– Miért vállalta, hogy Cseri Kálmán után továbbviszi a szervezést?

– Mert nagy ajándéknak tartom az elmúlt két évtized csendesheteit, amelyeket Cseri Kálmán „oldalvizén" eltölthettem. Szolgatársam, barátom rendkívüli ajándékot kapott Istentől erre a szolgálatra, és amíg élt, segítettem neki, amiben tudtam. Ekkor már láttam azt az áldást, amelyet a lelkészek és házastársaik átéltek. Higgye el, ezt nem kellett nagyítóval figyelni. Szembeötlő volt a különbség a résztvevőkön a hét elején, majd pár nap múlva a hét végén. Azt nem gondolom, hogy én ugyanazt a kegyelmi ajándékot kaptam volna, mint Cseri Kálmán, de a folytatást Istentől vettem.

– Miért kell a lelkészek számára csendeshetet tartani?

– Sokszor a lelkipásztoroknak sem magától értetődő a válasz. Személyes példát hadd mondjak: lelkészi szolgálatom első tíz évében nem vettem tudomást a csendeshetekről, aztán amikor elmentem az elsőre, ott olyan megújulást éltem át, amely élesen elválasztja az első tíz évet és az utána következő harminc év szolgálatát. Ez után az élmény után minden évben elmentem a csendeshetekre, sőt, lelkész barátainkkal még illegális heteket is szerveztünk, ahol tovább töltődtünk, beszélgettünk. Azt éltem át, hogy valódi hatása van ezeknek a heteknek. A gyülekezetekben, ahol szolgáltam, előremozdulás volt. Fóton már öt éve ott voltam, de a lelki épülés azután kezdődött, hogy megújultam az első csendeshetemen. Ez kísért tovább a budapest-fasori gyülekezetbe is. Azt gondolom, hogy a csendeshetek nélkül nem is lenne szabad lelkészi szolgálatot végezni. Szeretném hozzátenni, hogy úgymond semmi különleges nem történik ezeken a heteken. A szolgálatok kifejezetten arra irányulnak, hogy rátaláljunk: az egyházépítés közepette hogyan lehetnénk még alkalmasabbak arra, hogy Isten országa épüljön ott, ahol jelen vagyunk. Tavaly megrázta a lelkésztársadalmat, hogy öngyilkos lett egy lelkésztársunk. Ezren írtak alá egy kezdeményezést, hogy legyen olyan hely lelkipásztoroknak, ahol megújulhatnak, pihenhetnek. Ezt a felhívást olvasva azt gondoltam: „De hát ott vannak ezek a lelkészeknek szánt csendeshetek, amelyek kimondottan ezt szolgálják!"

– Mit adhat a lelkészeknek, lelkészházaspároknak egy ilyen csendeshét?

– Példával válaszolok: tavaly egy 35 év körüli lelkészházaspár először vett részt a csendeshéten. A végén a férfi azt mondta, most döbbent rá, hogy amíg a saját lelki életüket nem teszik rendbe, például nem imádkoznak együtt a feleségével, addig hiába várja, hogy a gyülekezeti életük fellendüljön. Először saját magukat kell rendbe tenniük a lelkészeknek, utána lehet a gyülekezetekben tudatos munkát végezni. Szerintem minden lelkésznek szüksége van évente legalább egy olyan hétre, amikor nem ő szolgál, nem ő ad, hanem ő töltődhet, elmélyülhet.

Jelentkezés

A Kárpát-medence bármely gyü­lekezetéből jelentkezhetnek lel­készek, lelkészházaspárok a Du­na­melléki Református Egyházkerület csendesheteire. A hetek a ma­gyar­országi lelkészek számára kre­dit­pontosak. Jelentkezni a ph@ra­­­day28.hu címen lehet. Rész­vé­te­li díj: Emmausba április 30-tól május 4-ig 22 000 Ft/fő, Tahiba június 18-22-ig 20 000 Ft/fő. A nehezebb anyagi körülmények kö­zött élő lelkészek a jelentkezéskor a részvételi díj befizetéséhez támo­gatást kérhetnek.

Hegedűs Márk, fotó: Vargosz

Az interjú megjelent a Reformátusok Lapja 2018. január 28-i számában.