Orleansban tartja utolsó előtti zsinatát a Franciaországi Református Egyház (ERF) június 2. és 5. között 89 rendes tag részvételével. Az összességében majd 200 tagú zsinat mottója Péter pünkösdi prédikációjának jóeli idézete: „és prófétálnak fiaitok és leányaitok” (ApCsel 2,17). A 250 000 aktív tagot számláló francia testvéregyházunk zsinatának fő témája az evangelizáció és bizonyságtétel megújulása, különösen is az ifjúsági misszió átfogó reformja. A küszöbön álló egyesülés a franciaországi evangélikusokkal ugyancsak hangsúlyos szerepet játszik a sokszínű és mozgalmas zsinat napirendjén. A zsinat 12 nemzetközi meghívottja között van a Magyarországi Református Egyház képviselője is.

Egyesülés és megújulás

Az ERF az egyesülés útját járja évek óta. 2007-ben a református és evangélikus egyház – gyülekezeti kezdeményezésre – közös zsinaton határozta el, hogy legkésőbb 2013-ban egyesülnek. A zsinat az egyesülés folyamatának eddigi eredményeit és a Franciaországi Egyesült Protestáns Egyház 2013. május 9-12. között tervezett alkotmányozó zsinatához vezető utat is megvitatta. A zsinat nem a folyamat strukturális és jogi vetületével foglalkozik, azt az illetékes testületeire bízza.

A figyelem középpontjában a lelki és szellemi megújulás áll, amelyet több országos kampány is támogat a két egyházban. 2011 nyarán indult a „Hallgasd! Isten szól hozzánk” elnevezésű kezdeményezés, amely Isten igéjének aktuális meghallására, az igehirdetés és az evangelizáció megújítására ösztönzi a gyülekezeteket, összegyűjti a legjobb példákat és ajánlásokat fogalmaz meg a helyi közösségek számára. „Az egyházat Isten igéje élteti, s az egyház Isten igéjéért él” – hangzik az élő egyház mottója. Az egyház elsődleges küldetése az evangélium meghallása és hiteles továbbadása, különös tekintettel az ifjúságra. A zsinat által megfogalmazott vízió kimondja, hogy szemben a hierachiát és szentségeket középpontba helyező katolikus hagyománnyal, az egyház nem elsősorban intézmény, hanem Isten igéjére hallgató tanúságtévő közösség, amely nyitott és érzékeny a társadalmi változásokra, az igazságosság és megbékélés szolgálatára.

A zsinati tagok a 8 regionális közgyűlés beszámolója alapján megismerhették a kampányba illeszkedő gyülekezeti kezdeményezéseket, a tanúságtétel új formáit. Egy másik kampánynak köszönhetően a teológiai akadémiák megteltek diákokkal, ami már középtávon jelentősen enyhíti a napjainkban jellemző lelkészhiányt, amely annak ellenére fennáll, hogy a lelkészek egyötöde más országból, elsősorban Németországból származik.    

Elnöki iránymutatás: megújulás, gőg, egyszerűség és vendégszeretet

Elnöki megnyitójában Laurent Schlumberger, az ERF országos tanácsának új, karizmatikus elnöke a Szentlélek munkájában bízó, tudatos megújulás pozitív jelei mellett az akadályokról és az egyházat érintő negatív folyamatokról is szólt. Az ERF az utóbbi időben, az új belépők ellenére, évente tagságának 1%-át veszíti el. (Franciaországban 450 000 ember állítja magáról, hogy református, de aktívan csak 250 000 tagjai az egyháznak. Ugyanez az arány Magyarországon még rosszabb: 1,6 millió nyilatkozó mellett nagyjából 300 000 nyilvántartott egyháztagot számlál a MRE).

A megújulást fékező akadályok között az elnök a protestáns gőgöt említette első helyen. „Vannak a testünkben alvó vírusok, amelyek időről időre aktivizálják magukat. Ehhez hasonlít a reformátusok életében a gőg, amely a hit ellentéte és megakadályoz minket abban, hogy befogadjuk mindazt, ami Istentől jön” – fogalmazott Schlumberger. Állítása szerint a református egyházat kísérti, hogy abban a pózban tetszelegjen, amit felekezeti kisebbségként hirdet magáról: nem rabja a struktúrának és a hierarchiának, mentes a bálványimádástól és a babonától. Ugyanakkor éppen a reformátori szabadság hiánya az, ami legfőbb akadálya a megújulásnak, annak, hogy az ERF vonzó és hiteles közösséggé válhasson az emberek számára. Mindeközben az egyház éppen azt tanulta meg, hogy miként váljon láthatatlanná a társadalomban. Schlumberger az egyház tanúságtételében az egyszerűséget hiányolta: az egyház „bonyolult hitet kínál”, ahelyett hogy egyszerűen, megragadhatóan és egyöntetűen hirdetné az evangéliumot, amit maga is ajándékba kapott.

A megújulás útját két lépésben vázolta az elnök: az egyesülés évéig meg kell szabadulni attól a gőgtől, ami önmagában bízó, identitását önmagában birtokló, zárt közösséggé teszi az egyházat. 2013 és 2017, a reformáció jubileuma között pedig Isten igéjére hagyatkozva meg kell fogalmazni azokat az aktuális téziseket, amikben az evangélium lényegét ma összefoglalja az egyház, hogy így „tanúskodjon (protestáljon) Isten mellett, az emberek javára”. Ez a folyamat minden egyes gyülekezetet érint majd, hogy az egyház nyitott, befogadó, „vendégszerető” közösséggé formálódjon.

Vonzó egyházat a fiatalok részvételével

Az idei zsinat a megújulás jegyében az ifjúsági missziót helyezte a középpontba. Előadás, kerekasztal beszélgetés és csoportos megbeszélés készíti elő azt a határozatot, amelyben a zsinat megfogalmazza elvárását a gyülekezetekkel, a regionális zsinatokkal, az országos vezetéssel és az egyházi intézményekkel szemben. A zsinat felhívással fordul a gyülekezetekhez, hogy támogassák a fiatalok szervezésében megvalósuló programokat, költségvetésükben különítsenek el a hitoktatástól független forrást az ifjúsági munkára, nevezzék meg az ifjúsági munkáért felelős presbiterüket, a vasárnapi istentiszteletbe és a gyülekezet vezetésébe vonják be a fiatalokat és ahol lehetséges, hozzanak létre fiatalokból álló presbitériumot.

A zsinat sürgeti az egyházmegyéket, hogy állítsanak be kizárólag az ifjúsági munkával foglalkozó lelkészeket, akik a gyülekezetek ifjúsági misszióját segíthetik. A dokumentum előirányozza az ifjúsági egyesületekkel és mozgalmakkal való együttműködést, az országos tapasztalatcserét, az ifjúsági misszió teológiai alapjainak kutatását, a szempontok beépítését a lelkészképzésbe és továbbképzésbe. A zsinat egyben rendszeres, országos ifjúsági fesztivál szervezését is támogatja, és tervezi ifjúsági zsinat létrehozását. „A fiatalok nem az egyház jövője, hanem jelene” – fogalmazott a vitában a párizsi ifjúsági referens.   

Zsinati kívánságlista

A zsinat valamennyi napirendi pontját a megfelelő testületek előterjesztései alapján állítják össze. A központi téma mindig a korábbi zsinati döntések és hosszú távú tervek alapján kerül meghatározásra. A zsinat tagjainak ugyanakkor megvan a lehetősége, hogy helyben előterjesztésekkel éljenek a napirendben előre rögzített időpontban. Ehhez nem kell más, mint további négy tagtársuk aláírása. A helyben született „kívánságok” előterjesztésként kerülnek a plénum elé, amennyiben a zsinat szabályszerű lefolyását vizsgáló bizottság formai szempontból alkalmasnak találja őket. A kívánságból lett határozatok megszólíthatják a gyülekezeteket, az egyházmegyéket, az egyházvezetést, de akár a köztársaság elnökét is bármilyen ügyben. Ezek lehetek akár humoros előterjesztések is.

Idén többek között javaslat született arra, hogy a fennállásának századik évfordulóját ünneplő egyesült cserkészmozgalom mellett kötelezze el magát a zsinat további száz évre, az egyházvezetés gondoskodjon arról, hogy az egyház életének valamennyi szintjén érvényesüljön a férfiak és nők megfelelő aránya. Az egyik előterjesztés pedig arra hívja fel az ERF vezetését, hogy hozzon létre egy munkacsoportot, ami a természeti erőforrások kimerülése és az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanság miatt rohamosan változó feltételek között, összefogva a civiltársadalom helyi és globális fórumaival, dolgozzon ki és tegyen javaslatot az embert középpontba helyező új életmód konkrét formáira és annak gyülekezeti megvalósítására nézve.

Vendégek a zsinaton

Református hagyománynak megfelelően a zsinaton a francia testvéregyházak képviselői mellett számos nemzetközi vendég is részt vett Dél-Koreából, Kongóból és Európa több országából. A zsinatot köszöntötte többek között a Református Egyházak Világközösségének (REV) nevében Douwe Visser, a REV teológiai titkára. A zsinat keretében került sor, magyar mintára, az ERF és a Koreai Presbiteriánus Egyház közötti együttműködései szerződés ünnepélyes aláírására, amit nagy ováció fogadott.

A Zsinat napirendjén szerepel még számos intézmény, bizottság és egyesület jelentésének megvitatása, a lelkészek szombatfélévének kérdése, a lelkésztovábbképzés megújítása, az egyház nemzetközi kapcsolatai. A zsinat vasárnap úrvacsorás istentisztelettel zárul.

Az ERF 250 000 egyháztagjával a nagyjából kétszer ennyi aktív tagot számláló Magyarországi Református Egyházra, mint a református hagyományt megtestesítő nagytestvérére tekint. 425 gyülekezetében 424 lelkész szolgál, 881 helyen biztosítva a rendszeres istentiszteleti alkalmakat.

Ódor Balázs