A Zsinati Tanács idei utolsó ülését december 3-án a budapesti Abonyi utcai Zsinati Székházban Steinbach József dunántúli püspök nyitó áhítata kezdte. "Adventben annak a visszajövetelére várunk, akiben az Ige egyházának értelme, alapja és szabadítója van. Krisztusban Isten visszaadta a teremtett világ rendjét. Ezért szolgálatunknak van alapja, nem történhet olyan helyzet, melyben Isten népe elvesztené szolgálatának értelmét." Steinbach József arról beszélt, hogy ha ezt nem tévesztjük szem elől, abből áldás fakad: békében leszünk magunkkal és másokkal, hitelesek leszünk, látszik majd rajtunk a belső békesség, miközben Krisztust követve lépésről lépésre, biztonságban járunk az úton.

Miután Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke megnyitotta a Zsinati Tanács ülését, a testület megállapította határozatképességét.

Elnöki megnyitó – Mikó Kollégium. Bölcskei Gusztáv elnöki megnyitóját az erdélyi események ismertetésével kezdte: a román fellebviteli bíróság múlt héten jogerősen visszavonta az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonjogát a Székely Mikó Kollégium felett. Ezzel azt mondta ki, hogy bűncselekmény történt akkor, mikor a restitúciós bizottság visszaadta a kerületnek a sepsiszentgyörgyi épületet, amit a kerület megtévesztő módon igényelt vissza. Az erdélyi egyházkerület elnöksége közleményben erősen bírálta a román államot, s rendkívüli közgyűlést hívott össze november 29-re.

"A szombati egyházkerületi közgyűlés megrendítő volt – számolt be Bölcskei Gusztáv, aki ott volt a kolozsvári ülésen –, az erdélyi református közösség hitet tett amellett, hogy Istenbe vetett reménységgel változtathatnak a z elfogadhatatlan döntésen, mely veszélyes precedenst teremtett. A visszaállamosítás hírére a többi erdélyi protestáns egyház is megmozdult, nemzetközi fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért. A Magyarországi Református Egyház a múlt héten már tájékoztatta testvéregyházait az ügy fejleményeiről, a Zsinati Tanács pedig nyilatkozatot fogadott el, melyben kiáll az Erdélyi Református Egyházkerület mellett.

Elnöki megnyitó – költségvetési ügyek. „Korszakhatárhoz érkeztünk" – elnöki bevezetőjében Bölcskei Gusztáv arra utalt, hogy az Elnökségi Tanács és a Zsinati Gazdasági Bizottság konszenzusos javaslata alapján egy olyan költségvetéstervezet került a Zsinati Tanács elé, mely struktúrájában és számaiban is lényegesen eltér a korábbi években megszokottól. Ennek okát a Zsinat lelkészi elnöke abban látja, hogy az elmúlt évek próbálkozásai ellenére sem sikerült az állammal megegyezni az egyházfinanszírozás jelenlegi, hosszú távon fenntarthatatlan rendszerének átalakításáról. Részletesen itt olvashat az elnöki megnyitó költségvetést érintő megállapításairól.

A költségvetés alakulása. Az elnöki megnyitó után az MRE 2015-ös költségvetésének megtárgyalása, amelyet Bölcskei Gusztáv rövid bevezetője indított. A Zsinat elnöke leszögezte, a hitéleti célú állami költségvetési támogatás 425 millió forinttal csökken, emellett a csökkenő betéti kamatok is bevételkiesést okoznak, így a Magyarországi Református Egyház 2015-ben 516 millió forinttal kevesebb pénzből gazdálkodik, mint egy évvel korábban

A Zsinat lelkészi elnöke még egyszer világossá tette: ez a bevételkiesés azt jelenti, hogy az MRE 2015-ben államtól átvállalt feladatot egyáltalán nem finanszíroz a hitéleti célokra szánt forrásból. Ebből kifolyólag a Zsinati Tanács elé benyújtott költségvetés-tervezet nem számol számos oktatási intézmény (pl. Református Pedagógiai Intézet, EGYMI), valamint a teljes egyházi felsőoktatás hitéleti alapból való finanszírozásával, másokét pedig jelentősen csökkenti (Wáli István Református Cigány Szakkollégium, Bethesda Gyermekkórház). Az államtól átvállalt feladatok központi adminisztrációs költségeit a továbbiakban nem a hitéleti alapokból finanszírozott egyházi adminisztráció viseli majd, ami okozhat még feszültséget az érintett ágazatok, intézmények gazdálkodásában. Így is csak a beérkezett igények hatvanhat százalékát tudja finanszírozni a tervezett költségvetés. A tervezet szerint nem jut közegyházi forráshoz a jövő évi Csillagpont, az ennek „párjaként” tervezett családos találkozó, az énekeskönyvi bizottság, az Igazság és Élet című folyóirat, az Evangéliumi Színház, a Protestáns Újságírók Szövetsége (PRÚSZ), a Református Zenei Fesztivál (RZF) és a tábori lelkészség, valamint jövőre nem jelenne meg a Confessio című folyóirat sem. Jelentősen csökken a Református Missziói Központ, valamint a Reformátusok Lapja támogatása is.

A költségvetés keretszámai. A költségvetés tervezetét Bellai Zoltán, a gazdasági bizottság elnöke terjesztette a Zsinati Tanács elé. Elmondta a 2015-ös költségvetés tervezetének fedezete 19,359 milliárd forint, szemben a 2014-es 19,298 milliárddal. Összességében tehát nem tapasztalható visszaesés, ami azonban abból ered, hogy ebben az összegben szerepelnek az államtól átvállalt feladatokra érkezett normatív támogatások is. (Ez utóbbiak terén 4 százalékos a növekedés 2014-ről 15-re.). A hitéleti működtetés terén a 2015-ös költségvetési tervezet 4,064 milliárd forinttal számol, szemben a 2014-es 4,58 milliárddal. (Ebből az alapműködési támogatás 1,852 milliárd forintot, a járadékkiegészítés 2098 millió forintot tesz ki.)

Az ingatlanjáradék, a szórványtelepülési és kistérségi állami támogatás, illetve az államtól átvállalt feladatok állami támogatása szinten marad, sőt, utóbbi 4 százalékkal növekszik is. Utóbbin belül a köznevelési feladatok ellátása 8,952 milliárd forintról 11,086 milliárdra nő. A kötelezően választható hittan finanszírozása is növekszik, 1,012 milliárdra.  A fakultatív hittan (10372 fakultatív csoport) támogatása nő, 832 millióra, a közgyűjteményekre 839 millió forint, az egyházi intézményekben dolgozók bérkompenzációjára 500 millió forint jut (13 millióval kevesebb, mint 2014-ben).

Közegyházi költségvetés. Megrendítő a változás viszont a közegyházi költségvetés esetében, amely egyik évről a másikra a felére csökken; 1,815 milliárd forintról 891 millióra.

A választott testületek költségei enyhén nőnek, de felmerült az évi egyszeri zsinati ülésezés lehetősége is, mint további jelentős költségcsökkentő megoldás. A Zsinati Hivatal működtetésére szánt összeg enyhén csökken, az egyéb közegyházi működési költség 7 százalékkal lesz kevesebb 2015-ben, mint egy évvel korábban. A nemzetközi és ökumenikus kötelezettségvállalásra szánt ráfordítás csökken, ezen belül a Magyarországi Ökumenikus Tanács (MEÖT) felé nyújtott hozzájárulás lesz kevesebb kétmillió forinttal. De sajnálatosan csökken a Magyar Református Egyház működésének támogatása: 5 millió forinttal, 25 millióra mérséklődik.

A missziói feladatokra fordítható összeg csökkenése szembetűnő: 170 millióról 143 millióra száll le, ezen belül a cigánymisszióra fordított összeg feleződik. Az ifjúsági feladatok támogatása a negyedére csökken, a Csillagpont református ifjúsági találkozó – amelyre a tervek szerint 2015 júliusában Tatán kerülne sor – közegyházi támogatása megszűnik, ezzel ellehetetlenülhet a fiatalok körében népszerű esemény. A „Csépé” ki is került a költségvetési sorok közül, Csomós József tiszáninneni püspök ezen a ponton azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a költségvetési sort nem szabad elhagyni, mert egy elkezdett szervezési folyamatról van szó; nulla forinttal be kell állítani a költségvetésbe, mert így egyéb forrásokból, vagy esetleg a hitéleti célok állami támogatási szintjének visszaállásával még megmenthető a találkozó. Simonfi Sándor esperes csatlakozott, és arról beszélt, hogy ez egy válságköltségvetés, mégis meglehetne találni azokat összegeket, amelyeket átcsoportosítva (tehát más céloktól elvonva) a találkozó, vagy a szintén kritikus finanszírozási helyzetbe kerülő Reformátusok Lapja kisegítésére lehetne fordítani.

A kibontakozó vitában Szabó István dunamelléki püspök azt mondta, óvna mindenkit attól, hogy valamelyik céltól elvontak támogatást. „Senki nem vett el semmit. Nem érkezik meg az az a szabad felhasználású állami támogatás, amelyet az adott célra lehetne fordítani” – jelentette ki. A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) rektora, Balla Péter zsinati tag ezen a ponton felajánlással élt: konkrét összeget még nem tudott mondani, de a Károli-egyetem támogatni fogja pénzügyileg a találkozó létrejöttét. Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok is szorgalmazta a találkozó költségsorának megtartását, mert a fiatalok bíznak a találkozó létrejöttében. „A szervezést nem kell leállítani” – jelentette ki Bölcskei Gusztáv a hozzászólásokat összegezve. Szontágh Szabolcs ifjúsági tanácsos az ülésen ígéretet tett arra, hogy kopogtatni fog mindenkinél, hogy a megszervezéshez szükséges forrásokat megtalálja.

A kommunikációs feladatok kiadásai szintén jelentősen csökkennek. Ez legérzékenyebben a Reformátusok Lapját érinti: a hetilap támogatása kevesebb, mint a harmadára, 37 millióról 10 millió forintra csökken. A költségvetési döntés előkészítés során az Elnökségi Tanács azt fogalmazta meg a lap felé, hogy javasolja egy jelentős lapáremelés meghozatalát. A lap felelős szerkesztője az ülésen azt mondta, a csökkentett költségvetési támogatás fényében január elsejétől 110 forintos emeléssel kellene számolni, emellett 6 százalékosnál nem nagyobb lemondási aránnyal, így lenne fenntartható a Reflap működtetése. A lap így átalakított költségvetését azonban időzített bombának nevezte T. Németh László, mert a hat százalékon túl minden egyes százalékpontnyi előfizetői csökkenés további egymilliós bevételkieséssel járna.  

A Csillagponthoz hasonlóan a hetilap megnyirbált költségvetése is élénk eszmecserét váltott ki a Zsinati Tanács tagjai között. Veres Sándor emlékezetett, most fogadta el a Zsinati Tanács a Székely Mikó Kollégium melletti kiállást, amiről nagyon sok gyülekezeti tag csak a Reflapból értesülhet. Egy év múlva vajon miből fogják megtudni a hasonló híreket? – tette fel a kérdést. A dunamelléki egyházkerület főgondnoka, Tőkéczki László szerint a Zsinat feladata az lenne, hogy eldöntse: szüksége van-e hetilapra az MRE-nek? Tőkéczki László szerint ezt kell eldönteni, és ha igen, akkor finanszírozni kell a kiadványt. Abszurd dolognak nevezte az ötletet, hogy 275 forintot kérjenek egy egyházi hetilapért. Tőkéczki László durva változtatásnak nevezte a tervezett áremelést, ami szerinte a lap elhalásához vezetne. Az egyik dunántúli zsinati tag, Szűcs Attila egyetértett, ha kell hetilap, akkor finanszírozni is kell. Szűcs Attila arról is beszélt, nem tartja reálisnak a vitát, mert elképzelhetetlen, hogy az MRE költségvetése így alakuljon 2015-ben, szerinte jövőre nem a most előterjesztett összegekből nem ennyiből fog gazdálkodni a református egyház. „Ne legyenek végleges döntések, megszűntetések, csak felfüggesztések, nulla forintos költségvetési sorok. Ez nem a végleges költségvetés” – fogalmazott.

Markó István szerint a hetilap számára előirányzott költségvetési támogatás a Reflap leminősítése, ennek üzenete van. Emlékeztetett, évekkel korábban az országos esperes-gondnoki értekezlet ajánlásokat fogalmazott meg a lap számára és ezek fényében a lap fejlődött. A zsinati tag sértőnek nevezte a lap számára előirányzott tízmilliós összeget. Simonfi Sándor figyelmeztette a vita résztvevői, a valódiság elvét követve az, aki többletforrást akar rendelni egy célhoz, annak meg kell jelölnie, honnan, milyen költségvetési sorról vonják el azt.

A vitát követve az előterjesztő, Bellai Zoltán úgy fogalmazott, itt elvi kérdéseknek nem kell eldőlniük, hanem belső egyházi szabályokhoz, határidőhöz kötött költségvetési döntésekre van szükség, és a jelenlegi adatok szerint az ismertetett összegek állnak a rendelkezésre majd 2015-ben. A zsinati tanácsos, Tarr Zoltán arról szólt, hogy vannak olyan esetek, amikor külső kényszerek visznek rá arra, hogy általunk szándékolt változásokat végigvigyünk. Úgy vélekedett, a jelentős költségvetési támogatáscsökkenés mellett a közegyházi kommunikációs források ésszerűbb felhasználásával el lehet érni, hogy kisebb lapáremelés mellett is megtartsák a Reformátusok Lapja tartalmi színvonalát. A zsinati tanácsos azt javasolta, hogy a Zsinati Tanács a lapáremelés maximalizálását – 275 forintban – foglalja határozatba.

Az MRE folyóiratára, a Confessióra 2015-ben viszont egyáltalán nem jut majd pénz, de a lap nem szűnne meg, hanem a Zsinati Tanács felfüggeszti a működtetését.

A költségvetési tervezet legnagyobb vesztese a Bethesda Kórház lett, amelynek a közegyházi támogatása a felére csökken 120 millió forintról 60 millióra. A többi területhez hasonlóan csökken a szociális és diakóniai feladatok ellátására fordított összeg, 30 százalékkal, 132 millió forintról 91 millióra, a kies összeget z ágazatba érkező, feladathoz rendelt állami forrásokból kell pótolni. A lelkészi nyugellátási rendszer támogatása 174 millió forintról csökken 30 millióra, mert az Református Lelkészi Nyugdíjintézet a bevételeiből tudja működtetni a rendszert. A hosszú távú építkezést szolgáló lelkészi nyugdíjalapba nem történik jövőre közegyházi befizetés, a szerény (tízmillió forint körüli) növekedést a kamatbevételek okozzák majd, így lesz 850 millió forint körüli az alapban lévő összeg.

A korábbi éveknél jóval több fejtörés, aggódás, és hosszabb együttgondolkodás után a Zsinati Tanács végül elfogadta az MRE 2015-ös költségvetését. A testület egyúttal határozott arról is, hogy a Confessio című folyóirat működését felfüggeszti, és döntött arról is, hogy a Reformátusok Lapja 2015. áprilisig nem emel árat; az új összetételű Zsinati Tanács első ülésén újra kell tárgyalni a lap finanszírozhatóságát.

A közegyházi intézmények költségvetése.A nagy egész után a testületnek el kellett fogadnia az egyes közegyházi alapítású intézmények 2015-ös költségvetéseit. A Zsinati Tanács megtárgyalta és elfogadta az MRE Bethesda Gyermekkórháza, a Református EGYMI, a Kálvin János Kiadó, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Református Lelkészi Nyugdíjintézet, a Református Missziói Központ, a Református Pedagógiai Intézet, a Reformátusok Lapja, a Szeretetszolgálati Iroda és a Wáli István Református Cigány Szakkollégium jövő évi gazdálkodását. A korábban elhangzottak fényében egyértelmű volt, az államtól átvállalt feladatot végző intézmények esetében a közegyház mindenhol kivonult a fenntartásból, sőt, a Károli-egyetem 20 millió forintos szolidaritási befizetéssel támogatja a közegyházi költségvetést (amellett, hogy az elmúlt időben már több feladatot átvállalt a közegyháztól).

Általánosságban elmondható még az is, hogy több esetben jelentősen csökkent az intézmények költségvetése, a KRE esetében 1 milliárd forinttal, míg a Wáli István Cigány Szakkollégium (WISZ) esetében 50 millió forinttal (125-ről 75 millió forintra, a közegyházi támogatás az igényelt 10 millió forint helyett csak 3 millió lesz.). A WISZ esetében ez praktikusan az intézmény megszűnését jelentené. A kormányzatnak ugyanis nincs szándéka az állami koordináció mellett létrejött, állami feladatot jelentő, de egyházi fenntartásban lévő szakkollégiumi hálózat (a WISZ mellett ennek még több más felekezetbeli tagja is van) magasabb szinten való finanszírozására. Az igazgató, Uhrin Anikó felszólalása szerint ilyen feltételek mellett szeptemberig finanszírozható a debreceni intézmény, a nyáron már nem indokolt megtartani a következő tagok számára a felvételit.

Közoktatási kiegészítő támogatás. A Zsinati Tanács határozatot fogadott el a közoktatási kiegészítő támogatás 2013. évi elszámolása utáni kiegészítés tárgyában. A testület úgy határozott, hogy a közoktatási kiegészítő támogatás 2013. évi elszámolása utáni kiegészítés felosztásának alapját a 2013. évi súlyozott átlaglétszámok jelentik.

Kötelezően választható hittan. Az állami iskolák 1-2., 5-6. és a hatévfolyamos gimnáziumok 7-8. évfolyamán kötelező erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan oktatás havidíját a közvetlen kifizetések terén a 2014. szeptember 1. és a 2015. augusztus 31. közötti időszakra a következőképp állapította meg a Zsinati Tanács. A 8 fős, vagy ezt meghaladó tanulói létszámú csoport esetén 11.170 Ft/csoport/hó (2015. szeptember 1-jétől a csoportdíjak végleges megállapításig előlegként kifizethető: 10.200 Ft/csoport/hó), a 8 fő tanulói létszámot el nem érő csoport esetében 9.050 Ft/csoport/hó (2015. szeptember 1-jétől a csoportdíjak végleges megállapításig előlegként kifizethető: 8.200 Ft/csoport/hó).

Ingatanok. A Zsinati Tanács 2022-ig meghosszabbította a balatonfenyvesi üdülő- konferenciatelep üzemeltetési szerződését a Kaposvári Református Egyházközséggel. A testület jóváhagyta azt is, hogy budapesti, Rákóczi úti ingatlan a Tiszántúli Református Egyházkerület tulajdonába kerüljön az MRE-től. A tanács módosította több zsinati alapítású alapítvány alapító okiratát.

Számvevőszéki önteszt. A Zsinati Tanács elrendelte, hogy az Állami Számvevőszék által kidolgozott, és az egyház számára rendelkezésre bocsátott, az egyházi jogi személy  2010-2013. közötti közpénz felhasználásáról és közfeladat ellátásáról szóló ún. öntesztet minden közpénz felhasználásban érintett egyházi jogi személy teljesítse. Az Állami Számvevőszék az önteszttel az egyházi jogi személy vezetői, vezető testületei, fenntartó testületei, szervezetei, intézményei ellenőrzési feladatait támogatja a nem hitéleti célú szakmai közfeladat-ellátásának és az ezzel összefüggő közpénz-felhasználásának szabályosságára vonatkozóan. Az önteszt kitöltésének célja az is, hogy az egyházi szervezetek felkészüljenek az ÁSZ jövőben várható ellenőrzéseire, a közpénzekkel való kiemelt elszámolásra.

SzMSz-ek. A Zsinati Tanács módosította a Doktorok Kollégiuma szervezeti és működési szabályzatát is. Ezek a működés módosításából fakadó változások, amelyeket a DC közgyűlése megszavazott, most ezek jóváhagyása történt meg. A Wáli István Cigány Szakkollégium esetében a zsinati elnökség által végrehajtott változtatások, illetve bizonyos pályázati megfelelés miatt volt szükség az szmsz módosítására.

Református névhasználat. A Zsinati Tanács szabályozta azt, hogy mely esetekben érdemes létrehozni civil szervezetet egyházi célok támogatására. A testület kimondta, érdemes átgondolni, hogy egyházi célokra ne az alapítványi formát válasszák az érintettek. A határozat értelmében a református névhasználat csak a közegyház által támogatandó célokra létrejött és az ehhez szükséges vagyonnal rendelkező egyházi szervezet(ek) által alapított civilszervezet esetén támogatható, magánszemélyek által alapított civilszervezetek esetében a református névhasználat a jövőben nem támogatható.

Többes jogviszony miatti adatszolgáltatás. A Zsinati Tanács felhívta az egyházkerületeket, hogy a nyilvántartásukban szereplő, az egyházon kívül többes jogviszonnyal rendelkező lelkipásztorokról egy tételes listát küldjenek 2015. január 31-ig a Református Lelkészi Nyugdíjintézetnek. Ezen listát alapul véve 2015. január 1-jétől a többes jogviszonyt fenntartó lelkészek után feleslegesen befizetett járulékok (tb/nyugdíj) összege az adott egyházkerületi ellátmányból levonásra kerül. A levonást az egyházkerület az érintett egyházmegyék felé érvényesíti a ZsT-261/2013.05.29. számú Zsinati Tanácsi határozat alapján.

Kárpátaljai segítség. A Zsinati Tanács 2010-ben kamatmentes kölcsönt biztosított a Kárpátaljai Református Egyháznak a munkácsi parókia megvételére, majd az összeg felhasználását engedélyezte a mezővári rehabilitációs központ megvásárlására. A kölcsön megfizetését 2014. december 31-ig tolta ki a testület. A Zsinat Elnöksége 2014. október 3-án kelt határozatával elengedte ennek a kölcsön teljes összegének a visszafizetését a kialakult kárpátaljai helyzetre való tekintettel – ezt jóváhagyta mostani határozatával a Zsinati Tanács.

Csepregi Botond, Feke György, Varga Gábor Vargosz (fotó)