Üzenet a tengerentúlról

2010. június 24., csütörtök

altNagy Mariann Fruzsina és Ábrahám Zsófia két református fiatal, akik lehetőséget kaptak arra, hogy önkéntes segítőként részt vegyenek a Református Egyházak Világközösségének megalakulásán, Grand Rapids-ban.

Magyarországról Ábrahám Zsófival ketten kaptunk lehetőséget arra, hogy részt vegyünk önkéntes segítőként a Református Egyházak Világközösségének megalakulásában. Elmondhatjuk, hogy bekerültünk egy olyan nemzetközi csapatba, amelynek tagjai a világ minden csücskéből azért érkeztek ide, hogy együtt segítsenek a Grand Rapids-i református nagygyűlés lebonyolításában. A mi felkészítésünk a nagygyűlés előtti héten zajlott, ezért mi már június 12.-étől a helyszínen vagyunk a Kálvin Kollégiumban.


Önkéntes segítőként negyvennégyen állunk nap, mint nap szolgálatra készen. Négy csoportunk van, amelyek felügyelik az adminisztrációt, az istentiszteletek menetét, a kommunikációs eszközöket és a gyűlések és megbeszélések lebonyolítását. Zsófival a gyűlésekért felelős csoportba tartozunk. A mi feladataink többek között a fordítógépek kiosztása a delegáltak részére, ezen kívül a dokumentumokat rendezzük, vagy a megfelelő helyre irányítjuk a vendégeket. Tennivaló mindig akad.


A nagygyűlés során lehetőségünk nyílik betekinteni a találkozókra, ez által figyelemmel kísérhetjük az új világszervezet, a Református Egyházak Világközösségének megalakulását. A sok megbeszélés mellett a reggeli és esti áhítatok, valamint a közös bibliaórák megmutatják, hogy milyen különbözőek vagyunk, de mégis egyek Istenben.  Ahogy a nagygyűlés jelmondata hirdeti, „ …igyekezzetek megtartani a lélek egységét a békesség kötelékében” (Ef. 4,3) ebben a szellemben próbálunk stewardként a világkülönböző pontjaiból érkezve egy csapatként dolgozni.                                                                                                                           
A sok munka mellett a szórakozásra is találunk módot, az első közös estén ellátogattunk egy közeli tóhoz, ahol ismerkedtünk, énekeltünk, egy másik alkalommal pedig felfedeztük a belvárost. A múlt vasárnap megismertük a helyi gyülekezeteket, ahol az istentisztelet után egy kedves hölgy látott minket vendégül.  A szabadidőnket kisebb csoportokban, vagy együtt közösen töltjük el. Esténként összegyűlünk egy rövid megbeszélésre, amely során megvitatjuk az adott nap eseményeit, és átbeszéljük a következő napnak a teendőit. Reméljük, hogy az elkövetkezendő napok még sok élményt tartogatnak a számunkra.

Nagy Mariann Fruzsina és Ábrahám Zsófia

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió