Megjelent a Reformáció Emlékbizottság programtámogatásra szóló pályázata.
Mi is a reformáció lényege? - tette fel a kérdést prédikációjában október 31-én, Szatmárcsekén a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a reformáció napja alkalmából és a szatmárcsekei templom megújulása kapcsán tartott hálaadó istentiszteleten.
Hogyan értékeljük a reformációt? Mire kötelez az elmúlt csaknem ötszáz év? Vladár Gábor írása.
Ungvári Csaba reformációi beszéde.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezésében 2014. október 31-én a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség temploma mellett található Reformációi emlékparkban tartották megemlékezésüket a protestáns felekezetek.
A reformáció emléknapja alkalmából Károli Gáspár-díjjal tüntették ki Felhősné Csiszár Sarolta magyar–történelem szakos középiskolai tanárt, etnográfus-muzeológust, Benczúr László építészt és Bódiss Tamás karnagy-zenepedagógust.
Nem múltba révedést, hanem megújulást vár a reformáció ötszázadik évfordulójától, a 2017-es évtől a Reformáció Emlékbizottság. Erről Hafenscher Károly evangélikus lelkész, miniszteri biztos beszélt lapunknak, amikor a reformáció ünnepe előtt a testület céljairól és terveiről kérdeztük őt.
Körlevél a Magyarországi Református Egyház valamennyi egyházközsége részére.
Az egyházaknak a határtalan krisztusi szeretetből fakadó nyitottságra, ugyanakkor szelíd határozottságra van szükségük a 21. században a hiteles szolgálathoz – hangsúlyozta Steinbach József püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke október 19-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott reformációi gálaesten.
A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Emlékbizottsága 2014. október 18-án a 2009 – 2014 közötti Kálvin Emlékévek zárórendezvényeként konferenciát szervezett Budapesten, a szépen felújított Kálvin téri református templomban. A genfi reformátor születésének 500. és halálának 450. évfordulója közötti évek hazánkban egy új „Kálvin-reneszánsz" lehetőségét teremtették meg.
Az Országgyűlés épületében ülésezett csütörtökön a Reformáció Emlékbizottság. A bizottság megvitatta a reformáció ötszázadik évfordulójára tervezett programsorozatot és beszámolt az alakuló ülés óta eltelt előkészítő és tervező munkáról.
Zsindellyel borított, négyfiatornyos, csillagos kis harangláb ágaskodik a lankák között, az autóúttól nem messze. Ha laposabb lenne a táj, azt hihetnénk, hogy a Felső-Tisza vidékén járunk, vagy így azt, hogy valahol a Kalotaszegen. Pedig a főváros határától csak néhány kilométerre vagyunk, a Pilis keleti lábainál. A reformáció ünnepéhez közeledve a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, népszerűbb nevén a Skanzenben jártunk.
2017-ben lesz 500 éve, hogy Luther Márton kifüggesztette 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ennek az évfordulónak az alkalmából a Franciaországi Egyesült Protestáns Egyház arra ösztönzi híveit, hogy közösen fogalmazzák meg, mit jelent számukra az evangélium ma.
A reformáció korabeli hitbeli megújulás ünneplésének már évszázados hagyományai vannak. A Kárpát-medencében éppúgy emlékeznek a reformátorok szellemi örökségére, mint Nyugat Európában.
Október 31., a reformáció napja kapcsán nem csak reformátusokat és nem csak lelkészeket kérdeztünk arról, mit jelent ma számukra a reformáció.
A 20. század egyik legkiemelkedőbb református személyiségének, Ravasz László püspöknek (1882-1975) állítottak emléket a budapesti teológia udvarán október 25-én.
A biztonságot, a ma békességét és a jövendő reménységét nem a körülmények határozzák meg, hanem mennyei Atyánk ígérete és akarata. A 21. században csak akkor tudjuk hitvallásunkat megtartani, ha korunk kihívó kérdéseire a magunk helyén, felelős őrállóként egyedül Istent valljuk! – hangzott el a Tiszáninneni Református Egyházkerület őszi lelkész-presbiteri konferenciáján október 20-án, Tarcalon. A zempléni városban rendkívüli közgyűlés során emlékeztek az 1561. és 1564. évi részzsinatokra, illetve a Tarcali Hitvallás elfogadásának 450. évfordulójára.
A reformáció nyomai után kutatva a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium könyvtárában páratlan kincsekre bukkanunk.
Képzeletbeli sétára hívjuk az olvasót térben és időben – Huszár Gál, az ötszáz éve született prédikátor, nyomdász, a reformáció korai terjesztőjének nyomába eredünk. Szolgálatának felvidéki és magyarországi állomásait végigjárva tekintünk vissza gazdag életútjára, s belepillantunk az egyes helyszínek jelenébe is.
Irodalomtörténész, történetíró, teológus, református lelkipásztor. A 18. századi magyar tudományos élet legkiemelkedőbb egyénisége. Ötvenhét esztendejét néhány év nagybányai tanítóskodás és hollandiai peregrináció kivételével Dél-Erdélyben élte le. Mégis a magyar művelődéstörténet legnagyobbjai közé emelkedett. A fontosabb helyszíneket jártuk körbe, hogy Bod Péter (1712–1769) nyomát keressük.