2011. április 11-én egy fiatal francia muszlim nő emelt panaszt burka-tilalommal szemben, azon a napon, amelyen hatályba lépett Franciaországban a törvény. Azzal érvelt, hogy a burka és a nikáb vallási előírás, melyeket kultúrájuk és személyes meggyőződésük kifejezéseként hordanak. Sem a férje, sem pedig a családja nem kényszeríti őket a viselésükre. A burka-tilalom ezzel szemben diszkriminálja őt nőként, vallása és származása miatt.
A strassburgi bírák beismerték, hogy a törvénynek „erősen negatív hatása van a nők helyzetére, akik vallási okokból döntenek a teljes testet elfedő fátyol viselése mellett". A becslések szerint a Franciaországban élő körülbelül 5 millió muszlim közül kevesebb, mint 2000 visel teljes testet elfedő burkát, továbbá a bíróság kijelentette, hogy a tilalom teljesen "aránytalannak tűnik".
A bírák viszont hangsúlyozták, hogy a nők viselhetnek Franciaországban nyilvánosan vallásuk szerinti ruhákat, ameddig abban az arcuk látható. Ráadásul a törvény megalkotása nem „kifejezetten" a teljes testet elfedő fátyol vallási jelentésére vonatkozik, hanem arra a tényre, hogy ez a ruhadarab teljesen beburkolja az arcot. Továbbá a kiszabható büntetés nagyon alacsony. Franciaországban minden nőt 150 eurós pénzbírság fenyeget, aki az utcán és más nyilvános helyeken burkát vagy nikábot visel, ami csak egy szűk nyíláson keresztül hagyja szabadon a szemeket. Továbbá a nőket is kötelezhetik állampolgársági kurzuson való részvételre. A burkát és a nikábot ezen kívül a törvényben nem említik. A tiltás sokkal inkább úgy hangzik, hogy az utcán és más nyilvános helyeken nem engedélyezett olyan ruha viselése „ami alkalmas az arc elrejtésére".
A korábbi francia kormány Nicolas Sarkozy miniszterelnöksége alatt a 2010-ben kiszabott tiltást azzal indokolta, hogy a burkák a francia világrenddel ellentétesek és a nőket lealacsonyítják. Ezenfelül az egész testet elfedő fátylak megakadályozták a viselőjük felismerését, és ezzel biztonsági kockázatot jelentenek. A strassburgi bírák úgy látták, hogy nincs elegendő magyarázat a teljes testet elfedő fátyol általános tilalmára. Viszont az érvelés helytálló, miszerint ez a ruhadarab sérti az közösségi együttélést, mert az emberek közötti interakciókban az arc fontos szerepet játszik. „Törvényes cél az együttélés érdekében a követelmények fenntartása", -írták a bírák az ítélet indoklásában. A burka-tilalomnak van egy „objektív és ésszerű indoklása", amelyet „viszonylagosnak" lehet tekinteni.
A panaszt benyújtó muszlim hölgy néhány szóban reagált, miszerint az ügyvédje, Ramby de Mello „csalódott" az ítéletben. Számított a bírói ítéletre és „elfogadja" azt. Egyébként sincs fellebbezési lehetőség a döntéssel szemben, mivel az ítéletet a bíróság nagy kamarája hozta, ennél fogva jogerős. Az ítélet Franciaország mellett Belgium számára is megerősítő, ahol 2011 óta szintén érvényes a burka-tilalom.
Külügyi Iroda
Nagy Ivett
Forrás: Protestantnews
A kép forrása: Wikipedia