2011 végén jelent meg az a nemzeti köznevelésről szóló törvény, melynek rendelkezései 2012. szeptember 1. és 2016. január 1. között 5 lépcsőben lépnek hatályba. A köznevelést és a közigazgatást érintő változások jelentős mértékben átalakítják az egyházi oktatásügy jogszabályi környezetét. A református oktatási rendszer szereplői (az intézmények, fenntartók, tanügy-irányítási szervek) immár két esztendeje vártak a pillanatra, hogy a református közoktatási/köznevelési rendszer jövőjével összefüggő gyakorlati lépéseket megtervezhessék. A törvény megjelenése előtt azonban sok volt a bizonytalanság. Elérkezett tehát az idő, mikor már kezükbe vehetik a felkészülést az új életviszonyokra, mikor is – az állami intézményfenntartás túlsúlya következtében – az alapfokú és a középfokú iskolák helyzete is átértékelődik.

2012. február 16-18. között ebben a történelmi pillanatban tartották helyzetelemző konferenciájukat a református intézmények és a fenntartók képviselői a berekfürdői Megbékélés Házában.

Az intézményvezetői-fenntartói értekezlet első napján Papp Kornél oktatási irodavezető elemezte az intézményfinanszírozást érintő aktuális változásokat.
A konferencia második napján a szervező Zsinati Oktatásügyi Iroda négy téma köré csoportosította az új köznevelési rendszer elemzését: a tanügyirányítás és a 2013. szeptember 1-jével bevezetendő új ún. bérfinanszírozási rendszer elsősorban a fenntartók, míg a pedagógus előmeneteli rendszer és az oktatást érintő tartalmi változások pedig elsősorban az intézmények érdeklődését elégítette ki.

A konferencia – mintegy 85 intézményt és fenntartót képviselő – 170 részvevője a témák feldolgozása során először tájékoztató előadást hallgatott meg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakértőitől, majd szekciók (óvodai nevelés, alapfokú oktatás, középfokú oktatás, gazdálkodás, fenntartás) keretében került sor az egyes oktatási formák alkalmazási kérdéseinek elemzésére. Befejezésként a szekcióvezetők által közvetített kérdésekre a minisztérium munkatársai válaszoltak, a református szakemberek által felvetett – egyelőre megoldatlannak látszó – problémákra pedig minden bizonnyal a végrehajtási rendeletek kidolgozása során adnak megfelelő választ. Dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő a református szakemberek által felvetett gondolatok megfontolását ígérte, s tájékoztatást adott az oktatásüggyel összefüggő parlamenti munkáról.

Az oktatási konferencia harmadik napján – a megelőző napon feldolgozott témák tükrében – a belső építkezésé, a református oktatási stratégia tervezéséé volt a főszerep. Ábrám Tibor igazgató, főgondnok kezdeményezte a 2008-ban megakadt tervezési munkálatok felújítását, mivel az akkor megkezdett irány – az új köznevelési törvény tükrében is – helyesnek bizonyult. Márkus Gábor igazgató (RPI) előadásában tett javaslatot a Károli Gáspár Református Egyetem és a Református Pedagógiai Intézet tevékenységének összehangolására. Dr. Antalóczy Péter dékán (KRE ÁJK) az új felsőoktatási felvételi keretszámok tükrében elemezte a közoktatási intézmények és az Egyetem együttműködésének lehetőségét.

A részvevő szakemberek öt pontban határozták meg a következő időszak feladatait: törekedni kell az intézményfenntartók munkájának összehangolására, a jogszabályi változások következtében két ütemben kell hozzálátni a református közoktatási törvény kiigazításához, a köznevelés törvényhez készülő végrehajtási rendeletek megjelenése után intézménytípusonként folytatni szükséges a református intézményvezetők eszmecseréjét, meg kell teremteni a református általános iskolák kerettantervi munkálatainak anyagi fedezetét, valamint 2013. szeptember 1-jéig – a református hittanoktatás szakmai színvonalának erősítése érdekében – módosítani szükséges a Református hittanoktatási kerettantervet.

A helyzetelemző és a stratégiai építkezést erősítő konferencián részt vettek a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és partiumi oktatási tanácsosok, akik a Kárpát-medencei Oktatási Alap 2011. évi gyűjtésének felhasználásáról készítették elő javaslatukat a Generális Konvent elnöksége számára. 2011-ben – a 2010. esztendőhöz képest – tizenhárommal gyarapodott az adománygyűjtéshez csatlakozó intézmények száma, így 77 intézmény összesen 13.973.085 Ft-tal járult hozzá az Oktatási Alap által nyújtható pályázati támogatások fedezetének biztosításához. A hazai intézmények tanulói 32 %-kal több adományt gyűjtöttek (11.607.185 Ft), mint a megelőző esztendőben. Lehetőség nyílt a Kárpát-medencei oktatási tanácsosok találkozója során a 2012. évi adománygyűjtés előkészítésére is. Hasznosnak bizonyult a határon túli oktatási szakemberek tapasztalataiknak felhasználása a hazai tervezésben, s a hazai intézmények észrevételeinek meghallgatása az adománygyűjtés tervezéséhez. A felfokozott várakozásokat jól mutatja, hogy – a zord időjárás ellenére – két évtized távlatában rekordszámú érdeklődő vett részt a közös munkában.

Szöveg: Papp Kornél, oktatásügyi irodavezető , Fotó: Márkus Gábor, RPI igazgató