Az államalapítás ünnepéhez kapcsolódó fővárosi rendezvények idén is egy nappal korábban kezdődtek, augusztus 19-én a Magyar Ízek Utcájában sétálgató tömeg foglalta el a budai felső rakpart egy részét. Ezt a vásári forgatagot délután istentiszteletre hívó fúvószenekar harsogta túl: a Szilágyi Dezső téri református templomban tartották szokásos ökumenikus hálaadó istentiszteletüket a magyarországi keresztény egyházak.

Az ünnepi alkalmon – melyen a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) tagegyházainak püspökei és Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke végezték a liturgiai szolgálatot – több százan imádkoztak a magyar nemzetért, a világ bármely pontján, így Irakban, Szíriában vagy Afrikában hitükért üldöztetést elszenvedő keresztényekért és hálát adtak az aratás végéért s az új kenyérért.

A házigazda, Illés Dávid esperes „nagy örömmel és nagy szeretettel", „Krisztus nevében" köszöntötte az istentisztelet résztvevőit, köztük a Magyar Katolikus Egyház és MEÖT tagegyházainak és tagszervezeteinek megjelent képviselőit, valamint Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest és a Közel-Keletről érkezett ortodox egyházi vezetőket.

Prédikációja elején Bölcskei Gusztáv református püspök is kiemelte, a magyarországi egyházak vezetői 2000-ben tartottak először hasonló ökumenikus ünnepséget az államalapítás ünnepének előestéjén, abban az évben, melyben a keleti keresztények szentté avatták I. Istvánt, s ezzel követendő példának állították a magyar államalapító királyt.

A tiszántúli református püspök a Zsidókhoz írt levél harmadik fejezete alapján hirdette Isten Igéjét: „Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés napján a pusztában..." (Zsid 3,7-8) Rámutatott: ez a buzdítás egy olyan korban íródott, melyben intenzívebbé vált a keresztények üldözése, s ebben nagyon hasonlít napjainkhoz.

„Amikor megszólít minket az Ige, a ma szócska azt jelenti, Urunk Krisztus itt van, áthatja az életünket Arra buzdít, hogy úgy lássuk a jelent és a történelmet, mint ami az Ő uralma alatt van, s ehhez viszonyítsunk minden mást" – magyarázta Bölcskei Gusztáv. „De vajon mit üzen nekünk ma az ukrajnai események árnyékában 1914? Vagy tudtunk-e élni a huszonöt éve ajándékba kapott szabadsággal? Nem keményedett-e meg a szívünk?" Mint mondta: Isten azt ígéri, hogy akik engedik, hogy kimenjen belőlük a megkeményedettség, a másikat mindig térdre kényszeríteni akaró lelkület, a megbocsátani nem tudás, azok bemehetnek az Ő nyugalmába. Abba a nyugalomba hívja az embereket és a népeket, mellyel megkoronázta a teremtést.

„Hálával tekintünk államalapító királyunk népet megtartó cselekedetére és az életet adó táplálékra. Szívünkben ne legyen szorosság, hisz Isten szívében elférünk mindannyian. Meg ne keményedjen a ti szívetek! Éljétek át, tapasztaljátok meg, mit jelent Krisztus jelenléte a mában, hogy tudjátok egymás terhét hordozni, betöltve Isten törvényét!" – zárta prédikációját az egyházvezető.

„Kenyeres Társaim! Gondoljunk ebben az órában azokra a kezekre, melyek a földet megművelték, a gabonát betakarították, a kenyeret megsütötték s asztalunkra tették. Gondoljunk a Gondviselő kézre, mely mindezt lehetővé tette, megfelelő időjárást adott. S gondoljunk a két átszögezett kézre; arra, aki úgy mutatkozott be, mint a mennyből alászállott kenyér, aki azért jött, hogy életet adjon" – Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök ezekkel a szavakkal áldotta meg az új kenyeret. Az úrasztalára helyezett két vekniről azt mondta: „az egyik az, amelyikért imádkoztunk, de a másik biztosan nem a miénk. Csak akkor lesz jövője ennek az országnak, ha tovább tudjuk adni mindazt, amit mi kapunk."

Az ökumenikus istentisztelet, melyen a Légierő Zenekar szolgált, a Himnusszal és a keresztény egyházak vezetőinek áldásaival zárult.

Feke György, képek: Keppel Ákos

Nézze meg az istentiszteletről készült felvételt is: