Az augusztus 20-a alkalmából állami kitüntetéssel díjazottak között több református személyiséget is találhatunk.
Egyházi és állami vezetők, valamint különböző felekezetű hívek gyűltek össze augusztus 19-én este Budapesten, hogy a magyar nemzetért könyörögjenek és hálát adjanak Isten megtartó kegyelméért. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) hagyományosan ökumenikus istentiszteletet rendez az államalapítás ünnepének előestéjén, melynek idén is a Budai Református Egyházközség temploma adott otthont.
Egyházi és állami vezetők, valamint különböző felekezetű hívek gyűltek össze augusztus 19-én este Budapesten, hogy a magyar nemzetért könyörögjenek és hálát adjanak Isten megtartó kegyelméért. A Budai Református Egyházközség templomában tartott ökumenikus istentiszteleten Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke is szolgált. Az alábbiakban az ott elhangzott beszédét adjuk közre.
Határon túli rászorulók, köztük a kárpátaljai Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon lakói kapják a Magyarok kenyere-programban összegyűlt búzából készülő liszt egy részét. A Kárpát-medence negyvenhat gyűjtőpontján több mint kétszázharminc tonna búza gyűlt össze augusztus 12-ig.
Van egy település Magyarországon, amelyen kicsit mást, talán kicsit többet is jelent augusztus 20., mint máshol. Itt is hálát adnak azért, hogy István király keresztyén államot alapított, hálát adnak Istennek azért is, hogy adott termést, amelyből elkészülhet az új kenyér, de Szentkirályon az emberek azért is hálát adnak, hogy az államalapítóról elnevezett településen élhetnek, hiszen évtizedeken keresztül megfosztották őket ettől a névtől. A pártállam szemét ugyanis szúrta a szent és a király is: így keresztelték át – az anekdota szerint – a tanácselnökről a települést Lászlófalvára. A Bács-Kiskun megyei Szentkirályon jártunk, ahol gazdálkodó református embereket kerestünk fel, hogy megtudjuk, mit jelent a vidéki magyar reformátusoknak a búza, a kenyér és augusztus 20.
„Az asztalról kapott darab kenyérben az új életed ízét, illatát érzed, és örömmel indulsz vissza a hétköznapokba" – Szántó József ünnepi gondolatai.
„Szegjük meg az áldott új kenyeret, részesüljünk belőle közösen, és osszuk meg egymás között a kenyér mellett a bennünket éltető felismeréseket, krisztusi gondolatokat, hogy épüljön és erősödjön közöttünk az összetartozás!" – Török Zoltán ünnepi írása.
Miskolcon és Debrecenben is ökumenikus alkalmakat tartottak az új kenyér ünnepén, a Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársai pedig részt vettek a debreceni virágkarneválon.
Augusztus 20-a alkalmából ismét állami kitüntetéseket adtak át. A díjazottak között több református személyiséget is találhatunk.
„Éljétek át, tapasztaljátok meg, mit jelent Krisztus jelenléte a mában, hogy tudjátok egymás terhét hordozni, betöltve Isten törvényét!" – kérte Bölcskei Gusztáv református püspök augusztus 20. előestéjén. A magyarországi egyházak vezetői ökumenikus istentiszteleten adtak hálát az új kenyérért és az államalapításért, valamint az üldözött keresztényekért imádkoztak.
Június 14-én, ünnepi istentisztelet után avatták fel az abaújváriak gyülekezetük legújabb „büszkeségét", a gyülekezeti otthon udvarán megépített sütőházat. „Visszahozza a gyerekkori emlékeket" – mondják a ropogós, kemencében sült házi tészta illatáról az idősebb gyülekezeti tagok. Az új kenyér ünnepe előtt ismét a határszéli falucskában jártunk, ahol szó szerint kovászként jelenik meg az Isten országa.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) tagegyházai és tagszervezetei hálaadó istentiszteletet tartanak államalapításunk ünnepének előestéjén Budapesten, a Szilágyi Dezső téri református templomban. A kedd este hatkor kezdődő ökumenikus alkalmat honlapunkon élőben közvetítjük.
Több ismert református személyiség és református intézmények munkatársai is állami elismerésben részesültek nemzeti ünnepünkön.
Jézus ma is tanítja az övéit templomaink és belső szobáink csendjében ugyanúgy, mint a természet millió helyszínén. Életté is válnak szavai bennünk.
Szoborpark épült a kunhegyesi református templom köré az elmúlt két évtizedben: az emlékpark egyik első darabja egy fából készült István király-szobor volt, amelyet egy kis trükkel majdnem közterületre sikerült elhelyezni. A településen közös kenyértöréssel ünneplik az államalapítást.
A Magyar Református Szeretetszolgálat évek óta tevékeny résztvevője a debreceni programoknak. Az idei Galiba Fesztiválon és Virágkarneválon sincs ez másként. A családosokat gyermekprogramokkal várják, segítenek a szülők és gyermekek kikapcsolódásában, közben pedig a nehéz sorsú gyermekek támogatására hívják fel a figyelmet.
Több református egyházi vezető, lelkész és presbiter, valamint közéleti szereplő vehetett át állami elismerést augusztus 20. alkalmából.
Ökumenikus istentiszteleten imádkoztak népünkért és adtak hálát az új kenyérért a magyarországi egyházak képviselői augusztus 20. előestéjén Budapesten, a Szilágyi Dezső téri református templomban.
A világörökség részét képező Tokaj-Hegyalján, Tolcsván a dombra épült huszonöt méter magas tornyú református templom messziről látható, de ha a friss kenyér csodálatos illata alapján indulunk el, akkor is megtaláljuk, mert a templom bejáratával szemben van az életműdíjas sütőmester, Gyarmati Lajos kis birodalma. A templom kapuja állandóan nyitva áll, de a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje rendfőhelyettesének portája is, ugyanis az épület első része a család otthonául szolgál, amelynek folytatása a műhely, ahol a nap huszonnégy órájában dolgoznak.
A Bakony erdei között, a Veszprémet Győrrel összekötő út mellett megbújó Szentkirály település – ahogy általában hasonló nevű társai is szerte a Kárpát-medencében – egy Szent István király tiszteletére szentelt templomról kaphatta a nevét. A falucska szájhagyománya szerint ennek a templomnak az egyik fala áll még ma is a református parókia kertjében, amit a helyiek az elmúlt századokban féltve őriztek nemzedékről nemzedékre. Annak jártunk utána, miként ápolják ezen a reformátusok által is lakott dunántúli településen első királyunk emlékét.