Az Alkotmánybíróság (Ab) 2013. február 26-án megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.
Honlapunkról elérhető a 2013-as módosításokkal kiegészített törvénytár.
Az új egyházi törvény elfogadásával az MRE-nek a hivatalos egyházi nyilvántartásba-vételi eljárást meg kellett ismételnie. A nyilvántartásba vétel megtörtént, és ezzel párhuzamosan tartalmi változás állt be az egyházi belső jogi személyek jogi személyiségének igazolására szolgáló egyházfőhatósági igazolást illetően. Ismertetjük az Elnökség hivatalos tájékoztatását.
Figyelem: ez a cikk már elavult, az aktuális egyházfőhatósági igazolást új oldalunkon!
Újabb tizennyolc vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást, és 66 közösség kérelmét elutasították a képviselők. Utóbbiak március 1-jével elveszítik egyházi státuszukat és egyesületként működhetnek.
Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat a vallási közösségeket, mint a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben. Az új jogszabályt – a korábbihoz képest több változtatással – pénteken fogadta el az Országgyűlés 256 igen és 36 nem szavazattal. Újdonság, hogy a Magyarországon legalább húsz éve egyesületként működő szervezetek is kérhetik egyházzá nyilvánításukat.
A Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökségei levélben fordultak Lázár Jánoshoz, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjéhez „A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról” szóló törvénnyel kapcsolatban.
December 19-én, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, júliusban megszavazott törvényt az Alkotmánybíróság, közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette.
Pénteken jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, hogy "jogtechnikai megfontolások" miatt hatályon kívül helyezik a júliusban elfogadott új egyházügyi törvényt.
Módosítani készül az idén júliusban elfogadott egyházügyi törvényt a parlament, olvasható a Heti Világgazdaság október 8-i számában. A HVG beszámolt a tervezett módosításokról, felsorolta azon egyházakat és szervezeteket, melyek várhatóan megkapják az állami elismerést.
Az új egyházi törvény által felrajzolt pálya és szabályrendszer nem jobb és nem rosszabb európai társainál. A valódi kérdés, mint mindenhol, a részletekben rejlik. A várható regisztrációs igények kapcsán a magyar törvényhozásban meg lesz-e a kellő állhatatosság és bölcsesség, hogy megkülönböztesse a jogos és jogtalan, a tisztességes és tisztességtelen indulatokat és szándékokat? Meg tudja-e majd különböztetni a gyereket a fürdővíztől?
Az állam és az egyházak közötti viszony kérdéseit járta körül a Csillagponton tartott Papi aktuálpolitika című kerekasztal-beszélgetés, amelyen a nemrég elfogadott új egyházi törvény szolgáltatta a legkényesebb témát. A kerekasztal-beszélgetésen Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Fedor Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője, valamint a találkozónak helyt adó Tata polgármestere, Michl József országgyűlési képviselő vett részt.
A történelmi egyházak, köztük a református egyház is, üdvözölte a múlt kedden elfogadott egyházi törvényt, de az utolsó pillanatban elfogadott változtatások mindenkit megleptek. Ami biztos, hogy az új jogszabállyal megnőtt a vallás jelentősége, nyilatkozta Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke a Parókia portálnak.
Az Országgyűlés a nyári szünet előtti utolsó ülésnapján, július 11-én szavazott a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényről. A jogszabály az 1990. évi IV. törvény helyett 2012. január 1-jén lép majd hatályba. Az új egyházi törvény előkészítésében résztvevő Varga László nyugalmazott református lelkipásztort, országgyűlési képviselőt, az előterjesztők egyikét a jogszabállyal kapcsolatos gondolatairól kérdeztük.
A Magyarországi Református Egyház Elnöksége az egyházi törvény keddi elfogadása után várakozással tekint az új keretek alapján a következő időszakban az egyház életét és szolgálatát szabályozó további törvények és koncepciók egyeztetése elé.
Kétharmados többséggel, sarkalatos törvényként fogadta el június 11-éről 12-ére virradó éjszaka, a nyári szünet előtti utolsó ülésnapján a magyar Országgyűlés a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényt. Az új jogszabály jövő év január 1-jén lép hatályba. A tervezet a korábbi elképzelésekkel ellentétben az utolsó órákban változott meg: három kategória helyett mindössze tizennégy egyházat ismer el az új törvény, a többi vallásfelekezetnek újra nyilvántartásba kell vetetnie magát.
Benyújtották az Országgyűlésnek a lelkiismereti- és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot. A négy benyújtó KDNP-s honatya között ott van Varga László református lelkipásztor, korábbi dunamelléki püspökhelyettes. A dokumentum melléklete 13 felekezetet említ, amelyeket az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetnek minősít.
Az egyházmegyék lelkészi és világi vezetői a szerdai, budapesti tanácskozáson többek között beszámolót hallhattak a zsinati törvényalkotás állásáról, az állam és az egyház kapcsolatának aktuális alakulásáról, a bibliarevízióról, a Generális Konvent júniusi üléséről és a Református Egység Napja rendezvényeiről.
Nőhet a történelmi egyházak száma az új egyházi törvény hatályba lépése után – véli Szászfalvi László. A politikus az újságíróknak tartott április 5-i sajtótájékoztatón hozzátette: az egyházak száma ugyanakkor jelentősen lecsökkenhet az új jogszabály elfogadása következtében.
A történelmi egyházak vezetői, köztük Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke, szerdán Szászfalvi Lászlóval, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárával találkoztak.
Várhatóan 2012. január elsején, vagy azt követően léphet életbe az új egyházi törvény – jelentette ki szerdán Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára a „A vallásszabadság és az egyházak jogi helyzetének szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon” című konferencián, szerdán, az MRE Zsinati székházában.