Miután évszázadokon keresztül nyújtott menedéket végveszélyben a város polgárai számára, most a nagyenyedi vártemplom maga is védelemre szorul - írja a kolozsvári megjelenésű Krónika című napilap Eklézsia melléklete. A 14–15. századi erődítmény állaga egyre romlik, és bár az egyházközség elkészítette a felújításhoz szükséges pályázatot, amely meg is kaphatja az uniós támogatást, az önrész biztosítása és a telekjogi problémák veszélyeztetik a beruházást.

Segítséget kértek

„A nagyenyedi református egyházközség vezetősége nevében fordulok Önökhöz, és kérem segítségüket a vártemplom tetőszerkezete restaurálása tárgyában. A szerkezeti, biológiai és viharkárosodás következtében annyira meggyengült a teljes fedélszék, szerkezetében és héjazatában, hogy bármikor fennáll a beszakadás veszélye” – így kezdődik Pópa Tibor László nagyenyedi református lelkész levele, melyet korábban számos magyarországi sajtóorgánumhoz, szervezethez eljuttatott. „A beavatkozás nagyon sürgős, a bolthajtások repedezettek, a vakolat is hull, előfordult, hogy istentisztelet közben vált le egy félméteres faldarab” – részletezte a lapnak a jelenlegi állapotokat a lelkész. Mint elmondta, a templom felújításához szükséges teljes dokumentáció elkészült, és a fejlesztési minisztérium támogatásra alkalmasnak találta pályázatukat, amennyiben sikerül biztosítaniuk az önrészt. A 2,7 millió eurós beruházásból 135 ezer eurót kell állnia a tulajdonos egyházközségnek, de a 2100 lelkes, egyre apadó gyülekezetnek eddig csupán ennek töredékét, 12 ezer eurót sikerült összegyűjteni. Pópa Tibor László szerint magyarországi támogatásban bíznak, hiszen miután júniusban a budapesti Országházban ismertette a templom szomorú helyzetét, hétfőn a Kövér László házelnök kabinetfőnöke, Veress László által vezetett küldöttség tartott helyszíni szemlét Nagyenyeden, és megígérte, hogy a magyarországi viszonyok függvényében megpróbálnak segíteni. Kisebb támogatások máshonnan is érkeznek, az Enyed melletti Marosgombásról származó Székely Mihály festőművész örökösei például 44 festményt ajándékoztak a művész hagyatékából a gyülekezetnek, ezekből eddig 11-et adtak oda a templom javára adományozóknak, mesélte a lelkész.

Erdélyben egyedülálló telekgondok

Az anyagiak hiányán kívül a telekgondok is akadályozzák a beruházást, a 14–15. században szászok építette nagyenyedi vár egy részét ugyanis közösen birtokolja a református és az evangélikus-lutheránus gyülekezet. Előbbi a nagytemplom, utóbbi a régi kistemplom tulajdonosa, míg a két hajlék körüli terület kétharmadát a református, egyharmadát az evangélikus gyülekezet mondhatja magáénak, részletezte az Erdély-szerte egyedülálló telekviszonyokat a lelkipásztor. A felújítás a közös tulajdon egy részét – mintegy 500 négyzetméteres területet – is érintené, az uniós szabályok szerint azonban csak olyan ingatlanok esetében igénylehető támogatás, amelyeknek egyetlen tulajdonosa van. Pópa Tibor László szerint az evangélikus püspökség támogatja tervüket, azonban egyelőre nem találtak megoldást a visszás helyzet tisztázására – ez a szakemberek feladata lesz. Topográfiai felméréseket kell végezni, és valamilyen úton-módon szét kell választani a közös tulajdont, ismertette az időigényes tennivalók sorát a lelkész.

A nagyenyedi vártemplom

A nagyenyedi vár tornya a várfallal IV. Béla rendeletére épült 1239–1241 között, az Árpád-kori várat a 14. és 15. században bővítették, nyolc torony őrizte. A vártemplomot 1333 és 1335 között építették a város polgárai, mivel a szász telepítés után a kistemplom kicsinynek bizonyult. 1437-ben a parasztsereg elfoglalta, 1600. szeptember 17-én Mihály vajda, később Basta is felégette. 1658-ban a tatárok rabolták ki. Az eredeti gótikus templom belsejét barokkos stílusban alakították át, csak a szentély őrizte meg gótikus jellegét. 1720-ban a többségbe jutott magyar református lakosság véglegesen megkapta a német lutheránusoktól a nagytemplomot, a megmaradt német lakosság a kistemplomot használja a mai napig. A vártemplom számos jelentős egyházi esemény helyszíne: itt írják alá a város első papja 1551-ben a lutheri konfessziót, ebben a templomban válik külön 1564-ben a lutheri és kálvini irány, itt választják meg Erdély első magyar református püspökét Dávid Ferenc személyében. A vártemplom nyújtott szállást 1551. július 19-én utoljára a magyar koronának, amelyet Izabella királyné másnap Torda közelében átadott I. Habsburg Ferdinánd király Castaldo nevű fővezérének. Számos országgyűlés és zsinat helyszíne, hosszú időn keresztül az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye volt.

Pap Melinda/Krónika.ro