A Zsinat pénteki ülésén átadták a zsinati alapítású díjakat. A Dobos Károly Lelkészi Díjat a Zsinat júniusi ülése Bíró Ferenc nyugalmazott Budapest-mátyásföldi lelkipásztornak ítélte. A református iskolaügyért végzett áldozatos munkáért járó Imre Sándor-díjat Dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő kapta.  Év könyve díjat Dr. Huszár Pál dunántúli főgondnok, a Zsinat világi elnöke vehette át.  Aranygyűrűs teológiai doktori címet ebben az évben két professzor is megkapta. Az egyik kitüntetett az októberben elhunyt Dr. Boross Géza, a másik Dr. Buzogány Dezső kolozsvári professzor lett. Aranyokleveles teológus címet kapott Sepsy Károly nyugalmazott lelkész, orgonaművész és Németh Pál lelkész, iszlámkutató. A Zsinaton átadták az idei Kiss Ferenc Díjat is, melyet Dr. Bodolay Gézáné, valamint Köles Jánosné kapott.  A Juhász Zsófia Díjat Dr. Nagy Istvánné Ilonka és Ungvári Miklósné vehette át.

Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok előterjesztését – melyben egy Országos Református Szakképzési Hálózat szükségességét hangsúlyozta – a Zsinat egyhangúlag elfogadta. A főgondnok beszédében kiemelte, hogy a fiatalok nagy része középiskolai tanulmányait nem a lakhelyén végzi, így az egyház sokukat nem tudja elérni. „Ezeknek a tanulónak nagy részét elveszítjük” – hívta fel a figyelmet a főgondnok. Ezért szükséges, és ezért terjesztette a Zsinat elé a határozati javaslatot egy Országos Református Szakképzési Hálózatról. 

A szeptemberben megalakult Cigánymissziós Tanács munkájáról Csomós József tiszáninneni püspök számolt be. "Megkerülhetetlen ez a kérdés egyházunk számára" - jelentette ki az egyházvezető. A püspök megjegyezte a jelentésről, hogy amint az látszik is, a dokumentum egy kezdetről szól. Fontosnak tartotta azonban azt is hozzáfűzni, hogy a cigányokkal való foglalkozás nem most kezdődött. A tanács eddigi két ülésén egyértelművé vált, hogy a szolgálat elsődleges feltétele, hogy a jelenleg a cigányok között folyó szolgálatot, annak eredményeit, tapasztalatait felmérjék. A testület munkájának középpontjában a cigányok közötti szolgálat stratégiájának kidolgozása áll, ami a tervek szerint 2012-re történhet meg. A tanács 2011-re egy áttekintő, téma-felvető konferencia szervezését tervezi.  

A múltfeltárással kapcsolatos fejleményekről adott tájékoztatást Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke. A legfontosabb fejlemény a Tényfeltáró Történész Bizottság (TTB) szeptember 29-i megalakulása volt. A TTB az Elnökségi Tanáccsal kiválasztotta a történész kutatókat, akik a tényfeltáró munka effektív feltáró, kutató feladatait elvégzik majd. Ők Boér Zoltán, Bognár Zalán és Fodorné Nagy Sarolta lesznek. Az előterjesztés szerint a múltfeltárás szervezeti keretét a Zsinati Levéltár adja. A Zsinat úgy döntött, hogy a múltfeltárás során keletkezett ismeretek feldolgozására létrehozandó Értékelő Bizottságba lelkipásztorokat kell delegálnia az egyházkerületeknek. A Tényfeltáró Történész Bizottság (TTB) megalakulásáról a bizottság egyik tagja Dr. Dienes Dénes számolt be. A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója mellett a bizottság tagja még Dr. Horváth Erzsébet, a Zsinati Levéltár vezetője és Dr. Szabadi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárának igazgatója. A testület rendszeresen, de évente legalább négyszer értekezletet fog tartani, munkájáról pedig rendszeresen beszámol majd a Zsinatnak. A határozat nem ügynöklisták összeállítására, hanem a történések teljes megértését irányozta elő. A Tényfeltáró Történészi Bizottságnak a Zsinat által meghatározott elsődleges feladata a korszak elnyomó szervezeteinek az egyházakkal kapcsolatos működési mechanizmusának vizsgálata és feltárása. Az összegyűjtött anyag a Zsinati Levéltárba kerül majd.

Bölcskei Gusztáv köszönti Andreas Heest

A Zsinaton megjelent Andreas Hess lelkipásztort, a svájci egyház segélyszervezetének (HEKS) kelet-európai megbízottját Bölcskei Gusztáv püspök köszöntötte, és Kálvin-emlékplakettel ajándékozta meg. A Zsinat lelkészi elnöke megköszönte neki a „differenciált látásmódot”, hogy az elmúlt évtizedekben „a velünk együtt gondolkodó, de nekünk nem mindig igazat adó lelkületet képviselte mindenhol, amerre járt”. Andreas Hess elmondta, hogy azért éppen Magyarországot segítette évtizedekig, mert szereti az országot és az itt élő embereket. A megbékélést kívánta az országnak és az egyháznak egyaránt. „Az ország nehéz történelmen ment keresztül, és a benne élő emberek különbözőképpen találkoztak a problémákkal. Mindenkinek elsősorban magával kell elszámolnia az elmúlt évtizedekkel kapcsolatban” – utalt Andreas Hess a múltfeltárás ügyére. „Úgy kell a megbékélést keresni, mint megbékéltetett emberek, úgy keressük a megbocsátást, mint akiknek már megbocsáttatott” – tette hozzá a svájci lelkész, aki azt is hangsúlyozta, hogy amikor az egyház a történelmi igazságot keresi, nem veszítheti szem elől a végső igazságot.

A zsinati ülésen megjelentek a magyarországi református börtönlelkészek, akik emléklapot vehettek át a Zsinat elnökétől. Bölcskei Gusztáv emlékeztetett rá, hogy húsz éve vette fel a kapcsolatot a büntetés-végrehajtás a felekezetekkel. L. Molnár István lelkipásztor elmondta, hogy „sokszor érezzük magunk mögött az egyház támogatását”. A Börtönmisszió vezetője hangsúlyozta, hogy a fogság mindig Isten eszköze. Mint mondta, hirdetni kell a foglyok közt a szabadulást és a fogva tartottaknak nagyon nehéz utat kell bejárni, hogy találkozhassanak Jézus Krisztusnak.

A Zsinat Fekete Csaba beszámolójában megismerte az Énekeskönyvi Bizottság eddigi munkáját. Az idén februárban megalakult testület az elmúlt nyolc hónapban megalkotta szervezeti kereteit, és a munkaterület áttekintésére törekedett. A bizottság kibővült a Magyar Református Egyház tagegyházainak küldötteivel is, szeptemberben pedig közös munkaülést tartott a Generális Konvent Liturgiai Bizottságával. A Kárpát-medencei együttműködésben megvalósuló egyeztetések alapján döntöttek arról, hogy az új énekeskönyv szerkezete az 1996-os, világtalálkozóra készült énekeskönyv beosztását követi.

Hámori Ádám beszámolója

Hámori Ádám a Zsinati Hivatal EU-referense számolt be a 2011-es magyar uniós soros elnökséggel kapcsolatos egyházi előkészületekről. A zsinati munkatárs kifejtette, jogos a kérdés, mi is a dolga a református egyháznak a soros elnökséggel, de egyúttal meg is adta a választ a Lisszaboni Szerződésből vett idézettel, amely az egyházak szerepét tisztázza. Elmondta, hogy vannak olyan prioritásai a magyar uniós elnökségnek, amelyekhez az Egyház meg tudja találni a kapcsolódást. Ezek közé tartozik a visegrádi országok bemutatkozása; kulturális és nyelvi sokszínűség, a hagyományos kultúrák és kisebbségek megőrzése Európában; a cigányság integrációja; 2011, az önkéntesség európai éve. Ez utóbbiról Siba Balázs, a Zsinati Hivatal Ifjúsági Irodájának vezetője számolt be.

Fodor Zsófia

Ha szeretne részletesebben tájékozódni a Zsinaton történtekről, kattintson ide!