Felkerült  a Magyar Országgyűlés honlapjára a a lelkiismereti- és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat. A négy KDNP-s honatya - Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter - által benyújtott tervezetet még pénteken juttatták el a parlamentnek, a törvényhozás honlapján pedig hétfői érkezéssel olvasható. Az egyik benyújtó Varga László, aki a Fidsz-KDNP Bács-Kiskun megyei listájáról jutott tavaly az Országgyűlésbe.

A törvényjavaslat szerint 2012. január 1-jén hatályát veszti a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény.

Három kategóriát hoztak létre

A törvényjavaslat melléklete 13 felekezetet említ, amelyeket az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetnek minősít. Ezek közé sorolja a Magyarországi Református Egyházat, Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusát, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházat, az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátusát, a Magyarországi Unitárius Egyházat és a Magyarországi Baptista Egyházat. Ez azt jelenti, hogy a közkeletű történelmi egyház kifejezés ebben a jogszabályban sem fog szerepelni.

A javaslat melléklete felsorolja azokat a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt: Magyarországi Metodista Egyház, Magyar Pünkösdi Egyház, Hetednapi Adventista Egyház, Erdélyi Gyülekezet, Hit Gyülekezete, Üdvhadsereg Szabadegyház, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége.

A melléklet további 23 egyházat sorol fel, amelyek országos lefedettségűek, illetve világvallásokhoz kötődnek és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Ezeknek elismert vallási közösségekké való nyilvánítását szorgalmazza. Közöttük szerepelnek egyebek mellett a mormonok, a buddhista és iszlám vallási közösségek, a nazarénusok, a Jehova Tanúi és az anglikán egyház is.

Elsődleges a vallási tevékenység

A törvényjavaslat megállapítja: a "vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, mely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő sajátos magatartás követelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja". Leszögezi azt is a törvényjavaslat, hogy önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek a politikai és érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyászati, a gazdasági-vállalkozási, a nevelési, az oktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi, a karitatív, a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, a kulturális, a sport, az állat-, környezet- és természetvédelmi és "a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési" tevékenység.

Az egyház, vallásfelekezet, illetve vallási közösség definíciójaként azt írja a törvényjavaslat: "az azonos hitelveket valló, cselekvőképes, magyarországi lakóhellyel rendelkező, természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező, autonóm szervezet, mely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából működik". Mint azt a törvényjavaslat hangsúlyozza, az egyház kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, "amely az alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más közösségek jogait és szabadságát, valamint az emberi méltóságot".

A törvényjavaslat biztosítani kívánja az állam és az egyház különválasztását, ugyanakkor törvényes keretet kíván biztosítani ahhoz, hogy "az állam a közösségi célok érdekében együttműködjön az egyházzal". A jogszabály kimondja: "Magyarországon az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és nem hozhat létre ."

A nyilvántartásba vétel szabályai

A korábbi gyakorlattal ellentétben az egyházak nyilvántartása a tervek szerint kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Bírósághoz kerül, "ezzel is biztosítva az egységes, naprakész áttekinthető nyilvántartás vezetését". A törvény mellékletében felsorolt egyházakat a törvény erejénél fogva kell - a miniszter kezdeményezésére - nyilvántartásba venni. Az egyházként történő nyilvántartásba vétel kérelemre induló, nem peres eljárás során történik.

A törvényjavaslat számba veszi, hogy mikor nyújtható be nyilvántartásba vételre irányuló kérelem: az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez; tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik; legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon és legalább ezer, magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy tagja van (az időtartamba beszámít az e törvény hatályba lépése előtt egyházként történő működés is); az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta; a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta; tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát.

Az együttműködés terepei: hitoktatás, tábori, kórházi és börtönlelkészi szolgálatok

Biztosítani kívánja a törvényjavaslat, hogy az egyházak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben - a tanulók és a szülők igényei szerint - hitoktatást tarthatnak, továbbá a felsőoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak. A hitoktatót, illetve a hittanárt az egyházi jogi személy nevezi ki. A hitoktatás költségeit - külön törvény, illetve az egyházakkal kötött megállapodások alapján - az állam biztosítja. Az egyházak a kormánnyal kötött megállapodás alapján külön jogszabályban meghatározott rendben végzett tábori lelkészi, valamint börtön-és kórházlelkészi szolgálatot vagy más speciális szolgálatot végezhetnek.

A több hónapja előkészített jogszabály koncepciójáról első alkalommal éppen a református zsinati székházban beszélt Szászfalvi László egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár, azon a konferencián, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és a Református Kulturális és Közéleti Központ (RKKK) és a Magyar Külügyi Intézet közösen szervezett.

Forrás: MTI