Az előkészítés alatt álló új református énekeskönyv dicséreteinek megtanulása és népszerűsítése is célja a Tahi Egyházzenei Hétnek. A program most hatvanéves, 1957 óta minden évben megszervezték, a kezdetekkor még a „fekete énekeskönyv" népszerűsítése, gyakoroltatása volt a cél. Idősotthonban és templomban is szolgálnak majd a résztvevők a programon tanultakkal. A további részletekről Hargita Péter karvezetőt, a program vezetőjét kérdeztük.
Miért jelentős a hatvan éve indult egyházzenei hét?
Szerényen, de örömmel mondhatjuk, hogy talán a Tahi Egyházzenei Hét az egyetlen ilyen jellegű rendezvény, amely hatvan éve folyamatosan működik. Ebben jelentős szerepe volt a lelkes egyházzenészeinknek, kántorainknak, kórusainknak, és ez azt is jelenti, hogy az emberek szeretnek énekelni. A tábor jelentősége a kezdeti időben éppen az volt, hogy a kommunista diktatúra miatt megszűnt kántorképzés hiányát érezve hiánypótló legyen és, minél többen megismerhessék az 1948-ban kiadott, akkor új énekeskönyvet. Méltó, hogy megemlítsük Gárdonyi Zoltán nevét, aki a kántori konferencia elindítója volt, munkatársai pedig Csomasz Tóth Kálmán, Kalocsay Ferenc, Papp Ákos, Arany Sándor, Osváth Viktor, Máté János voltak. Az első alkalmakon az új énekeskönyv szerkesztői tartottak előadásokat, nagy volt a lelkesedés, mindenkit feltöltött a hét, vitték haza saját gyülekezeteikbe, kórusaikba az énekeket, az élményeket. Nem csak közös éneklés volt: tulajdonképpen mozgalom indult az új énekek terjesztésére és arra, hogy új kórusművek készüljenek. Az énekeskönyvben a genfi zsoltárok ritmizált formában jelentek meg, ezekhez készültek kórusművek, amelyeket a résztvevők szintén megtanultak a táborban, ahogy a 16. századi zsoltárparafrázisokra készült kórusműveket is elsajátították, hazavitték a saját kórusaikba.
A hatalom ezt hagyta?
Furcsának tűnhet, de a politikai vezetőség engedélyezte az eseményt, elfogadták, hogy énekelni kell, még ha akkor nem a továbbélést szánták is az egyházainknak.
Mi ma a feladata a Tahi Egyházzenei Hétnek?
Látszik a Generális Konvent elhatározásából, hogy megújulás előtt áll az énekeskönyvünk. Az előzetesen már megjelent Lélekkel és értelemmel című kiadvány a készülő új énekeskönyvből ad ízelítőt. Célunk – amely a régi tahis szellemet is idézi –, hogy az új énekeket minél előbb megismerjük, és váljon zászlóvivőjévé a Tahi Egyházzenei Hét ennek az anyagnak. Idén a szakmai vezetésre Bódiss Tamást, a Generális Konvent Liturgiai és Himnológiai Bizottságának titkárát kértük fel. Az ő vezetésével tanulunk kórusműveket és az új énekeskönyvből dicséreteket. Meghívott előadó lesz Csorba Gergő, a debreceni Nagytemplom kántora, valamint Édes Árpád Alistálról, mindketten a bizottság tagjai.
Idén is fellépnek a hét végén?
Minden hetet azzal zárunk, hogy a heti próbák után szombaton készítünk egy felvételt, hogy ilyen formában is el tudjuk vinni magunkkal a tanultakat, és több helyen is szolgálunk. Többször voltunk már a váci börtönben, minden évben elmegyünk a leányfalui öregotthonba, vasárnap délelőtt a tahitótfalui istentiszteleten énekelünk, és a hetet a pócsmegyeri református templomban zárjuk, ahol az éneklés után közösen úrvacsorázunk.
Hegedűs Márk
A cikk megjelent a Reformátusok lapja július 30-i számában.
A Tahi Egyházzenei Hetet idén augusztus 14–20. között rendezik meg. A programra a részt venni szándékozó(k) nevének, címének, telefonszámának, életkorának, szólamának (ha már kórustag), valamint gyülekezetének megadásával lehet jelentkezni a hargita.peter@gmail.com címen.