Az I. világháború utáni holland-belga segélyakcióról tartanak könyvbemutatót február 11-én 16 órától Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A gyermekvonatok – Élő híd Magyarország, Hollandia és Belgium között az első világháború után című könyvet Gyáni Gábor, az MTA Történettudományi Intézet kutatóprofesszora mutatja be. Az eseményt Réthelyi Orsolya néderlandista-történész, az ELTE Néderlandisztika Tanszékének vezetője nyitja meg, köszöntőt mond Koen Haverbeke a Flamand Kormány Képviselője és René van Hell, a Holland Királyság Magyarországi Nagykövete, a programot zenei és irodalmi összeállítás színesíti és a szerzőkkel is lesz kerekasztalbeszélgetés.
A kötet a gyermekvonatokról szól. A fogalmon azt a nagyszabású összefogást értjük, amelynek keretében 1920 és 1930 között több mint 60.000 magyar gyermek utazott külföldre néhány hónapra, hogy ott épüljenek fel a közelmúltban átélt megpróbáltatások után. Az első világháború, a Tanácsköztársaság és a román katonai megszállás felemésztették Magyarország tartalékait. A magyarok segélykérésére az első választ a Vöröskereszten keresztül – többek között Hollandiából is – érkező segélyszállítmányok jelentették. A második válasz a gyermekvonatok formájában fogalmazódott meg, az akció keretében elsősorban Hollandiába és Belgiumba, de kisebb mértékben Svájcba, Svédországba és az Egyesült Királyságba is utazhattak a gyerekek. Magyarországon az akciót egy magánszervezet bonyolította le, az Országos Gyermekvédő Liga az első világháború után szorosan együttműködött az állammal és a különböző felekezetekkel. Hollandiában két magánszervezet kezdte meg a munkát: az egyházsemleges Központi Bizottság a Rászoruló Magyar Gyermekekért (Centraal Comité voor noodlijdende Hongaarsche Kinderen) és a 's hertogenboschi székhelyű Római Katolikus Bizottság (Nederlandsch Rooms-Katholieke Huisvestings-Comité te 's Hertogenbosch'). 1923-tól Belgium is komoly mértékben részt vett a humanitárius akcióban. Az akciók eredményeképpen intenzív személyes, kulturális és gazdasági kapcsolatok alakultak ki egyrészről Magyarország, másrészről Hollandia és Belgium között, ezeket mindezidáig nem térképezték fel.
2018 novemberében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néderlandisztika Tanszéke nemzetközi konferenciát szervezett a gyermekvonatok körüli új kutatási eredmények bemutatására és összegzésére. A konferencia célja az volt, hogy új megvilágításba helyezze ezt a korszakot, amely a három ország kulturális kapcsolatai számára meghatározó szerepet játszott. Ez a kötet a magyar, holland és belga szakértők tanulmányainak szerkesztett előadásaiból állt össze és egy fontos kultúrtörténeti hiányt pótol. A tíz tanulmányban a gyermekakció történetét, valamint az akció nyomán kibontakozó kapcsolatok történetét vizsgálja, többféle szakterület megközelítéséből.
A könyv gazdag képanyaggal jelenik meg, külön magyar és holland nyelvű kötetben, a L'Harmattan kiadó és az Uitgeverij Verloren együttműködésben. A kiadványt Maarten J. Aalders vallástörténész, Pusztai Gábor, a Debreceni Egyetem Néderlandisztika Tanszék vezetője és Réthelyi Orsolya, az ELTE Néderlandisztika Tanszék vezetője szerkesztették.