"Lejárt a gazdaság öntörvényűségébe vetett hit ideje, elmúlt az az idő, amikor erre hivatkozva le lehetett söpörni minden erkölcsi és morális kritériumot" – jelentette ki az egész világra ható gazdasági válság természetét elemezve Bölcskei Gusztáv, az MRE Zsinatának csütörtöki ülésén. A zsinati lelkészi elnöki megnyitójában részletesen szólt a jelenlegi helyzet okairól is. Bölcskei Gusztáv részletesen beszámolt az elmúlt időszak belső egyházi és külkapcsolati, valamint a Kárpát-medencei református egyházak életének történéseiről. Megnyitójában kitért az állam-egyházi kapcsolatok alakulására is, megjegyezte, a kezdeti döccenők a parlament feszített munkatempója miatt érthetők.

Nemcsak Magyarország és benne egyházunk, de Európa és az egész világ válságban van – jelentette ki a XIII. zsinati ciklus hatodik ülésének csütörtöki tanácskozását megnyitó beszédében Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. Az egyházvezető arra figyelmeztetett, hogy a kialakult helyzet nem egy hirtelen esemény következménye, hanem előzményei, kiváltó okai, és sajnos hosszan tartó következményei is vannak. Szerinte az emberek közül sokan félretették az együttélést biztosító kereteket, az erkölcsi törvényeket. A püspök megnyitójában Johan Huizinga „homo ludens”-ét hozta példaként. Mint ismert, a holland történész a játéknak az emberi társadalom építésében betöltött szerepét vizsgálta elméletében. A szabadság, a kreativitás, a fantázia és a játékszabályok betartása az európai kultúra megatározó elemei. A jó értelemben vett játékszellem helyét azonban az utóbbi időben egyre inkább a kaszinójátékos mentalitása vette át, akinek bár először izgalmat hoz a játék, de igazából függővé válik, mindenről megfeledkezik maga körül, és már nem számítanak a játékszabályok, nem számít a játék eredeti értelmét megadó tisztességes játék, csak a gyors pénzszerzés.

Bölcskei Gusztáv arra is emlékeztetett, hogy ezek a kaszinójátékosok emberek milliárdjait kényszerítik bele ebbe a hazárdjátékba, köztük azokat is, akik még meg sem születtek. A Zsinat lelkészi elnöke szerint lejárt a gazdaság öntörvényűségébe vetett hit ideje, elmúlt az az idő, amikor erre hivatkozva le lehetett söpörni minden erkölcsi és morális kritériumot. Hiába a matematika, hiába a valószínűségszámítás, ha eltűnik a rendszerből a bizalom, és a közösség széthullik – hangsúlyozta a püspök. Az egyházi vezető arra emlékeztetett, a Szentírásból már ismerjük ezt az állapotot, amikor az ember az Istenbe vetett bizalmát lecseréli a magában való elbizakodottságra. Ugyanakkor tudunk a megoldásról is: Krisztus kereszthalála és feltámadása nem más, mint az elvesztegetett, eljátszott bizalom és így a közösség helyreállítása, amire mi a magunk erejéből aligha lennénk képesek.

Van-e ebből a felismerésből fakadó mondanivalója az egyháznak igehirdetéseiben, állásfoglalásaiban és megszólalásaiban? – tette fel a kérdést a püspök, aki szerint az a feladatunk ebben a helyzetben, hogy a kapzsiság és a felelőtlenség mentalitásával szemben újra és újra hitelesen felmutassuk a bibliai értékeket.

Ezután az elmúlt hónapok belső egyházi és külkapcsolati, valamint a Kárpát-medencei református egyházak életének történéseiről számolt be a püspök.

Bölcskei Gusztáv az egyház missziói tevékenységével kapcsolatban szólt Németh Júlia és Pálúr Tamás orvosmissziós házaspár kilenchónapos indiai szolgálatáról; a gyermekek kooperációs készségét fejlesztő Magvető című társasjáték gyülekezetekbe történt kiküldéséről; az Interserve világmissziós szervezettel kötött együttműködési megállapodásról; a lakótelepi misszió tapasztalatait összefogó, frissen megjelent Írd meg, amiket láttál című könyvről; a Tiszta Forrás Alapítvány nappali melegedőjének bővítésére nyert pályázatról; valamint az ötödik Kárpát-medencei imanap előkészületeiről.

Az egyházvezető az ifjúsági munkáról szólva kiemelte az önkéntesség népszerűsítésének fontosságát, figyelmeztetve arra, hogy az Európai Unióban 2011 az önkéntesség éve lesz. Az ifjúsági programok közül kiemelte a nyáron megtartott Konfi+ konferenciát, az októberben megrendezett ökumenikus 72 óra kompromisszumok nélkül című programot, a rendőrséggel közösen rendezett Kontrasztkiállítást, valamint az ifjúsági munkások Kárpát-medencei egyeztető fórumát és a jövő évi Csillagpontot.

Bölcskei Gusztáv az oktatásügyet említve megemlékezett az idén először megtartott közös Kárpát-medencei közoktatási tanévnyitóról, a Kárpát-medencei középiskolák nyárvégi találkozójáról, és ismertette a református közoktatásban és hitoktatásban részesülő tanulók létszámadatait is.

A református egyház szeretetszolgálati tevékenységét illetően a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) által az árvíz és a vörösiszap sújtotta térségben kifejtett tevékenységéről szólt elismerően a püspök, valamint arra emlékeztetett, hogy a Dunaalmási Református Szeretetotthon idén ünnepelte százéves fennállását.

Bölcskei Gusztáv egyházunk külkapcsolatai közül kiemelte a dél-koreai, a skót, a svájci, a rajnai és az amerikai kapcsolatokat. A püspök elmondta: a nemzetközi találkozások részben azért fontosak, hogy tudjuk, a világ reformátussága milyen irányban gondolkodik a tanítás és a közös fellépés tekintetében; másrészt hogy a nyugati egyházakban Magyarországról élő torz egyházképet javítsuk.

A Generális Konvent és az egységes egyház ügyeiről szólva a püspök beszámolt a Vajdaságban kialakult helyzetről. A Zsinat lelkészi elnöke hangsúlyozta: a szerbiai Református Keresztyén Egyházzal (RKE) meglévő kapcsolatokat mindenképpen szeretnék megőrizni. Ugyanakkor az RKE október 30-i bácsfeketehegyi zsinatán történtekre – az alkotmány és a szabályrendeletek módosítására – utalva hozzátette: a Generális Konvent elnökségének jogértelmezése szerint egy lejárt mandátumú testület semmi másra nincs lehetősége, mint elrendelni a jelölést és a választást.

A horvátországi egyházszakadással kapcsolatban Bölcskei Gusztáv sajnálattal jegyezte meg, hogy továbbra sem látszik megoldódni a helyzet, és hogy a vitás felek közötti közvetítés megbízatásától a kilátástalanságra hivatkozva Szabó István dunamelléki püspök és Peterdi Dániel dunamelléki lelkészi főjegyző visszalépett. A Zsinat lelkészi elnöke a kérdéshez kapcsolódóan hozzátette: bár a kormányzat többször kifejtette, hogy fel kíván lépni az üzleti egyházakkal szemben, az egyik horvátországi református egyház által Magyarországon működtetett Kálvin János Presbiteri Misszió továbbra is zavartalanul folytathatja tevékenységét.

A Generális Konvent és az egységes Magyar Református Egyház örömteli eseményei között említette ugyanakkor Bölcskei püspök a hét elején történt gyulafehérvári Bethlen-megemlékezést és emléktábla-avatást és a közös Kárpát-medencei lap, a Kálvincsillag megjelenését. A Zsinat lelkészi elnöke beszámolt a Generális Konvent elnökségének november 15-én Kolozsvárott hozott határozatáról, miszerint a Kárpát-medencei részegyházak a jövőre esedékes református világtalálkozót a már szervezés alatt álló részegyházi programokra – Csillagpont, Szeretethíd, tokaji regionális találkozó – fűzik fel. Az egyházi vezetők döntöttek egy közös református szálláshely-katalógus kiadásáról is, hogy ezzel segítsék a magyarországi iskolák határon túli osztálykirándulásainak szervezését a jövőben.

A püspök a Zsinat fontos ügyei között említette a múltfeltárás kérdését, a Károli Egyetem és a szárszói SDG Konferenciaközpont ügyét, valamint a Lelkészi Nyugdíjintézettel kapcsolatos változásokat is. Hangsúlyozta, hogy ezek elhúzódó ügyek, és sok esetben még most sem lesz végleges megoldás, ezért felelős munkára kérte az illetékes zsinati bizottságokat.

Bölcskei Gusztáv végül az egyház és az állam kapcsolatáról elmondta, hogy több találkozás történt már az egyház és a kormány tisztségviselői között. A püspök hozzátette: a kezdeti döccenők a parlament feszített munkatempója miatt érthetők, és egyelőre türelemmel kezelhetők. A Zsinat lelkészi elnöke kiemelte, hogy a kormány a készülő új alkotmánnyal kapcsolatban is kikérte az egyház véleményét, és az európai uniós soros elnökség kapcsán is folyamatos a párbeszéd.

Kiss Sándor, fotó: Kalocsai Richárd