Az emberi erőforrások minisztere az alig kétszáz lakosú, többségében cigányok lakta, a házfalakat díszítő freskók révén Európa-szerte ismert faluban arról beszélt, hogy a zene, a tánc és a freskók összehozzák az embereket. Balog Zoltán a kormány, az egyházak, a civilek, a cigányság és a nem cigány magyarok összefogását hangsúlyozta.
A résztvevőket megáldotta Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, aki kifejtette: mindazok, akik eddig tettek ezért a közösségért, és tesznek azért, hogy cigányok és magyarok békeségben együtt tudjanak élni a tanú szerepét töltik be. Az egyházi vezető arra buzdította az egybegyűlteket, hogy a krisztusi emberség tanúi legyenek.
Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős tagja kiemelte, hogy a roma kultúra a magyar kultúra szerves része, ugyanakkor a bódvalenkei házakat díszítő alkotások szemben állnak azzal a társadalmi valósággal, amelyet a munkanélküliség, a szegénység jellemez. Hozzátette, az Európai Unió a magyar elnökség idején határozott arról, hogy szükség van egy olyan európai együttműködésre, amely segíti a helyi társadalmakat az örökölt hátrányok leküzdésében.
A Roma Közösségi Hálózat nevében Setét Jenő roma kulturális intézmények létesítését szorgalmazta, valamint azt, hogy a romák történelme, a romák kultúrája legyen része a magyar köznevelésnek, közoktatásnak.
A Magyar Református Szeretetszolgálat – amely három éve gazdája a bódvalenkei freskófalu projektnek – több akcióval egészítette ki a kétnapos rendezvényt. Mint Balogh Barnabás, a segélyszervezet lelkészi igazgatója elmondta tizenötféle vetőmagot, immunerősítő készítményeket, és vitaminokat vittek mintegy száz háztartásba.
A teljes cikk a tirek.hu oldalon olvasható.
Képek: Gilicze Réka; tirek.hu