Ünnepi istentiszteletet tartottak január 24-ikén Tornyospálcán a Református Egyházközség templomában, ahol nem csak az ott működő Áldás Református Diakóniai Központ létrejöttéért, sikeres működéséért adtak hálát Istennek, hanem a már tíz éve a gyülekezet közösségében szolgáló Szántó József lelkipásztor áldozatos munkáját is megköszönte a gyülekezet ezen az alkalmon.
Az ünnepi alkalmon Bölcskei Gusztáv, Zsinatunk lelkészi elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten Igéjét a Királyok első könyve 21. része alapján, s Nábót példáján keresztül hangsúlyozta az őseinktől kapott örökségünk őrzésének nemes kötelességét.
A jelenlévőkhöz ezután Szántóné Nagy Márta az Idősek Klubjának vezetője szólt a már két éve működő klub életéről, tevékenységi köréről, az ott megvalósult diakóniai szolgálatokról, amelyek nem csak Jézus Krisztus követésének ékes bizonyságtételei, hanem egyszerű asszonyok példamutatása. Hangsúlyozta a diakónia, az idősek, elesettek, kirekesztettek iránti törődés fontosságát. Tagjaik minden reggel áhítaton vehetnek részt, s minden nap változatos programok várják az időseket: énektanulás, vetélkedő, kirándulások, közös főzések-sütések. A klubtagok három éneket elénekelve fejezték ki hálájukat Istennek a közösségük által eddig megtapasztalt áldásokért. Ezekután Szántó Míra Anna Az öregember és a pokróc című rövid népmesét adta elő. A mese mindenkit rádöbbenthet arra, hogy az időseket, elesetteket is megilleti a méltó bánásmód, a gondoskodás, a tisztelet, szeretet és megbecsülés.
Szántó József az egyházközség lelkipásztora beszámolót tartott arról, hogy az elmúlt tíz év során felújításra került a parókia, a régi református temető rendezése is megtörtént. Isten kegyelméből a kárpótlás során visszakapott, leromlott állapotú régi református iskola helyén létesülhetett az új 400 négyzetméteres gyülekezeti ház, ahol az Idősek Klubja is működik. A Tornyospálcai Református templom régészeti feltárása lezajlott, így jó reménységgel vagyunk afelől, hogy gyülekezetünk pályázata pozitív elbírálást nyer, és őseink örökségének kulturális, történelmi, művészeti értékeit megtartva a felújítási munkálatok is mihamarabb elkezdődhetnek.
Nemes István a gyülekezet pénztáros-gondnoka ismertette a gyülekezeti ház építésének folyamatát és annak funkcióit, mely ékes példája Isten gondviselő kegyelmének, hogy a hagyományainkat, értékeinket korszerű épületben ápolhatjuk tovább. Ezért található egy gondnoki lakás, valamint 100 fő befogadására alkalmas konferencia terem is az épületben, valamint ebédlő, konyha, a felső szinten helyet kapott a mai kor igényeinek mindenben megfelelő három vendégszoba. Berendezési tárgyainak jelentős részét külföldi kapcsolatok által kapta az egyházközség, így a konyhai felszerelések korszerű, nagy teljesítményű gépállománya lehetővé tette a szociális étkeztetést, amellyel mára 270 rászorult embernek az asztalára kerülhet minden nap meleg étel a 2009. április1-jén elindított Áldás Református Diakóniai Központ keretein belül.
A szeretetszolgálat irodavezetője, Czibere Károly a bibliai samaritánus példázatát felolvasva beszédében méltatta a gyülekezet közösségének tenni akarását, jelentős társadalmi és szociális szerepvállalását, biztatva a további szolgálatokra a sok nehézség ellenére. Példaként az egybegyűltek elé állította az irgalmas samaritánust, aki nem sajnálta az időt, a fáradtságot, anyagi javait, hogy mást megmentsen, mert az Úr szeme előtt kedves az önzetlen szolgálat. Isten gazdag áldását kérte az egyházközség életére.
A barátok nevében Bezzegh Gábor fényeslitkei lelkipásztor köszöntötte a gyülekezetet és a lelkipásztort. Visszatekintésében kiemelte a lelkipásztor és a gyülekezet áldozatvállalásait, amelyeket gazdagon megáldott az Isten.
Egyházközségünk nem csak az idős emberek felé fordul, hanem az árván, vagy más körülményekből kifolyólag család nélkül maradt gyermekeknek is igyekszik segítséget nyújtani. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a tavalyi év szeptemberében elindult nevelőszülői képzés, amelynek gyülekezeti házunk adott otthont. Ennek a programnak a segítségével hét család tett tanúbizonyságot arról, hogy alkalmas nevelőszülőnek. A kezdeményezés jelentősége nem csak abban áll, hogy a család közösségéből kiszakadt gyermekek új otthonra találva megtanulhatják a családi szerepeket, viselkedési formákat, hanem az Isten szeretetét, gondviselését is megtapasztalhatják. Horváthné Váradi Ildikó a Református Nevelőszülői Hálózat vezetője beszámolt a gyülekezettell folytatott sikeres programról, továbbá a Nevelőszülői Hálózat társadalmi fontosságáról, eddigi eredményeiről.
Az egyházközség nem csak a család nélküli gyermekekről igyekszik gondoskodni, hanem a családi napközi segítségével a családban élő gyermekekről is. Ennek a szolgálatának fontosságáról, szerepéről tájékoztatott Csépkéné Király Edit. Három csoport – egy bölcsődés, egy óvodás és egy iskolás – létrehozását tervezi a gyülekezet. A kis létszámú csoportok lehetővé teszik a családias hangulatot és a személyre szóló fejlesztést. A Közösségi ház felső szintjén kerültek kialakításra a program megvalósításához szükséges helyiségek, így lehetőség nyílik generációk találkozására, és helyet kaphat minden társadalmi réteg, a legkisebbektől a legidősebbekig.
Végül meghallgathattuk Kiss Imréné szavalatát is.
Az ünnepi istentisztelet végén Dicső Gábor a Tornyospálcai Református Egyházközség főgondnoka megköszönte Szántó József lelkipásztor és felesége által a gyülekezet közösségében végzett tíz éves szolgálatukat, átadva a gyülekezet ajándékaként egy új palástot, valamint a hálaadó alkalmon résztvevőket szeretettel invitálták egy finom ebédre a templom mellett található gyülekezeti házba.
A Tornyospálcai Református Egyházközség és lelkipásztora a hálaadás mellett továbbra is bízik abban, hogy Isten áldása fogja kísérni a gyülekezet közösségét, törekvéseit az Úr ígérete szerint: „Mert az Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az Ő tetszésének megfelelően.” (Fil 2,13.)
Szűcs Hajnalka – Miku Adél