A XIII. Zsinat Zsinati Tanácsának ülése Nagy Zsolt bihari esperes áhítatával kezdődött Budapesten az MRE Zsinati Székházában. Az igehirdető a Bibliaolvasó Kalauz e napra rendelt mai Igéjét, Sámuel Második Könyvének 17. fejezetét, Absolon lázadását, Ahitófel és Húsaj tanácsát idézte meg. Nagy Zsolt az előzményeket is, Dávid és Betsabé történetét is fontosnak tartotta megemlíteni, hozzátéve, hogy „az események az Istentől való elfordulás, a rá nem hallgatás, a bűn megbüntetésének tragédiáját mutatják meg.” Az esperes magyarázatképp Kálvin szavait idézte, aki szerint a hívőnek két dologgal kell tisztába jönnie: hogy kicsoda Isten és hogy kicsoda ő.

Korábbi határozatok, aktuális kérdések

Az áhítat után a Zsinati Tanács idei harmadik ülését Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke nyitotta meg. Számba vették a jelen lévőket, megállapították a testület határozatképességét, és megválasztották a tanácskozás levezetésében részt vevőket.

A tárgysorozat elfogadása után Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnökének rövid megnyitója következett, ennek során beszámolt a Zsinati Tanács május 23-i ülésén hozott határozatok végrehajtásáról. Ezek között szerepelt, hogy a Zsinati Tanács felkérte a Károli Gáspár Református Egyetem és a Dunamelléki Református Egyházkerület vezetését, hogy a költségek elszámolásával kapcsolatos eltérő véleményeket egyeztessék. A kapcsolatfelvétel megtörtént az egyetem és az egyházkerület között. Az egyeztetések folynak, és a 2013. év költségvetés tervezetében nevesítve is meg fog jelenni az egyházkerületi támogatás.  

Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke, tiszántúli püspök

Visszatérő téma a gazdasági ügyekben legfőbb illetékes egyházi testület munkájában a lelkészi nyugdíjak körüli kérdések, gondok. Az elnöki beszámolóban is elhangzott, hogy a Zsinati Tanács elhatározta és felkérte az egyházkerületeket, hogy a hiányzó egyházmegyei nyugdíj-jelentések okát vizsgálják ki. A testület azt javasolta, hogy egyházmegyénként a jelentéseket az esperes ellenőrizze, aki az egyházmegye elnöksége ellenjegyzésével tartja a kapcsolatot a Nyugdíjintézettel.  A Zsinati Tanács felhívta továbbá az egyházmegyék elnökségének figyelmét a hátralékosokkal szembeni szükséges intézkedésekre, az érintett lelkipásztorokkal most is folynak az egyeztetések. Emellett a Református Lelkészi Nyugdíjintézet összegyűjtötte és írásban tájékoztatta az egyházkerületek elnökségét a 2012. július 31-ig tagsági díjat nem fizetett lelkészekről.

Változó szabályok

Ezután jöttek a szikár, de annál húsbavágóbb gazdasági témák a Zsinati Tanács munkájában. Az MRE 2012. évi költségvetésének első kilenc hónapi alakulásáról Bellai Zoltán, a Gazdasági Bizottság elnöke számolt be. A szeptember végi adatok azt mutatták, hogy a református egyház a „pénzénél” van, mondta Bellai Zoltán, majd azt a lényeges információt is megosztotta a tanács tagjaival, hogy a kilencedik hónap végi zárszámadás óta beérkeztek az állami kistelepülési támogatások, illetve a hitoktatási tevékenység állami támogatása is. A további állami támogatásokkal kapcsolatosan Bölcskei Gusztáv a járadékkiegészítésre tért ki.  A püspök ismertette, hogy az érintett gyülekezetek, egyházmegyék szeptember végén a vártnál kisebb összeget kaptak meg. Ezt az okozta, hogy a járadék kiegészítésének állami kiszámítási módja – előzetes tájékoztatás nélkül – megváltozott, így a járadék és a járadék kiegészítés egyaránt csökkent. Ez a teljes közegyházi költségvetést érinti, éppen ezért a Gazdasági Tanács és az Elnökségi Tanács is hamarosan tárgyalni fogja a problémát.    

Az SZJA-egyszázalékos felajánlások idei alakulásáról is Bölcskei Gusztáv beszélt.  A felajánlott összeg az előző évhez képest jelentősen, húsz százalékkal csökkent, noha a felajánlások száma növekedett. Ez az szja-szabályok tavalyi drasztikus változása, az egykulcsos adó bevezetése miatt történt így. Ha a három történelmi keresztény egyházat összevetjük, akkor arányaiban a Magyarországi Református Egyház szerepelt a legjobban, a legkisebb összeget veszítette az előző évekhez képest. A Zsinat lelkészi elnöke azt is hangsúlyozta, hogyha a jelenleg hatályos költségvetési törvény marad érvényben, ami szerint ugyanannyit tesz hozzá az állam, mint amennyi az egy százalékból befolyt összeg, akkor a helyzet jövőre sem fog javulni, és jelentősen szűkülhet a mozgástér az egyházi költségvetésben.  

A jövő évi pénzügyi kilátásoknál Bölcskei Gusztáv külön foglalkozott az oktatás finanszírozásával. A közoktatás állami finanszírozásáról nem lehet véglegeset tudni, mivel nem készült el az új állami modell, a feladatfinanszírozáson alapuló rendszer. Külön kiemelte, az egyházi felsőoktatási intézményekben visszafizetési kötelezettség keletkezett a tavalyi, már lezárt évre és idénre is, jelentős átszervezéseket, szükségmegoldásokat maga után vonva. Az állami szerepvállalás az egyházi felsőoktatásban várhatóan tovább fog csökkeni. Ez különösen nehéz helyzetbe hozhatja a hitéleti képzést. Ezzel a problémával külön munkacsoport foglalkozik az illetékes minisztériumban.

A szociális finanszírozásban is változások várhatóak, végleges adatok decemberre lesznek. Az előbb felvázolt átalakulások várhatóan komoly feladatok elé állítják a közegyházi és egyházmegyei gazdálkodási gondolkodást is, zárta le a 2013. évi költségvetési kilátások ismertetését a püspök.

A Károli Gáspár Református Egyetem 2012. évi költségvetését is módosította a Zsinati Tanács. Ezt az indokolta, hogy az eredeti tervhez képest csökkent az állami anyagi juttatás, több száz millió forint erejéig kellett visszafizetni már elköltött, normatív támogatásokat, miközben a hallgatói befizetések megnövekedtek.  

A közegyházi intézmények – a Kálvin Kiadó, a Reformátusok Lapja, a Bethesda Gyermekkórház, a Református Lelkészi Nyugdíjintézet, a Református Missziói Központ, az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat, a Szeretetszolgálati Iroda, a Református Pedagógiai Intézet, a debreceni Wáli-szakkollégium – is beszámoltak idei évük eddigi történéseiről. A KRE rektora, Balla Péter ezen napirendi pont keretében megköszönte, hogy a Zsinat támogatja munkájukat.

Integráció, szabályozás, támogatás

A Zsinati Tanács elé került a Református Pedagógiai Intézet (RPI) szervezeti és működési szabályzatának tervezete is, de a testület a következő ülésre halasztotta a dokumentum elfogadását. Májusban a Zsinat úgy rendelkezett, hogy a szabályzat tervezete készüljön el júliusra, de mivel késett a pedagógiai szakmai szervezetek működését szabályozó állami rendelet elfogadása, nem sikerült tartani a határidőt. Az elmúlt hetekben vitatta meg a Zsinat jogi bizottsága az RPI működését szabályozó dokumentumtervezetet, így a Zsinati Tanács tagjainak nem volt idejük érdemben tanulmányozni a szöveget. Az előterjesztő, az oktatási bizottságot képviselő Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok javaslatára a testület ezért úgy döntött, hogy a következő, december ötödikei ülésen újra napirendre tűzi az ügyet.

Korábban arról döntött a Zsinat, hogy szorosabbra fűzik a Károli Gáspár Református Egyetem és a Református Pedagógiai Intézet együttműködését. A most elkészült tervezet szerint az RPI működését tekintve beilleszkedik a Károli intézményrendszerébe, de megmarad önálló jogi státusza, így részesülhet állami támogatásban.

Határozat született arról is, milyen irányelvek szerint osszák el a 2011-es és a 2005-ös köznevelési kiegészítő támogatás kiegészítését a református fenntartású oktatási intézmények között. A tavalyi állami költségvetési törvény végrehajtásáról szóló jogszabály rendelkezik arról, hogy a 2011-es évi közoktatási kiegészítő támogatást további 39 ezer forinttal, a 2005-öset pedig 20 ezer forinttal kell megtoldani tanulónként. A két tétel várhatóan még idén megérkezik egyházunkhoz, mondta Bölcskei Gusztáv. Az Oktatásügyi Bizottság javaslatára a testület úgy döntött, hogy a két összeget a 2005-ös, illetve a 2011-es súlyozott tanulói átlaglétszámok alapján osztják el. Ezt az összeget csak közoktatási célokra lehet elkölteni. Többen is felszólaltak amellett, hogy a fenntartók kötelezzék az intézményeket, hogy a támogatás egy részét fordítsák tartalék felhalmozására. Az ügyben a következő ülésre születhet módosító javaslat.

A diakóniai területen fenntartóként, illetve egyházi szolgáltató szervként is működő zsinati Szeretetszolgálati Iroda – a megváltozott állami törvényekhez igazodva – elkészítette új humánpolitikai szabályzatát, melyet Kocsis Márta terjesztett a testület elé. A dokumentum egyben ajánlás a nem zsinati fenntartású szociális intézményeknek, mert azoknak is az új munkatörvényhez kell igazítaniuk vonatkozó (munkaszerződéseket, bérezést, elbocsátást szabályozó) szabályozásaikat.

Reformatus.hu