Reményt adó lehetőségek

2018. március 06., kedd

„Csak azért nem állunk itt lapátokkal a kezünkben, mert ez egy lelki értelemben vett alapkőletétel. Ez a nap válasz a nehézségekre, az eszköztelenségre és a segítségkérésekre, kiút a reménytelenségből" – fogalmazott Lutár Balázs, a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) szociális fejlesztéseinek vezetője Cigándon, a Végtelen lehetőség elnevezésű kísérleti program március 6-i sajtótájékoztatóján, ahol öt hazai segélyszervezetnek a legelmaradottabb járások területi felzárkózásáért elindított projektjeit mutatták be.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és öt segélyszervezet összefogásával megvalósuló két milliárd forint értékű projekt célja – 104 települést és közel 100 ezer embert érintve – a fenntartható fejlődés előremozdítása Magyarország öt leghátrányosabb térségében. A 2021-es zárásig a Katolikus Karitász a selyei, a Baptista Szeretetszolgálat a baktalórántházi járásban végzi szolgálatát, míg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a kunhegyesi, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a gönci, az MRSZ pedig a cigándi járásban segít.

Új erőre kap Bodrogköz

„1918 nyarán a Trianonban meghúzott országhatárok végérvényesen megpecsételték Zemplén vármegye és benne Bodrogköz sorsát” – vázolta fel Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő a perifériára szorult térség elmaradottságának történelmi hátterét a keddi projektnyitó rendezvényen Cigándon. Mint mondta, a közigazgatási rendszer felszabdalása után a régió esélyei visszafordíthatatlanul romlottak, a korábban „együtt lélegző” vidék települései között mély törésvonalak alakultak ki. Ezért is tartja fontosnak a képviselő, hogy a Magyar Református Szeretetszolgálat szakemberei munkájukkal minél több embert részesítsenek az anyagi javak mellett odafigyelésben, meghallgatásban és szeretetben. „Ezek a gesztusok és fejlesztések erősíthetik meg újra a helyi közösségeket, ami Bodrogközben különösen fontos” – tette hozzá.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a területi célzású társadalompolitika eredményességének titka a helyi közösségekben rejlik, azok fejlesztése pedig a civil szervezetek szakértelmének bevonásával és a társadalom különböző szegmenseinek együttműködésével érhető el. „Történelmi pillanat ez, mert Magyarországon nem volt még olyan társadalompolitikai program, amely ilyen hosszú távra, ilyen gazdag tapasztalattal rendelkező társadalmi szervezetek közreműködésével ilyen komplexitással, járási szinten végzett volna felzárkóztatást” – mondta az államtitkár, aki ezzel együtt a történelmi felelősség súlyára is felhívta a figyelmet. A program legfontosabb céljaként a közösségvállalás és a szolidaritás kifejezését jelölte meg: nem szabad magukra hagyni a súlyos és heterogén szociális problémahalmazzal küzdő térségeket, mert önmagukban nem tudják megoldani gondjaikat.

A Máltai példáját követik

Az államtitkár a Máltai Szeretetszolgálat régóta futó, mintául szolgáló Jelenlét programjának fő jellemzőit – közelség, diagnóziskészítés, közösségfejlesztés és komplexitás – is ismertette. „Közelről kell megismerni a társadalmi problémákat, mert csak így lehet eredményesen segíteni” – figyelmeztetett. Ezt követi a probléma teljeskörű feltárása és a helyi szükségletekhez, az adott térség egyedi arculatához igazított segítségnyújtás. Mindezt a közösségek megerősítésével és fejlesztésével: fel kell tárni a térség erőforrásait, hogy a projekt végeztével is fenntarthatóak legyenek annak eredményei. Hozzátette, hogy a gyakran gyorsabb és innovatívabb helyi megoldásokat, a jó gyakorlatokat és tapasztalatokat a társadalompolitika szabályozási rendjébe is szeretnék beépíteni és hasznosítani más térségek jövőbeli felzárkóztatásakor.

Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a „jóléti erkély" világát mutatta be. „Ez egy olyan hely, ahonnan kellőképpen magasról nézzük a világot és sokszor tudni véljük, mikor mit kell tennünk” – fejtette ki. Innen nagyon hosszú és nehéz út vezet annak az embernek a megértéséig, akinek nincs holnapja. „Míg mi a gyermekünk egyetemi tanulmányait tervezzük, addig a mínusz fokokban fagyoskodók magától értetődően tüzelik el a konyhaszekrényt. Ez pedig a jóléti erkély botránya.” Mint mondta, a közeledés, a letérdelés az a póz, amiből jobban megérthetjük ezt a világot és a legnyomorultabb emberben is megláthatjuk Jézus szeretetét. A Jelenlét program legfontosabb missziója, hogy ezeket a felfoghatatlan élethelyzeteket úgy vigye fel a „jóléti erkélyre", hogy ott mások hibáztatása helyett a megoldás jelenjen meg. Az alelnök a programban végtelen, a településekre szabott, egyedi megoldást lát, melyeket diagnózisról diagnózisra haladva találnak meg a szakemberek.

Utolsókból elsők

Lutár Balázs, a Magyar Református Szeretetszolgálat szociális programjainak vezetője a bibliai Nehémiás történetét helyezte a hallgatóság szívére, aki reményvesztett helyzetben nemcsak külsőségekben megmutatkozó infrastrukturális beruházásokat végzett az ostrom pusztította Júda tartományában, hanem belülről építette újjá a közösséget és a vallási-szellemi életet. „A szociális munka hídépítés, amelyben a közösség tagjainak szükségleteire figyelve annak mi is hasznos részévé válhatunk” – utalt a szervezet cigándi térségben megkezdett munkájára, kiemelve az együttműködés fontosságát. Éppen ezért olyan kiterjedt kapcsolati hálózatot építenek, amelyben a helyi szakembereknek, település- és intézményvezetőknek, és az egyházközségeknek is fontos szerepük lesz.

A térség komoly problémája a fiatalok elvándorlása, a gazdasági szereplők és a szakképzett munkaerő hiánya, a szolgáltatások nehéz elérhetősége. Mindezen társadalmi és gazdasági problémák enyhítésére a Szeretetszolgálat Ricsén és Bodroghalomban megnyitja Jelenlét pontjait, így a járás nyugati és keleti közigazgatásában is létrejön egy-egy bázis, ahova a térség lakossága fordulhat. „Mindenki számára szeretnénk elérhetővé tenni szolgáltatásainkat, ezért mobil programjainkkal a járás összes településére elmegyünk” – jelentette be a szociális vezető. Terveik között szerepel az elesettek megsegítése mellett a helyi szakemberek támogatása, továbbképzések szervezése, közösségi akciócsoportok kialakítása és bevonása az MRSZ programjaiba. A Debreceni Egyetem nyíregyházi tagozatával évente készítenek diagnózist és értékelik a projekt előrehaladását, meghatározva annak további kimenetelét, célterületeit és forrásait.

Első lépésként szeretnék elnyerni a helyiek bizalmát, hogy befogadják a segítő munkatársakat, míg a projekt hosszú távú célja az életminőség javítása. „A mi feladatunk, hogy láthatóvá és elérhetővé tegyük az emberekben mélyen megbúvó lehetőségeket, hogy képesek legyenek maguk megválasztani azt az utat, ami kivezeti őket a nehézségeikből” – mondta el kérdésünkre Lutár Balázs, hozzátéve: szeretnék a Jelenlét projekt szemléletét továbbadva az embereket a mindennapokban hasznosítható tudással gazdagítani és kézzel fogható változásokat elérni az életükben. „Ma Magyarország leghátrányosabb járása Cigánd, mégis szeretnénk megmutatni, hogy milyen rejtett értékek lakoznak ezekben a közösségekben, melyekről szinte már a teljes társadalom lemondott. Hiszem, hogy az utolsókból lesznek az élharcosok” – fejezte ki reményét a szakember.

Szoták Orsolya, Fotó: Kovács Máté

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió