Mert minden igazi hűség mélyén ott van a remény - Sz. Tóth Ildikó húsvéti áhítata.
Jézus nem azért jött, hogy bennünket korlátozzon - Sebestyén Katalin áhítata.
Kis idő után a halál már nem állhatta az igaz tekintetet - Németh Áron húsvéti áhítata.
Megváltó Urunk fáradhatatlanul tűri kételkedésünket, fájdalmas megingásainkat - Kun András Nándor húsvéti áhítata.
Az Úr az ő testében támadt fel húsvétkor - Dezső Attila húsvéti áhítata.
Az Úr Jézus új életre hív - Árvavölgyi Béla húsvéti áhítata.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének húsvéti pásztorlevele.
Bár már két évtizeddel ezelőtt számosan rámutattak azokra a problémákra, amelyeket napjainkban az Egyházi Jövőkép Bizottság (EJB) is azonosított, mégsem oldottuk meg őket. A feltámadás ünnepéhez közeledve ennek okairól Harmathy Andrást, a Zsinat által létrehívott testület elnökét faggattuk, aki szerint bár szükség van a szervezeti reformokra, mégis tudnunk kell: nincsenek tökéletes emberi struktúrák, ezért a református egyház valódi megújulása csak tagjainak személyes megújulásától várható.
Illúziótlan, tömör, fokozhatatlan drámaiságú írásmű, az evangéliumi elbeszélés legmagasabb pontjai közül való, a borzalmak borzalma – Visky András a szőlőművesek példázatáról. A kolozsvári író, dramaturg, egyetemi tanár a nagyhét minden napján jelentkezik egy-egy írással, így kísérjük végig Jézus történetét húsvét hétfőig.
Az ünnep kapcsán körlevélben fordult valamennyi gyülekezethez és intézményhez az MRE Elnöksége, egyúttal az egyház közösség előtt álló feladatokról is tájékoztatást adva. Így az MRE valamennyi gyülekezetéhez megismerheti a Jövőkép-bizottság munkáját, az állami iskolákban bevezetendő hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatos fejleményeket, így is bekapcsolódhat a Szeretethíd előkészületeibe, valamint megismerheti az idei Csillagpont, a 2013-as egyszázalékos kampány plakátjait.
A békesség városában nincs békesség, a rend, ha nem a Léleké, csak ritkán szavatolja – Visky András írása virágvasárnap alkalmából. A kolozsvári író, dramaturg, egyetemi tanár a nagyhét minden napján jelentkezik egy-egy írással, így kísérjük végig Jézus történetét húsvét hétfőig.
Az ortodox keresztyének idén április 15-én tartják a húsvétot. A keleti és nyugati keresztyénség ismét külön ünnepel, noha hosszú idő óta megfogalmazódott a közös megemlékezés igénye.
Mennyei Atyánk, aki élet és halál Ura vagy!
Istenünk, jó Atyánk, bevalljuk előtted, hogy félünk. Pedig tudjuk, hogy ez bűn. Ezerszer halljuk, olvassuk, tapasztaljuk sokszor ismételt szavadat: Ne félj, veled vagyok! Azt is tudjuk, hogy ez nem csak bíztatás, ez parancs.
Dicsőítlek, Krisztusom, aki alászálltál a halálba, de legyőzted a halált, feltámadásoddal! Tudom, értem is meghaltál, aki félek a haláltól, az ismeretlentől. Félek itt hagyni szeretteimet. Mi lesz velük? Ki fogja szeretettel kísérni életüket? Ki ad erőt elviselni nekik a gyászt?
„Sikerült lerakni az életünket Isten kezébe" – vallja az a három fiatal a pasaréti gyülekezetből, akik egy nyári túra során fennrekedtek Szlovénia legmagasabb hegyén. A 2864 méter magas Triglavra még napsütésben indult el András, Ákos és Dániel, azonban egy eltévedés és a hirtelen rosszra váltott időjárás miatt kilátástalan helyzetbe kerültek, már a hegyi mentők is lemondtak róluk. Odatette a kezét és levitte őket a hegyről, állítják megmenekülésükről.
„Nincs garancia, hogy hitben nincs félelem” – mondja Rideg Gyula, az MRE Bethesda Gyermekkórházának kórházlelkésze, akit többek között a hívő és nemhívő félelméről, az istenfélelemről kérdeztünk.
„Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt. És menjetek el gyorsan, mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül…"
(Máté 28,5-7)
A húsvéti szokások alapjában véve lokálisak. Egy azonban elmondható: „a nagypéntek kiemelése a legfontosabb eleme a református húsvétnak, minden ehhez kötődik és kapcsolódik" – mondja Szacsvay Éva néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főmuzeológusa.
A kereszt jelképének használata református körökben, mondhatni, tabunak számít, pedig hivatalosan nem tiltott, mégis kerüljük. „A kereszt nem tehet semmiről", azonban a reformátusokban „fájdalmas egyháztörténeti emlékeket" ébreszthet annak jelenléte – mondja Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora. A jelenségről, annak teológiai, egyháztörténetei hátteréről illetve napjaink gyakorlatáról kérdeztük őt.