„Apám sosem írt levelet Sztálinnak" – hangsúlyozza Horkay Barna néhai nagyszőlősi lelkipásztor lánya, aki a szüleitől tudja, hogy édesapja és annak baráti köre negyvenes-ötvenes évekbeli hitvalló kiállását a szovjet állambiztonság tálalta így azért, hogy a nagy tekintélyű lelkészeket ostoba, nevetséges fanatikusoknak állítsa be a magyar közösség előtt. Horkay Anna sárospataki kollégiumi nevelőtanárt a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából arra kértük, segítsen nekünk emlékezni édesapjára.
60 éve, 1957. december 31-én végezték ki Gulyás Lajos levéli lelkipásztort. A hírhedt győri-mosonmagyaróvári per harmadrendű vádlottja az 1956 utáni kádári megtorló gépezet egyetlen olyan magyarországi egyházi áldozata volt, akit jogerős bírósági ítélettel végeztek ki. Rá emlékezve olyan reformátusok – többségükben lelkipásztorok – példáit idézzük fel, akiknek életük árán is volt hitük és bátorságuk szembeszállni a kommunizmus erőszakos hazugságaival.
Mindig az igazságot kereste, és mindenféle totalitárius diktatúrát elutasított – hangsúlyozza Erdős Kristóf történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) munkatársa az egykori levéli református lelkészről. A hatvan éve elhunyt Gulyás Lajos mártír lelkipásztorra emlékezünk.
Az 1956 utáni egyházzal szembeni megtorlás súlyosan érintette a vidéki lelkészeket és a világi tisztségviselőket – fogalmaz Földváryné Kiss Réka. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökével a hatvan évvel ezelőtti eseményekről beszélgettünk.
A száz esztendeje indult kommunista vallásüldözés áldozataira emlékeztek november 7-én Budapesten. A Magyarországi Református Egyház, a Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), valamint a Károli Gáspár Református Egyetem rendezvényére Sárosorosziból, a KIE-kirakatperben elítélt, hatvannégy éve elhunyt Pógyor István falujából is érkeztek.
„Paradoxon volt magunkhoz ölelni a hóhért és azt hirdetni, hogy az egyház túlélésének feltétele, ha azokkal szövetkezünk, akik soha egy percre nem tettek le arról, hogy megszüntessék az egyházat" – fogalmazott Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke a Keskeny úton? elnevezésű, a protestáns múltfeltárásról dilemmáiról szóló konferencián. A szeptember 25-i előadássorozat az MRE Zsinatának Elnöksége, a Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezésében valósult meg a Dunamelléki Református Egyházkerület székházában.
„Vétkeztünk... Egyház a történelmi és társadalmi bűnösszefüggések rendszerében" címmel jelent meg Fazakas Sándor legújabb könyve. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanárát az egyház bűnökkel terhes múltjával és azok jelenbeli következményeivel való szembenézéséről kérdezték.
Szempontok a múltfeltárás, az emlékezés és a megbékélés kérdéséhez a Magyarországi Református Egyházban – Fazakas Sándor gondolatai.
A most zajlott zsinati ülésszakon elhangzott a Tényfeltáró Történész Bizottság (TTB) időszaki beszámolója. Ebből kiderült, a múltfeltárást, a szocialista államrend egyházzal kapcsolatos állambiztonsági tevékenységének a bemutatását célzó kutatások alapja megteremtődött azzal, hogy a hozzáférhető adatok összegyűltek a Zsinati Levéltárban.
Feladatának befejezéséhez közeledik a Tényfeltáró Történész Bizottság (TTB). Erről Szabadi István bizottsági titkár, a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárának igazgatója számolt be a Zsinat április 23-i ülésén.
Bemutatták a Biblia új fordítását, munkálták az egyházi jogszabályokat, és hangsúlyos szerepet kapott a jövőképalkotás, valamint a múltfeltárás ügye – összefoglalónk a XIII. zsinati ciklus 14. ülésszakának 2014. április 23-24-i eseményeiről.
„A keresztyén embernek kétszer kell megtérnie: egyszer a természeti emberből kell új emberré, másodszor az új emberből természetes emberré lennie” – vallja Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök. A Zsinat lelkészi elnökével húsvét kapcsán készítettünk interjút, pontosabban hosszúra nyúlt leltárt. Ebben elmondja, miért kell rögzíteni zsinati határozatban a most megjelent Revideált Új Fordítású Biblia hivatalos használatát. Szóba került, beigazolódtak-e az egyházak reményei a négy évvel ezelőtti kormányváltás óta és mit vár az újabb kétharmados többségtől. Bölcskei Gusztáv kitért a hit- és erkölcstan oktatás első tanévének tapasztalataira és újra világossá tette, mi a Magyarországi Református Egyház hivatalos álláspontja Hegedűs Loránt vitát kiváltó megnyilatkozásaival kapcsolatban.
Átadták a zsinati alapítású díjakat és számos beszámolót hallgattak meg a bizottságokban folyó munkáról a XIII. zsinati ciklus 11. ülésének utolsó, pénteki napján.
„A megbékélésnek egzisztenciális jelentősége van minden társadalom számára" - hangsúlyozta a német diktatúrák feldolgozására létrehozott szövetségi alapítvány elnöke, Anna Kaminsky Berlinben a több mint 200 meghívott vendég előtt, a kulturális emlékezet egyik fő helyszínén, a Szent-Erzsébet templomban. Az augusztus 28-án rendezett est fő előadója Fazakas Sándor professzor, a Tiszántúli Református Lelkésztovábbképző Intézet vezetője volt.
A múltfeltárás kérdése nemcsak a református egyházban került a figyelem középpontjába. Amint az elmúlt héten Krzyzowában rendezett konferencián kiderült, a volt keleti blokk minden szegletében számos élet vár gyógyulásra.
„A történelem nyitott. Tehát nem az a baj, ha a történelem többféle olvasatú, hanem az, ha valaki egy olvasatot kizárólagossá akar emelni. Az egyház a múltat is a bűn és kegyelem, az ítélet és a szabadítás összefüggésében szemléli” – mondta Fazakas Sándor a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora az Egyházak szerepe a társadalmi megbékélésben Közép-Kelet-Európában" címet viselő konferencia utolsó napján. Az ökumenikus konferencia célja az volt, hogy párbeszédet kezdeményezzen a magyarországi történelmi egyházak, valamint a romániai, szerbiai és szlovákiai egyházak között.
A csütörtöktől szombatig zajlott "Az egyházak szerepe a társadalmi megbékélésben Közép-Kelet-Európában" című konferencia Budapesten, amelynek résztvevői zárónyilatkozatban foglalták össze a tanácskozáson megszerzett tapasztalatokat.
„Gyakran félreértjük egymást, ezért folyamatosan gyűlnek a sérelmek. Ezeket a boncoló orvos szenvtelenségével, nem pedig érzelmi túlfűtöttséggel kell feltárni és kibeszélni” – mondta Hankó Nagy Alpár a Babeş-Bolyai Tudományegyetem professzora "Az Egyházak szerepe a társadalmi megbékélésben Közép-Kelet-Európában" címet viselő konferencia második napján.
"Mindenki érti, hogy a konferencia négy alcíme mögött egy cím húzódik meg: Trianon” – fogalmazott a román Vasile Grajdian teológiai professzor a csütörtökön kezdődött, "Az egyházak szerepe a társadalmi megbékélésben Közép-Kelet-Európában” című, budapesti konferencia első napján.
A békéltetés Krisztusban kapott szolgálatának felelősségét, a fájdalmak elmondásának és meghallgatásának fontosságát, a történelmi ismeret elsődlegességét hangsúlyozták azok a vallási vezetők, akik "Az Egyházak szerepe a társadalmi megbékélésben Közép-Kelet-Európában" címet viselő, csütörtökön kezdődött konferencia első napján felszólaltak.