Fiatal vének

2011. október 31., hétfő

Az elmúlt hetekben a Reformátusok Lapja presbiterek portréit felsoroltató rovatában több olyan fiatalt is bemutattunk, akik tizen-huszonévesen lettek gyülekezeteik világi elöljárói. Most az ifioldalon egy olyan kezdeményezésnek jártunk utána, ahol a fiatalokra ugyancsak sokat bíztak, de egyelőre nem a felnőttek testületébe választották meg őket, hanem ifjúsági presbitériumot hozott létre nekik a gyülekezet.

A felnőttek kicsinyített másai

A debreceni Kossuth utcai gyülekezet ifjúságának 2008-as berekfürdői konferenciáján fogalmazódott meg a kérdés: mi lenne, ha a közösség ifjúságának életét ezentúl a fiatalok által választott ifjúsági presbitérium szervezné? Mivel az ötlet mindenkinek tetszett, egyik jogász végzettségű társuk, Kánya Gergely vállalta, hogy előkészíti az elképzelés szabályozási hátterét. „A koncepció kialakítása során az egyházunk alkotmányához igyekeztem igazodni oly módon, hogy az ifjúsági presbiteri tisztség és az ifjúsági presbitérium működése kicsinyített mása legyen a felnőtt presbiteri tisztségnek és a felnőtt presbitérium működésének” – emlékezik vissza az ifjú szakember a kezdetekre. Az általa előkészített javaslatot végül gyülekezeti szabályrendeletként a presbitérium fogadta el.

Mint megtudjuk, az ifjúságipresbiter-jelölteket a gyülekezet összesen körülbelül ötven főt számláló három ifjúsági csoportja – a tíz-tizennégy évesek, a középiskolások, illetve az egyetemisták és fiatal felnőttek korosztálya – állítja, akiket az összevont ifjúsági közgyűlés választhat meg. Jelölt mind a presbiteri, mind a gondnoki tisztségre az lehet, aki konfirmált egyháztag, és tagja a gyülekezetnek. Választójoga pedig annak van, aki legalább egy éve kötődik a gyülekezethez. A legalább negyedévente ülésező ifjúsági presbitérium hét főből, hat presbiterből és egy gondnokból áll. A fiatalok öt pótpresbitert is választanak arra az esetre, ha a kétéves ciklus alatt valakinek a presbiteri tisztsége bármilyen okból – például a felnőtt presbitérium tagjává választanák, vagy netalán igazolatlanul maradna távol a gyűlésekről – megszűnne.

Közös munka és felelősségvállalás

A jelenlegi ifjúsági gondnok a tizenhét éves Módis László, aki a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának biológia tagozatos tanulója, és az orvosi egyetemen szeretne tovább tanulni. A testület legfiatalabb tagja jelenleg egy tizennégy éves gimnazista, a legidősebb pedig egy harmincegy éves autókereskedő, de van közöttük mérnöknek, diakónusnak, lelkésznek készülő fiatal is.

„Velem született adottság talán, édesanyámtól örökölhettem, hogy szeretek programokat szervezni, részt venni rajtuk” – gondolkozik el Laci azon a kérdésünkön, minek köszönhető a többiek bizalma iránta. Aztán persze hozzáteszi: egyedül, a többiek nélkül nem menne, el lenne veszve. A bizalomnak mindenesetre igyekszik megfelelni: a vasárnapi istentisztelet után tartott gyűlésükön több programötlettel is előrukkol, és a többiek ötleteit is mind támogatja. Lesz itt az ősz folyamán a fiataloknak köszönhetően gyülekezeti diakóniai délután, látogatás egy idősek otthonába, maguk sütötte süteményből szeretetvendégség, őszi tábor és kirándulás, valamint családi és ifjúsági istentisztelet is. És valóban: Laci csak koordinál, az egyes programokkal kapcsolatos munka oroszlánrészét egy-egy társa vállalja magára.

A fiatalember másfél éve végzi az ifjúsági gondnoki szolgálatot, de nagyon sokat fejlődött ez idő alatt: megtanult együtt dolgozni másokkal és felelősséget vállalni a többiek iránt. Szükség is van erre, mert az ifjúságot ő képviseli a felnőtt presbitérium előtt. Évente beszámol a tevékenységükről, a nagyobb horderejű terveikhez pedig meg kell nyerniük az idősek támogatását. Mint mondja Laci, a felnőttek többsége támogató velük szemben, de vannak néhányan olyanok is, akik szerint a fiataloktól nem sok jó származik. A felvetéseik többségét a testület támogatja, és ha véletlenül el is utasítja javaslatukat, komoly megfontolás, vita után teszi ezt, nem pedig azért, mert a fiataloktól származott az ötlet. Egy ilyen esetben például, ami hirtelen az ifjúsági gondnok eszébe jut, anyagi korlátok miatt nem tudta támogatni a programötletüket a felnőttek presbitériuma. Amúgy idén százötvenezer forintból gazdálkodhatnak a fiatalok. Erről az összegről teljesen önállóan dönthetnek: programjaik megvalósítására, valamint Bibliák és játékok beszerzésére fordították, fordítják ezt a keretet.

Ketten már felnőttek

Az ifjúsági presbitériummal a gyülekezeti vezetés nem titkolt szándéka, hogy példaképeket állítson a fiatalok elé saját korosztályukból, megismertetve egyúttal velük a presbiteri szolgálat mibenlétét, komolyságát és felelősségét. Mint Tóth Tamás ifjúsági lelkésztől megtudjuk, az is a céljuk ezzel, hogy a mostani fiatalok a megfelelő életszakaszba jutva már tudatosan és felkészülten vállalhassák a felnőtt presbiteri szolgálatot is. Hogy ez a gyakorlatban is működik, az is mutatja, hogy az ifjúsági presbitérium két legidősebb tagját, a harmincas éveik elején járó Kánya Gergelyt és Szávó Zoltánt a gyülekezeti jelölőbizottság az elmúlt hetekben felnőtt presbiteri tisztségre jelölte.

Kiss Sándor

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2011. november 6-i számában.

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió