Zsinat: törvénymódosítások, múltfeltárás, Csillagpont, kitüntetések

2010. november 13., szombat

Csütörtökön és pénteken ülésezik a Zsinat, amely módosíthatja hazdákodásról szóló törvényt, az MRE Alkotmányát az egyházközségek státusza tárgyában és folytatja az új énekeskönyv előkészítését és a múltfeltárás folyamatát. 

A Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa és Zsinata soron következő ülését november 17-én, illetve november 18-19-én tartja. A Zsinati hivatal a Zsinati Tanács és a Zsinat elé kerülő ügyekről hírlevélben adott előzetes tájékoztatást a gyülekezetek számára, abban a reményben, hogy így a Zsinat munkája érthetőbb és követhetőbb lesz egyházunk közössége számára. Ezt közöljük teljes terjedelemben. A törvénymódosítások, beszámolók mellett a három nap legfontosabb témái között szerepel a lelkészi nyugdíjrendszer hosszú távú átalakítása, a múltfeltárási folyamat gondozása, valamint a balatonszárszói SDG Konferenciaközpont jövőbeni üzemeltetése.

ZSINATI TANÁCS

A november 17-én, 14 órakor kezdődő ülésen részben beszámolókat fogunk hallani az MRE 2010. első tíz hónapi gazdálkodásáról, illetve a 2011. évi költségvetési kilátásokról. Az utóbbival kapcsolatban jelenleg folyik a 2010. október 30-án a kormány által a Parlamentnek benyújtott állami költségvetés és következményei vizsgálata és értékelése.

A Zsinati Tanács ülésén prezentáció keretében ismerkedhetünk meg a 2010-es egyszázalékos szja-felajánlások összegével és annak mértékével, valamint az egyszázalékos kampány főbb elemeivel. Már most is örömmel adhatunk számot arról, hogy az idei esztendőben 1 067 271 529 Ft az egyszázalékos felajánlások összege, amely az előző évhez képest közel ötszázalékos növekedést jelent, s ami ennél is örömtelibb, a felajánlók száma 182 544 fő volt, ami tizenhárom százalékos növekedés az előző évi felajánló számhoz képest.

A Zsinati Tanács, mint a fenntartó illetékes testülete, tárgyalja majd a Károli Gáspár Református Egyetem 2009. évi zárszámadását. A tavaszi ülésszak idejére nem készült el elfogadható formában az Egyetem zárszámadása, legfőképpen is azért, mert a két évvel ezelőtt megkezdett gazdálkodási átalakítás folyamat még nem ért a végére, és az előző évek mulasztásainak pótlása miatt csúszott a 2009. esztendő gazdálkodásának korrekt lezárása. Ezen következő ülésünk azonban már a könyvvizsgálói záradékkal ellátott zárszámadás elfogadásáról tárgyalhat. A Zsinati Tanács kedvező döntése esetén elmondható lesz, hogy befejeződött az Egyetem gazdálkodásának rendbetétele.

Az őszi zsinati ülésszak egyik legfontosabb témája a Balatonszárszói SDG Konferenciaközpont jövőbeni üzemeltetésének kérdése. Amint az talán ismert, az MRE, mint tulajdonos, a 2004-ben befejezett nagy értékű fejlesztést követően a konferenciaközpont üzemeltetésére egy helyi vállalkozóval kötött üzemeltetési szerződést. A szerződés 2010. december 31-én lejár, így az Egyháznak kötelessége és lehetősége a konferenciatelep jövőbeni hasznosítását újból megfontolni és a megfelelő üzemeltetési struktúrát kitalálni és megvalósítani. A Zsinati Tanács összesen négy alternatíva közül választhat majd. Az egyik csoportba azon lehetőségek tartoznak, amelyek továbbra is külső üzemeltető bevonásával gondolják megvalósítani a jövőbeni hasznosítást, a másik csoport pedig olyan megoldásokat tartalmaz, amelyek akkor jöhetnek szóba, ha a Zsinati Tanács úgy dönt, hogy a jövőben az egyház saját üzemeltetésében kívánja tartani ezt a nagy értékű konferenciatelepet. A Zsinati Tanács kell, hogy megvitassa az alternatívákat és meghozza a döntést a megfelelő megoldás kiválasztásáról, amit a következő napok zsinati ülésén kell megerősítsünk.

A Zsinati Tanács egy esztendővel ezelőtt határozta el – a református lelkészi nyugdíjrendszer hosszú távú működése biztosítása érdekében – a nyugdíjrendszer működésének átalakítását, valamint a Református Lelkészi Nyugdíjintézet és Nyugdíjalap működésének átgondolását. A Zsinati Tanács mostani ülése kell a tavaly megkezdett gondolkodást folytassa, illetve befejezze. Tekintettel arra, hogy az MRE garantálja a lelkészi nyugdíjakat, az egyház megfelelő testületeinek a döntése és útmutatása szükséges ahhoz, hogy a jövőben a Református Lelkészi Nyugdíjintézet – amely az egyház által garantált lelkészi nyugdíjak folyósításának eszköze – milyen módon, milyen keretek között, milyen felügyelet mellett végezze gazdálkodását. Az elmúlt időszakban a nyugdíjrendszerben végbement változásoknak a célja az volt, hogy a nyugdíjintézet tagjai és fenntartói által befizetett járulékok kiegészítéseként az Egyház egy erős pénzalapot hozzon létre, amely – megfelelő gazdálkodás mellett – hozamával érdemben tud hozzájárulni a nyugdíjrendszer biztos működéséhez és fejlődéséhez.

A Zsinati Tanács kell tárgyalja a Református Vakmisszió, mint önálló jogi személy – előző Zsinaton elhatározott – megszüntetésével kapcsolatosan megtett intézkedéseket, és azok következményeit. A Vakmisszió, mint önálló intézmény megszüntetéséről, és nem a Vakmisszió szolgálatának megszüntetéséről van szó.

ZSINAT

A szokás szerint kétnapos ülésen törvényjavaslatok, és -módosítások, az Egyház jövő évi programjának tartalmi elemei, illetve különböző díjátadások szerepelnek.

Törvényalkotó munka

A Zsinat első olvasatban fogja tárgyalni az MRE gazdálkodásáról szóló (2002. évi I.) törvény módosítását. A módosításra többek között azért volt szükség, mert 2002. óta úgy az állami szabályozásban, mint az egyház életében jelentős változások mentek végbe, amelyek szükségessé tették és teszik a törvény aktualizálását. A másik, szintén nagyon fontos ok, hogy az elmúlt időszak egyházat is érintő gazdasági nehézségei egyértelműen rávilágítottak azokra a gondokra, szabályozatlan területekre, amelyek orvoslása feltétlenül szükséges. Az egyre inkább szükséges és mind több területen megvalósuló egységes gondolkodás szintén arra indította az előterjesztőket, hogy a gazdálkodás terén is az egyház közössége és intézményei számára egységes irányelveket és szempontokat fogalmazzanak meg. A Zsinat ezen szempontok és kérdések mentén fog vitázni a módosítás tervezetéről.

A lelkészek jogállásáról szóló törvény. Már az előző ciklus napirendjén is többször szerepelt a lelkészek jogállásáról szóló szabályozás tervezete. A kérdést az új Zsinat is napirendre tűzte. A hosszú ideje tartó előkészítés azt mutatta meg, hogy a témával kapcsolatosan rengeteg nyitott kérdés, tisztázandó fogalom és további egyeztetésre szoruló pont van. Az előterjesztők szándéka szerint a novemberi zsinati ülés a lelkészek jogállásával kapcsolatos alapkérdésekben és alapvető irányok meghatározásában hivatott dönteni és ezen  döntés mentén következhet majd a részletes törvénytervezet  újbóli megvitatása.

Többek között a legutóbbi egyházi választás tapasztalatai indítanak az MRE Alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi 2. törvénynek, az egyházközségekről szóló fejezete módosítására. A tervezett módosítás elsődleges célja, hogy szabályozza a lelkészi állás önálló fenntartására nem képes egyházközségek helyzetét, miután gyakran fordul elő az a helyzet, hogy egy egyházközség még képes presbitériumot választani, de a lelkészi állást már csak más egyházközséggel, egyházközségekkel együtt tudja fenntartani, ugyanakkor a korábban megszerzett javait nem akarja társegyházközségi „közös vagyonba” tenni. Ezt a helyzetet készül rendezni a jelenlegi törvénymódosítási javaslat, amely az anyaegyházközség fogalmát újradefiniálja. A módosítás kezelni kívánja továbbá az eltérő helyzetben lévő egyházközségek szavazati számértékének kérdését annak érdekében, hogy ez a szám reálisabb képet adjon az egyházközségek nagyságáról, lelkészi állás fenntartó képességéről, és az eddig tapasztalt aránytalanságok kiküszöbölhetőek legyenek.

Az előző zsinati ülésen fogadtuk el az egységes lelkészképesítésről szóló szabályrendeletet, melynek bevezetésére 2011. január 1-tő kerül sor. Ezen rendelkezés szükségszerű kiegészítése a nem Magyarországon szerzett lelkipásztori oklevelek honosításának kérdése. A Zsinat önálló napirend keretében vitatja meg a kérdés rendezésének módját.

A jövő évi program tartalmi elemei

A Zsinat az eddigi szokásos menetrend szerint, az őszi ülésszakon tárgyalja a következő esztendő programjainak, feladatainak fő hangsúlyait. Ehhez a keretet a tavaly novemberben elfogadott, 2014-ig szóló zsinati munkaterv adja. Ezen kereten belül a 2010. esztendőben folytatódik a megkezdett munka megvalósítása, amelynek központi eleme egyházunk közösségeinek erősítése és közösségeink és az egész egyház társadalomban való jelenlétének hangsúlyosabbá, összefogottabbá tétele.

Ehhez is kapcsolódik, hogy – amint az ismert – 2011. januártól Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztét és erre a lehetőségre egyházunk is nagy erőkkel készül. A Zsinat előterjesztést fog hallani az előkészületekről és az EU elnökség kapcsán egyházunk által javasolt - némely esetben más egyházakkal közös - megvalósítandó terveire. Itt fontos előzetesen is kiemelni, hogy ezen elgondolások, tervek nem pusztán az EU elnökség apropóján kitalált új akciók vagy folyamatok, hanem az egyházunk által egyébként is végzett munka, szervezett események és az EU elnökség hangsúlyainak összevetését jelenti. Abban bízunk, hogy az EU elnökség részben Magyarországra, részben az egyházakra is ráirányítja a figyelmet.

Az uniós elnökséghez is kapcsolódik, de önálló programfolyamként is megáll az a munka, amit 2011. az önkéntesség európai éve programhoz kapcsolódva végzünk majd. Egyházunkban az önkéntes munka évszázados hagyományokkal bír. Ezen hagyományok ápolása, az új módszerek és működési lehetőségek feltérképezése, valamint az önkéntes munkával kapcsolatos egyházi szempontok megjelenítése szerepel a tervezetben.

Amint az ismert 2009-2014-ig tartanak – egyházunk elhatározása szerint – a Kálvin Emlékévek, így tovább folytatódnak a Kálvinnal és munkásságával kapcsolatos megemlékezések és események, valamint újabb kiadványok előkészületei is zajlanak.  Minderről a Kálvin Bizottság beszámolójában hallhatunk majd.

Ebben az összefüggésben kell megemlítsük, hogy készülünk a Reformáció 500 éves évfordulójára, 2017-re. A Zsinat többek között ezen előkészületekről, gondolatokról hallhat beszámolót és gondolkodhat közösen az elgondolásokról, tervekről.

Református identitásunk erősítését és a kárpát-medencei egységünk megjelenítését is szolgálja az évekkel ezelőtt elhatározott Parókiális könyvtár sorozat új folyamának elindítása. Azok a gyülekezetek, amelyek rendeltek a sorozatból, 2010 karácsonyán hozzájuthatnak az első kötetekhez. Terveink és reményeink szerint 2014 végéig Kálvin minden újszövetségi kommentárja és az Institutió új fordításban, mai magyar nyelven hozzáférhetővé válik.  Fontos itt megemlíteni, hogy - a Zsinat már meghozott döntése értelmében - az egyházközségek kilencven százalékos kedvezménnyel fogják megkapni ezeket a köteteket. Így a költségvetés tárgyalására elő kell terjeszteni ezen vállalás konkrét anyagi igényét is.

A zsinati ülésen megemlékezünk a nyáron létrejött Református Egyházak Világközösségéről, valamint a nyugdíjba vonuló Andreas Hess, a svájci HEKS segélyszervezet munkatársának egyházunkért végzett szolgálatáról.

A beszámolók között hallhatnak a Zsinat tagjai az ún. Emlékhely Bizottság eddigi munkájáról, továbbá az új magyar református énekeskönyv előkészítésének állásáról. Az előző zsinati döntés értelmében teljes kárpát-medencei együttműködésben gondolkodnak és dolgoznak az énekeskönyvi bizottság tagjai, és így készítették el azt a szempontrendszert is, amelyről a Zsinatnak állást kell foglalni.

A zsinati ciklus egyik kiemelt feladata az egyház múltfeltárási folyamatának gondozása. A megelőző zsinati üléseken kialakult álláspont szerint a Magyarországi Református Egyház által elindított és a Zsinat által meghatározott keretek között folyó múltfeltárás célja a kommunista államhatalom által az egyházunkkal szemben végzett tevékenység rendszerének és módszereinek feltárása. A legutóbbi zsinati ülésen hozott határozatnak megfelelően, az előzetes ütemezés szerint, megalakult a Tényfeltáró Történész Bizottság, amely működéséről az első jelentését fogja a Zsinat elé terjeszteni. Szintén ezen az ülésen kell az előre elhatározott Értékelő Bizottság személyi összetételéről is dönteni, annak érdekében, hogy a tényfeltáró történészi munka a szükséges független egyházi segítséget megkaphassa. A konkrét kutató tevékenység elindítása érdekében ezen a zsinati ülésen szükséges a Tényfeltáró Történész Bizottság munkáját segítő kutatók felhatalmazása. Szintén ehhez a témához kapcsolódik a Teológiai és Tanulmányi Bizottság előterjesztése, amely a - Zsinat által elhatározott hozzáállás érdekében - a megbékélés és kiengesztelődés témájában való elmélyülésünket szolgálja.

Az előzetes tervek szerint az őszi zsinati ülésszak végre pontot tesz a Református Egyház című hetilapunk elgondolt átalakítása ügyében is. A Zsinat elé kerülő javaslat a jelenleg ismert folyóirat jelentős átalakítását indítványozza. A jövőben a hetilap a közlöny funkciót vinné tovább, az igehirdetést segítő vázlatokat pedig a debreceni Továbbképző Intézet által készített és megjelentetett Igazság és Élet című folyóirat venné át.

Az őszi zsinati ülésen szokásos közegyházi intézményi beszámoló mellett elhangzik majd az idén létrejött Cigánymissziós Koordinációs Tanács beszámolója is.

Díjátadások

A Zsinat őszi ülésének kedves kötelessége az oktatás és a diakónia területén kimagasló munkát végzettek, továbbá a teológiai, tanulmányi munkában maradandót alkotók elismerése.

Zsinati Hivatal

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió