonhoeffer rendszeres teológiai alapelveire építi fel, ezért az első szakaszban a prédikáció dogmatikai értelmezését olvashatjuk, majd ezt követik az elvi homiletikai tételek, végül az egészen gyakorlati, praktikus homiletikai tételekkel zárul a dolgozat.

Szerző: Steinbach József

A német homiletika az ezredfordulón

2012. október 11., tárgyszavak: homiletika, empirikus

Az 1990-től megjelent német homiletikai tárgyú művek alapján (lásd irodalomjegyzék) a mai német homiletika területén négy markáns irányvonalat látok, ebből a harmadik és a negyedik erővonal különösen hangsúlyos. Az utóbbi tíz évben az un. „összegző” német homiletikák mellett, tovább folytatódtak a prédikációra irányuló empirikus vizsgálatok. Az itt nyert eredmények alapján a prédikáció és a hallgató, illetve a prédikátor és a hallgató kapcsolata került a figyelem középpontjába, de már úgy, hogy túlléptek az empirikus vizsgálatok keretein, és egyre erősebb lett az igény arra nézve, hogy a kutatások eredményeit a gyakorlat számára is hasznosítható módon fogalmazzák meg.

Szerző: Steinbach József

A hermeneutikai fordulatot közvetlenül követő német nyelvű retorikus homiletikák vázlatos áttekintése

2012. október 10., tárgyszavak:

Az igeteológiát követő korszak német homiletikája nagyon sokszínű képet mutat. Előbb a teljes empírián alapuló homiletikák jelentek meg, majd később egyfajta kiegyenlítődés vette kezdetét, és az egyensúlykeresés a legtöbb esetben még ma is tart. A német homiletika 20. századának második felét még erősen jellemezte a dogmatikai háttér, ami az igehirdetés mozgásterét erősen meghatározta. Ugyanakkor kísérletező homiletikák is megjelentek ebben az időben, amelyek az igehirdetés szabadságát kívánták helyreállítani a dogmatikával és az exegézissel szemben.  

Szerző: Literáty Zoltán