A Heidelbergi Káté 54. kérdés-felelete felidézésével kezdte elnöki megnyitóját Bölcskei Gusztáv. A Zsinat lelkészi elnöke az Anyaszentegyházról szóló hitvallási részhez kapcsolódóan kifejtette: az evangélium időszerűségének és hiteles átadásának kérdése sohasem kerülhet le az egyház naprendjéről. Mint elmondta, az adóssággal és a válsággal van tele az újságok címlapja, de mi, keresztyének arról sem feledkezhetünk meg, hogy vétkeinket tekintve Istennek is álladó adósai vagyunk. Szerte a világon népek, országok, kontinensek vannak kölcsönös függésben egymástól, mi keresztyének mégis elmondhatjuk, hogy Isten, a Miatyánkban megfogalmazott kérésünk szerint, az ő Fiáért elengedte a felé fennálló tartozásunkat, ezért szabadok vagyunk. Cserébe viszont azzal tartozunk a világnak, hogy az evangélium átadására, az egyház közösségének megélésére, az emberekért való felelősségvállalásra törekedjünk, hogy arról beszéljünk, mivel tudjuk hitelesebbé tenni az egyház szolgálatát, és hogyan tudjuk elérni Krisztus elkóborolt bárányait.

Bölcskei Gusztáv ismertette az Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE) szeptemberben Firenzében megrendezett nagygyűlésének zárónyilatkozatát. A püspök kiemelte: az európai protestánsok tisztában vannak azzal, hogy a sokrétű problémára nincsenek egyszerű és általánosan alkalmazható válaszok. „Óvakodjunk az elhamarkodott, csak jelszavas, rövidzárlatos megoldásoktól, amelyeket néha nekünk is kínálnak" – fogalmazott az egyházvezető, és arra figyelmeztetett, hogy az egyház kötelessége imádkozni a döntéshozókért, a hatalom birtokosaiért, hiszen nekik is szükségük van erre, mert nem mindentudók és mindenhatók. A püspök hozzátette: a tanácstalanság, a bizonytalanság beismerése nem a gyengeség jele, ezért szerinte mindig be kell vallani, ha nem tudjuk valamire a megoldást. (A GEKE-nagygyűlés zárónyilatkozatát itt elolvashatják magyar fordításban.)

A püspök idézte a GEKE meglátását, miszerint a válság erős nyomást gyakorol a demokráciákra, és határozott lépéseket követel. „Az a benyomás alakult ki a mai Európában, hogy a nemzeti parlamentek, kormányok nem teljesen szabadok többé arra, hogy ezeket a döntéseiket önállóan hozzák meg, sőt az európai intézmények sem, hisz az igazi hatalom a pénzügyi piacokon összpontosul. Az emberek egyre inkább úgy érzik, hogy a tőlük távoli és idegen központok döntéseinek vannak kiszolgáltatva" – ismertette a dokumentum sorait a református egyházi vezető.

A GEKE-nagygyűlés által elfogadott dokumentum megfogalmazóinak meggyőződése szerint a válság úgy győzhető le, ha megerősödnek a demokratikus folyamatok, és igazságosabb teherviselést vezetnek be. A protestánsok szerint az erősebbek kötelessége, hogy több terhet vállaljanak akár a jövedelmük, akár a vagyonuk megadóztatása által. Az adócsalás visszaszorításának, az adóelkerülés felderítésének a hatékonyabbá tétele ugyancsak kívánatos lenne a nyilatkozat alapján. A nemzetközi egyházi szervezet sürgeti, hogy legyen végre vége a válságot előidéző egyik fő gyakorlatnak, miszerint bizonyos pénzügyi tranzakciók nyereségei mindig magánkézbe kerülnek, míg a rosszul elsült ügyletek által okozott károk helyreállítását mindig a közösség viseli. Bölcskei Gusztáv leszögezte: a zárónyilatkozatban a józan protestáns hang szólal meg, amivel a magyar reformátusok is egyetértenek, és amit igyekeznek átültetni a saját gyakorlatukba.

A Zsinat lelkészi elnöke megemlékezett az ötven évvel ezelőtt meghirdetett második vatikáni zsinatról is, felhívva annak a református egyház számára is hasznos tanulságaira a hallgatóság figyelmét. „Hogyan illeszthető az új a régihez? Mi az, amiben változtatni kell, mi az, amiben megőrizhető a folytonosság?" – tette fel a kérdést a püspök. Szerinte, ha ezekre a kérdésekre sikerül válaszolni, a református egyház is megtalálhatja a saját útját. A lelkészi elnök arra figyelmeztetett: kerüljük az egysíkú. lemondó megközelítést, miszerint a 20. század az egyház térvesztésének az ideje volt, hisz legalább annyira a misszió korszaka is volt ez az időszak. A püspök végül megjegyezte: míg fél évszázada Róma ablakot nyitott, ma inkább azt hallani, amit a budapesti metróban is: „Kérjük, vigyázzanak, az ajtók záródnak!" A református egyházvezető szerint protestáns józansággal kell ezt is tudomásul venni, és annál inkább meg kell becsülni az ökumené területén eddig elért eredményeket.

Kiss Sándor, fotó: Sereg Krisztián