Az Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE) meghívására Bécsben találkoztak az európai protestáns egyházak képviselői március első napjaiban. A bécsi találkozó célja az volt, hogy a kontinens református, evangélikus, uniált és metodista egyházai közösen készüljenek az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) május végi nagygyűlésére.
A bécsi találkozó többek között lehetőséget adott a résztvevők számára a CEC vezetőtestülete által 2016-ban az Európa jövőjéről szóló nyílt levéllel elindított konzultációsorozat eddigi eredményeinek megvitatására is. „Bár az Európai Uniónak kiemelt szerepe és felelőssége van a kontinens életében, tudatában vagyunk annak, hogy Európa sokkal több, mint az EU. Valamennyi uniós és Unión kívüli tagegyházunk válaszát örömmel fogadjuk. Mindannyiunk véleménye fontos a kontinens jövője kapcsán, amikor Európát közös otthonunkként együtt igyekszünk formálni” – fogalmaz a nyílt levél.
A kérdés, hogy milyen legyen Európa jövője, mozgósította a CEC tagegyházait. Egyházak és nemzeti ökumenikus tanácsok egyaránt reagáltak, ami jelzi hogy a kérdés megvitatása túllépett a tagegyházi kereteken és nemzeti, sőt régiós egyeztetéseket indított el.
A magyar egyházak válaszát a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szociáletikai Bizottsága fogalmazta meg. A Magyarországi Református Egyház aktív résztvevője volt a kelet-közép európai regionális konzultációnak is. „A nyílt levél párbeszédre szólít fel bennünket, amelyben az egyik legfontosabb kérdésről, kontinensünk jövőjéről van szó. Üdvözöljük a levél nyitottságát, az Ökumenikus Charta szellemében a közös útkeresését, és azt a józanságot is, amelyben a levél kísérletet tesz a széttöredezettség feltárására. A dokumentum a közös ügy mellett felismeri a nemzeti érdekek legitimitását, az emberek kiábrándultságát, és a közös értékekre vonatkozó kétségeket is. Nagyon fontos az az őszinteség is, amellyel megközelítjük ezt a mindannyiunkat érintő témát. A jövőről való keresztyén beszéd mindig kockázatos, de egyrészt magába kell foglalnia jelen helyzetünk értékelését, másrészt annak az eszkatológiai üzenetnek az értelmezését, amelyet a Szentírásból meríthetünk. Ebbe beletartozik az is, hogy helyzetünk »globális és nemzetközi megközelítésben« (3) Európa már nem játszik vezető szerepet, és más kontinenseknek sokkal nagyobb ereje és több eszköze van a jövőt alakító folyamatokat befolyásolni. Ugyanakkor fontos, hogy ha kisebbségben is, de jó példákat bemutatva, a közös jövőnk ügyében hallassuk hangunkat.” (Részlet a magyarországi tagegyházak válaszából.)
2017-ben négy regionális konzultációra került sor a szigetországi, az északi, a dél-európai és a kelet-közép európai egyházak között, melynek sikerét a CEC is abban látja, hogy az egyes térségeken belül olyan egyházakat ültetett egy asztalhoz, akik korábban nem konzultáltak egymással, és ez lehetőséget adott a kisebb közösségek számára is véleményük kifejezésére.
Peter Pavlovic, a CEC projektért felelős tanulmányi titkára összegezte a tagegyházak reakcióit és a korábbi regionális konzultációk eredményét. Kiemelte, hogy a vitaindító levél kapcsán a legtöbb egyház arra hívta fel a figyelmet, hogy a közös „értékekre” való puszta hivatkozás, még ha azok a protestáns teológiában gyökereznek is, kevés ahhoz, hogy útmutatásul szolgáljon napjaink identitáskrízisében. Krisztus mai tanítványaiként arra hívattunk, hogy a tanúságtétel felelőssége felől értsük meg újra az európai közösség értékeit, újítsuk meg elkötelezettségünket és ezzel mutassunk utat a keresztyén gyökerektől elidegenedett tömegeknek a kontinensen. Közös látomásuk szerint az egyházak a „közösség, partnerség és együttműködés” Európáját kívánják erősíteni saját közösségük és közös társadalmi szolgálatuk által egyaránt.
„Olyan egyház egyházat képzelünk el, amely figyel a nincstelenek és a társadalom szélére szorultak hangjára, amely felszólal az igazságosság és az egység mellett, és amely nem a belső piac nyelvén beszél, hanem az egymással való szolidaritásra hív, hogy így valósuljon meg a javak igazságos elosztása.”
Svájci, magyar, görög és német egyházi delegáltak által vezetett panelbeszélgetésen és csoportmunkában fogalmazták meg kritikus észrevételeiket a résztvevők. Európa állítólagos keresztyén értékeit kétségbe vonó, kontinensszerte megfigyelhető politikai manipuláció és ellenségeskedés, az egyre erősödő illiberalizmus, populizmus, nacionalizmus és rasszizmus éppen arra mutat rá, hogy a tömegeket nem elvont értékek melletti elkötelezettség, hanem annál sokkal alapvetőbb szükségletek mozgatják: fenntartható munkahelyek, megélhetés, egzisztenciális biztonság. Az Uniónak és tagországaiknak ezekre az alapvető szükségletekre is közös választ kell adnia, mielőtt értékekről és politikai felelősségről beszélnénk.
A svájci reformátusok kritikája a helyzetértékelés hiányosságaira is kitér, valamint rámutat arra, hogy a kommunizmus okozta károk és az Unió keleti bővítését kísérő igazságtalanságok komolyan vétele nélkül nem érthetjük meg a jelenlegi krízist sem: „Úgy értékeljük, hogy a levél túlságosan is az Európai Unió és az ökumenikus mozgalom történetére összpontosít, és nem fordít elég figyelmet a jelenre és a jövőre. Ennek eredménye, hogy megállapításai túl általánosak és nem érintik a posztkommunista európai bővítésből fakadó kihívásokat. Ahogy nem tesz említést a hidegháború és a kommunizmus ellen folytatott küzdelem szerepéről az EU konszolidációjában.”
A bécsi találkozón a CEC főtitkára, Heikki Huttunen és Lőrincz Szabolcs, a nagygyűlés koordinátora beszámolt a május végi nagygyűlés előkészületi munkálatairól, emellett a résztvevők külön köszöntötték a GEKE következő főtitkárát, Mario Fischert, aki a szeptemberi nagygyűlést követően veszi át a bécsi iroda vezetését.
Mario Fischer a Hessen-nassaui egyház lelkésze, teológiai és filozófiai tanulmányait Mainzban, Marburgban, Rómában és Münchenben végezte, ahol Heidegger korai vallásos fenomenológiájából doktorált. Gyülekezeti lelkészként szolgált a Rajna-vidék számos közösségében, 2010-től pedig a GEKE irodájában dolgozott különböző területek felelőseként. 2016 óra a szervezet központjának irodavezetője. „Fischer három erőssége a teológiai alapossága, a nemzetközi egyházi életben szerzett tapasztalata és a szervezőmunka iránti szenvedélye” – nyilatkozta Gottrfried Locher, a GEKE elnöke, aki nagy várakozással tekint az új, immár teljes állású főtitkár szolgálata elé. A svájci egyházvezető egyben feltétlen támogatásáról biztosította az új főtitkárt.
A CEC nagygyűlésének témájáról folytatott eszmecsere az elkövetkező hónapokban számos egyházi fórumon folytatódik, így része lesz a kontinens református egyházainak képviselőit tömörítő REV Európa április 12-13-i budapesti találkozójának is.
Külügy Iroda