Az Accrai Hitvallás tíz év távlatából

A Református Egyházak Közössége november 3-5 között Hannoverben az Accrai Hitvallás 10. évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi konzultációjának zárónyilatkozata

Accrai Hitvallás tíz év távlatából

 

Mit tettünk eddig?

Az Accrai nagygyűlést Isten népének szenvedése és a bővölködő életért folytatott küzdelme hívta életre. Most, hogy az Accrai Hitvallás tíz éves fennállását ünnepeljük, megállapíthatjuk, hogy a Református Világszövetség által való elfogadása új fejezetet nyitott egy szükséges és sürgető ügyben. Az Accrai Hitvallás a missziói elköteleződés új és radikális útjait alapozta meg, paradigmaváltozást hozva a református közösség történelmében.

Az elmúlt tíz évben az Accrai Hitvallás ösztönözte az eszmecserét arról, hogy hogyan lehet Krisztus tanítványaként hűen élni a gazdasági igazságtalanságok közepette. A református közösségen belül és azon túl, ezek a beszélgetések közös nyelvet teremtettek ahhoz, hogy nevén nevezzük az igazságtalanságot és egy igazságos világ építésére hívjunk. Az Accrai Hitvallás felismerte az ökológiai és gazdasági krízis közötti kapcsolatot és a gazdaság és teremtett világért vállalt szövetségről beszélt.

Ugyanakkor, a dokumentum egyes elképzelései és megfogalmazásai kihívás elé állítottak tagegyházakat, különösen az a nyelvezet, ahogy a birodalomról, a neoliberalizmusról, a hitvallásról és az egyházi közösségről beszél. Mindennek ellenére az Accrai Hitvallás összehozta az embereket az igazságosság ügye kapcsán.

Mire jutottunk?

Az egyik legfontosabb nyereség az Accrai Hitvallás elfogadása óta maga a dokumentum volt: egy hitvallás, amely a globális Dél kiáltásából és szenvedéséből született, érzékenyen reagál azok helyzetére, akik szenvednek a világ bármely pontján és megerősíti az Észak és Dél közötti erőviszonyok ismeretét. Az idők jeleinek felismerésében az Accrai Hitvallás prófétainak bizonyult.

2004 óta az Accrai Hitvallás számos lehetőséget biztosított arra, hogy olyan partnerekre tegyünk szert, akik közösen mozdulnak meg egy célért, mint például a Világmissziós Tanács (CWM), a Lutheránus Világszövetség (LWF), az Egyházak Világtanácsa (EVT) és a Keresztyén Diákok Világszövetsége (WSCF), ami sok kezdeményezést szült, többek között az Új Nemzetközi Pénzügyi és Gazdasági Világrend elnevezésű projektet. Új vallás-alapú társadalmi mozgalmak, mint az Oikotree és a Béke az életért (Peace for life), illetve számos publikáció is részben az Accrai Hitvallás alapelveinek köszönheti a létrejöttét. A hitvallás bemeneti pontokat kínál egyéneknek, egyházaknak, civilszervezeteknek, még kormányoknak is arra, hogy szembeszálljanak a hatalom, a dominancia, az egyenlőtlenség, a nemi alapú megkülönböztetés és klímaváltozás valóságával.

Mi történt 2004 óta?

 

A Református Világszövetséget és a Református Ökumenikus Tanácsot (REC) egyesítő REV, egyházi közösségként való létrejöttével, újra megerősítette az Accrai Hitvallás központi szerepét. A dokumentum számos konzultációt és eszmecserét hívott életre, többet kötött a dél-afrikai–német párbeszédet, az Oikotree projektet, Sao Paulo-i nyilatkozatot Új Nemzetközi Pénzügyi és Gazdasági Világrendről és a hitvallás társadalmi nemek szerinti olvasatát, ezzel is elősegítve, hogy minden érintett megértse az Accrai Hitvallás mondanivalóját.

 

 A 2008-as globális pénzügyi válság megerősítette azt, ahogy az Accrai Hitvallás meghatározta a Birodalom jelentését, mint a „gazdasági, kulturális, politikai és katonai hatalom egységesülését, amelyre az erős nemzetek által vezetett, saját érdekeik védelmére létrehozott uralmi rendszer alapul”. A krízis olyan egymással összefüggő és összetett jelenségek kölcsönös kapcsolatát is nyilvánvalóvá tette, mint például a globális felmelegedés és extrém éghajlati katasztrófák, a megerősödő nacionalizmus és a nem állami szereplők hatása a globális és regionális politikában, tartós fegyverkezés, a globális politikai és gazdasági hatalmi átrendeződés, az agrár-biznisz és az igazságtalan kereskedelmi megállapodások összefüggései.

 

Ugyanakkor, válaszul ezekre az ügyekre, megerősödtek a társadalmi mozgalmak. Az Arab Tavasz és az „Occupy” mozgalom is példák ezekre a társadalmi megmozdulásokra.

 

Mi hiányzik még?

 

El kell ismernünk, hogy a világ és a gazdasági hatalmak ma már máshogy festenek, mint 2004-ben az Accrai Hitvallás idejében. A neoliberális gazdaság, a faji és patriarchális rendszerek keverednek egymással és meglehetősen kusza képet alkotnak. A gazdasági egyenlőtlenségek exponenciálisan növekedtek és a makacs kitartás a fajgyűlölet és fajok közti feszültségek mellett megerősödött. Azok a csoportidentitások, amelyeket a Birodalom hatása és valósága leginkább meghatároz, magukban hordozzák a kaszt, a származás, nem, szexuális beállítottság, fogyatékosság alapú diszkriminációt, még ha nem is korlátozódnak arra.

 

Most azon kell dolgoznunk, hogy még összefogottabb és integrált módon szólaltassuk meg az igazságtalan neoliberális gazdasági rendszer hatásait, amelynek során elemezzük és választ adunk ezekre a társadalmi, politikai és gazdasági realitásokra. Ezek a kölcsönös összefüggések magukba foglalják a növekvő egyenlőtlenségeket, amelyek embercsempészethez, kitelepítésekhez és migrációhoz vezetnek; környezeti rasszizmust, a nukleáris erőművek okozta veszélyeket és ezeknek a létesítményeknek a sebezhetőségét a szélsőséges éghajlatváltozás közepette; és a politikai kríziseket, amelyek vallási és politikai fundamentalizmushoz vezetnek. Az egyre mélyülő palesztin-izraeli konfliktust sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ahogy más konfliktusokat sem.

 

Miben áll a sürgető prófétai válasz?

 

Mi, a Református Egyházak Világközösségeként, arra hívattunk, hogy új válaszokat találjunk az idők jeleire ma, 2014-ben. Arra kaptunk elhívást, hogy az Istenbe vetett hitünkhöz ragaszkodjunk, hűek legyünk Isten igéjéhez és az Accrai Hitvallásban lefektetett elvek határozzák meg cselekedeteinket. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi társadalmi és gazdasági válság és a vég nélküli háború állapota hitünket érintő válság és ezért a hitbeli válaszára van szükség, hogy az élet Istenéről tanúságot tegyünk.

 

Arra hívattunk, hogy bűnbánatot tartsunk és megvalljuk azt, ahogy mindannyian bűnrészesek vagyunk az egyenlőtlenségben és igazságtalanságban, amelyet ebben a dokumentumban szóvá tettünk.

 

Elkötelezzük magunkat, hogy nyitottak leszünk az Accrai Hitvallásban magában megfogalmazott kihívásokra, amikor új válsághelyzetek alakulnak ki és hívnak prófétai hűségünk újraértelmezésére.

 

Elkötelezzük magunkat, hogy a felszabadítást munkáljuk és szembeszállunk az erőfölényen alapuló dominancia minden formájával.

 

Elkötelezzük magunkat, hogy együttműködünk azokkal a partnerekkel és társadalmi mozgalmakkal, akikkel együtt járunk az igazsághoz vezető úton.

 

Elkötelezzük magunkat, hogy meghallgatjuk azok hangját is, akik a társadalom peremére szorultak, és akiket elhallgattatunk, ahogy meghalljuk a Lélek hangját is, amikor más vallási közösségeken keresztül szól hozzánk.

 

Ezért a REV egésze számára az alábbi cselekvési területeket ajánljuk:

 

-          a szentírás kritikus olvasata és kreatív gyülekezeti segédanyagok kidolgozása az élet Istene melletti tanúságtételük támogatására,

-          a kasztokról,

-          az éghajlatváltozásról,

-          a nemekről és a szexualitásról,

-          az emberkereskedelemről,

-          bevándorlásról és migrációról,

-          az új globális pénzügyi és gazdasági világrendről,

-          a rasszizmusról

-          és az „elég" teológiájáról való közös gondolkodás.

 

[A nyilatkozatban ezt követően a REV területi bizottságainak, azaz regionális szervezeteinek elkötelezettségeit olvashatjuk. A spontán és egyenetlen felsorolás nem része a magyar fordításnak – a szerk.]

 

A teljes beszámoló angol nyelven elérhető a REV honlapján

 

Külügyi Iroda

Forrás: wcrc.eu

Fordította: Sőre Virág

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.