A könyvbemutatón Ötvös Péter irodalomtörténész úgy fogalmazott: „Monumentális munka született, melyet sokszor megállva, lenyűgözve olvastam végig." Még 1952-ben határozta el az akkori szakma és kulturális vezetés, hogy a Régi Magyar Költők Tára sorozatot elindítják. Az első kötet 1959-ben, míg a második 1962-ben látta meg a napvilágot. Ehhez képest igen nagy dolog, hogy most 2016-ban 16 évvel az utolsó kötet megjelenése után kezünkben tarthatjuk a XVII. számút.
Ötvös Péter Luther Mártont idézte, aki az anyanyelvű gyülekezeti énekeket és a szerzőket is hiányolta 1523-ban, majd költői kérdésként felvetette: „Én legyek költővé?" A kötet pedig azt bizonyítja, hogy kérdése meghallgatásra talált, mert egyszerű és nagyszerű énekek születtek 1601–1700 között – fogalmazott Ötvös, aki zárásként még egyszer hangsúlyozta, hogy lenyűgözte őt a poétika és a jegyzetek gazdagsága a Balassi Kiadó gondozásában megjelent kötetben.
A kötetbe olyan XVII. századi evangélikus és református gyülekezeti énekek kerültek be, amelyeknek ismeretlen, vagy csak alig ismert a szerzőjük, mégis ezek közül a mai napig sokat éneklünk vasárnaponként - mondta H. Hubert Gabriella, az Evangélikus Országos Könyvtár tudományos munkatársa, a kötet szerkesztője. Mint említette: nehézség volt a kutatás során, hogy az anyag majdnem fele fordítás, hangsúlyozta azonban, hogy a most összeállt gyűjteményt akár imádságos könyvként is lehet forgatni.
A Mandák Kamarakórus a könyvbemutató alatt többször adott ízelítőt a gyűjteményben található dallamokból, és zárásként a közönséggel együtt énekelték el a „Már nyugosznak az erdők" kezdetű dalt, ezáltal vált igazán különlegessé a tudományos kötet bemutatása.
Kézdi Beáta, fotó: Láng Klára, Kiss Tamás
Forrás: evangelikus.hu