A Zsinati Tanács idei első ülésén megtartott részletes beszámolójában Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke beszámolt a Magyarországi Református Egyház (MRE) új gazdálkodási törvényének fogadtatásáról és az ennek kapcsán szerzett tapasztalatokról. Nagy az érdeklődés, számottevő a bizonytalanság az új szabályokkal kapcsolatban. Az elnökség köszönettel vette a jobbító szándékú kritikai észrevételeket, amelyek technikai hibákra hívták fel a figyelmet. A szélesebb körű tájékoztatás és megértés elősegítése érdekében még március elején nyílt napot szerveznek a Zsinaton az egyházmegyei pénztárosok, gazdasági felelősök és a nagyobb intézmények gazdasági vezetői számára, majd pedig tavasztól a négy egyházkerülettel együttműködve, különböző helyszíneken gyülekezeti pénztárosoknak, gazdasági vezetőknek és intézményi gazdaságisoknak szerveznek.
Bölcskei Gusztáv megemlékezett a közelgő Bibliavasárnapról, amely március 2-án esedékes. Mint ismert, március első vasárnapján a gyülekezetek perselypénze a Magyar Bibliatársulat munkájának feladatára gyűlik. Az alkalom kapcsán megjegyezte, hogy idénre várjuk az új fordítású Biblia revideált szövegének megjelenését, amely hosszú, nagyon komoly előkészítő munka eredményeként készül el.
A lelkészi elnök beszámolójában megemlítette, hogy elindult hivatalosan is a politikai választási kampány. Az elnökség már korábban körlevéllel fordult a gyülekezetekhez, illetve közleményben is megnyilatkozik annak érdekében, hogy mindenki vegye ki a részét a felelős döntésből, illetve ebben az időszakban az egyházi törvényeket, az egyház jó rendjét betartva működjön és szólaljon meg.
Részletesen szólt az állami költségvetésnek az egyházi gazdálkodást érintő fejleményeiről is Bölcskei Gusztáv. A 2014-es MRE-költségvetés tavaly decemberi elfogadása után véglegesedtek azok az állami számok, amelyekkel – feltételesen – számolt a Zsinati Tanács a tervezéskor. Már december elején jelzéssel élt az Elnökség a kormány felé, hogy az egyszázalékos felajánlások állami kiegészítésének számítása ismét hátrányosan változott, és az egyház által számolt összegnél kevesebbet fogadott el a parlament erre a célra.
Az egyszázalékos kiegészítés ügye a kormány elé került; ennek okán a négy történelmi egyház közös jelzéssel élt, olyan értelemben, hogy számukra elfogadhatatlan a kiegészítés számításának új módja. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter válaszából kiderült, hogy a kormány a saját tartalékából juttat az egyházaknak olyan mértékben, amivel az egyházak a 2013-as szinten tudják tartani az egyszázalékos rendszerből befolyó összeget. Az egyházak ezt feltételesen tudják elfogadni, úgy, hogy ideiglenes megoldásról van szó, és szükség van az egyházfinanszírozás újra- és végiggondolására, ezzel pedig új alapokra helyezésére. Mivel kormányhatározat még nem született, ezért a lelkészi elnök szerint a Zsinati Tanács csak a konkrét számok ismeretében térhet vissza arra, hogy esetleg módosítja a 2014-es egyházi költségvetést.
Informálisan tud arról a Zsinat elnöksége, hogy a felsőoktatás finanszírozása pozitív irányban fog megváltozni a vatikáni szerződés módosítása okán; ez valamennyi református felsőoktatási intézményt előnyösen érintené.
Hálaadással és örömmel nyugtázta az elnökség és valamennyi érintett, hogy a református közgyűjtemények finanszírozása jelentősen javult a megnőtt állami támogatásnak köszönhetően.
A köznevelési területen nagyon hosszú idő után, a héten kormányzati szintű egyeztetésre került sor, ahol előkerülte a hittankönyv-ellátás és a kiegészítő támogatások kérdése is. A református pedagógiai szakszolgálat finanszírozása nagy gondokba ütközik, az ebből keletkező problémák az egész református oktatásügyre hátrányosan hathatnak. A Református Pedagógiai Intézet korábban a jogszabályi követelményekhez igazította személyi létszámát, arra pedig ígéretet kapott, hogy az ehhez szükséges forrásokat államilag biztosítják – ez azonban nem történt meg.
„Nagyon nagy kudarcként éltem meg, hogy egy tavaly indult jó kezdeményezés, az állami infrastrukturális pályázatok ügye zátonyra futott" – jelentette ki Bölcskei Gusztáv. Két pályázati vonal indult el tavaly az egyházközségek számára, az egyikhez egyházi ajánlás volt szükség, a másikhoz nem. Az egyházkerületek felosztották maguk között a református egyházi célokra a teljes keretből jutó összeget, vállalták, hogy megfelelő mennyiségű célt visznek az Elnökségi Tanács elé, amely testület határozott a támogatandó célokról. Az elnökségi tanácsi támogatás feltétele volt a pályázat benyújtásának. Azonban az állami döntéshozatal során kívülről illetéktelen beavatkozás történt az egyház belső rendjébe: az elnökségi tanácsi támogatási határozatokat felülírva a négy egyházkerület közül az egyik kapta az összes támogatási összeg egyik felét, a többi három pedig a másik felét. Előfordult, hogy támogatott pályázat nem kapott összeget, más úton intézkedő pályázati gazda pedig teljes igényelt összeget kapott. Mindezért nem egymásra kell mutogatnia, mérgesnek lennie az egyházkerületeknek, hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv.
Tavaly a Zsinat arról határozott, hogy a májusban esedékes egységes református találkozó legyen az újabb református világtalálkozó, tért ki erre is a lelkészi elnök. Elmondta, hogy a közös Magyar Református Egyház támogatási igénnyel élt a kormány felé, de egyelőre nem látható a világtalálkozó finanszírozása.
A lelkészi elnök megemlítette, az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban még nem látható, hogy a médiában megjelent speciális egyházi pályázati keret hogyan lesz hozzáférhető és pontosan mennyi lesz. Most a fejlesztési elképzelések, projektötletek összegyűjtésére van szükség.
Csepregi Botond, képek: Vargosz