Jelentős évforduló felé tart a világ protestantizmusa: 2017-ben a reformáció 500. évfordulójához érkezünk. Egyáltalán él még ez az örökség, vagy az egyház már csak úszik a társadalmi események sodrában, megpróbálva fontos tényezőként elfogadtatni magát környezetével? Az Ecclesia Semper Reformanda dokumentum a választ keresi.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) protestáns tagegyházainak részvételével a pápai református templomban tartották az ez évi országos reformációi istentiszteletet. Isten Igéjét Szemerei János a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület idén megválasztott püspöke hirdette.
2011. október 31. nem csak a reformáció napja, hanem a hétmilliárd napja is, ugyanis az ENSZ becslése szerint ezen a napon érte el bolygónk népessége ezt a számot. Kodácsy Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) egyetemi lelkészének írása.
Kálvin János nem írt formai és tartalmi szempontból rendszerbe foglalt szociáletikát, de genfi működésének mindkét időszakában (1536-38 és 1541-64) jelentősen járult hozzá a városállam társadalmi és gazdasági rendjének átalakításához. Fazakas Sándor Kálvin szociáletikája című tanulmányának bevezetőjét és a harmadik fejezet három alfejezetét közöljük. A teljes írás megjelent a Confessio c. folyóirat 2009/1-es számában.
Írta és közzétette Luther Márton (1483-1546) német reformátor 1517. október 31-én Wittenbergben.
A Lutheránus Világszövetség főtitkára, Martin Junge lelkész 2011 reformáció napjára írt üzenetében a szabadság és az igazságosság fogalmára helyezte a hangsúlyt.A reformáció egyházai akkor élnek szabadságukkal, ha azok mellé állnak, akik az igazságtalanság, a békétlenség és az engesztelhetetlenség következtében szenvednek. A melléjük állás az igazi diakónia, szeretetszolgálat.
„Az ember nem tudja önmagát kihúzni hajánál fogva a mocsárból. Ami az embernek lehetetlen, az az Istennek lehetséges” – olvasható Literáty Zoltán igehirdetésében. Az adós szolga Máté evangéliumában olvasható történetével nemcsak az pénzügyi adósságokkal járó adóslét elviselhetetlen voltára mutat rá, de arra is: az embernek semmi esélye sincs törleszteni Isten előtti adósságát.
Az egyháznak nem a hitelek ellen kell szólnia, hanem a felelőtlenség, a mértéktelen életszemlélet helyett kell egy ma is élhető életmodellt felmutatnia – állítja Szűcs Ferenc teológus professzor, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) rendszeres teológiai tanszékének vezetője a gazdasági és hitelválság keresztyén, teológiai vonatkozásairól. Úgy véli, hogy bár a gazdasághoz és a pénzvilághoz mindig hozzá fog tapadni a „hamis” jelző, ezt mégis lehet folyamatosan „szelídíteni” és igyekezni emberarcúvá tenni. A Szentírás alapján maga a hitel nem tiltott dolog, a gazdasági haszon céljából felvett kölcsön fejében a hitelező is részesüljön egy tisztes, korlátozott mértékű kamatban, a szegény embereknek nyújtott kölcsönért azonban nem szabadna kamatot kérni.
Max Weber nagy érdeme, hogy a gazdaságot nem önálló és saját törvényekkel rendelkező rendszernek tekintette, mint Marx, hanem az emberek szociális cselekvése felől közelíti meg azt, de túl nagy szerepet tulajdonít a vallásnak és elhanyagolja a kapitalizmust meghatározó ösztönös emberi önzést és kapzsiságot – állítja Dr. Joób Márk. A Svájcban élő gazdaságfilozófus, a gazdasági etika kutatója, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója szólt a szociológia egyik meghatározó, a protestantizmus és a kapitalizmus kapcsolatát feszegető művéről és arról is, hogy manapság az a legfőbb feladat, hogy a megfelelő gazdaságetikai koncepciót a gyakorlatba átültessük.
Október 31. a reformáció emléknapja, amikor a protestáns egyházak arra emlékeznek, hogy Luther Márton 1517-ben ezen a napon tette közzé 95 pontját és ezzel megkezdődött a reformáció vallási, szellemi és társadalmi folyamata. Ebből az alkalomból egy mostani égető probléma, a gazdasági és a hitelválság, illetve a reformáció, református hitünk kapcsolatát feszegetjük igehirdetésben, több interjúban és tanulmányban is.
Az egyháznak a mában élő egyháznak kell lennie, mely folyamatosan megújul, és így az átalakulás, megújulás forrása lehet változó világunkban – fogalmazott levelében a Református Egyházak Világközösségének (REV) főtitkára.
„A mai pénzügyi és gazdasági krízisek napvilágra hoztak számos mélyen gyökerező problémát. Egy stabil nemzetközi pénzügyi rendszer, példának okáért, teljesen ellehetetlenül, ha meg van fosztva a bizalmon alapuló kapcsolatoktól” – olvasható a Svájci Protestáns Egyházak Szövetség által 2010-ben megjelent tudományos munka ajánlójában.
A református iskola fennállásának huszadik évfordulóját és a reformáció napját ünneplik október 30-án Vésztőn. Reformációs istentisztelet tartanak a helyi református templomban vasárnap délelőtt fél 10-kor.
A Kecskeméti Egyházközség szervezésében Reformációra emlékező kultúrtörténeti előadássorozatra kerül sor október 24-én, 25-én és 26-án.
Megjelent a Magyar Református Presbiteri Szövetség lapja, a Presbiter szeptember-októberi lapszáma. A 20. évfolyamát jubiláló réteglap nem csak a presbitereket, hanem minden érdeklődőt vár olvasói közé.
A reformáció hónapjához kapcsolódó, a Reformátusok Lapjában megjelenő cikksorozat nemzeti ünnepünkön megjelenő részében a magyar reformáció öt évszázadából egy-egy olyan személyiséget ragadtuk ki, aki vagy alig ismert, vagy ha ismertebb is, életének a mártíriumsághoz kapcsolódó része él kevésbé a köztudatban. Az alábbiakban a hitükért vagy a magyarságukért meghurcolt reformátusokra emlékezünk.
A zene és az irodalom legszebb gyöngyszemeivel emlékeztek meg a reformációról az Október a reformáció hónapja keretében október 16-án Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az immáron tizennyolcadik Reformációi Gálaesten a protestáns kulturális kincs legjavát ismert előadók, valamint tehetséges fiatalok, a Baár-Madas Református Gimnázium tizenkettedik osztályos tanulói mutatták be.
Az egyházi törvény változásáról, és a 2017-es reformációi emlékévről is egyeztetnek a történelmi egyházak vezetői azon a megbeszélésen, amely előkészíti a kormánnyal folytatandó tárgyálasokat.
Jövőre lesz 450 éve, hogy elkészült a Heidelbergi Káté. Ebből az alkalomból előadások, kiállítások és konferenciák lesznek Heidelbergben és más német városban.
„Bethlen Gábor ma sok mindenben kritizálna bennünket, magyar reformátusokat és bizonyára a kritikára rá is szolgálnánk” – véli Huszár Pál főgondnok.