Az igaz hit Isten ajándéka, kapcsolat, ismeret, döntés és bizalom – sorozatunk második részében Szűcs Ferenccel, a Károli Gáspár Református Egyetem emeritusz professzorával beszélgettünk az „egyedül hit által” reformátori elvéről.
A reformáció sokkal nagyobb hatással volt az arab társadalmakra, mint azt elsőre – vagy akár második nekifutásra – gondolnánk. Közel-keleti beszámoló, negyedik rész.
Ismét együtt gondolkodásra invitáljuk az érdeklődőket nyáron; a Reformátusok Szárszói Konferenciájának fő témája a belső vándorlás a Kárpát-medencében.Tartson velünk 2018. augusztus 23-26. között!
Előadásokkal emlékeztek a húsz éve eltávozott Gyökössy Endrére a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán (KRE HTK) november 25-én. Az eseményen bemutatták a pasztorálpszichológus–lelkipásztor hagyatékából és tanítványainak megemlékezéseiből összeállított, nemrégiben megjelent, A szeretet teológusa című kötetet is.
Miben nyilvánul meg az örmény identitás? Hogyan élnek a közel-keleti reformátusok? Mennyiben változtatta meg az életüket a szíriai polgárháború? Ez is kiderül a közel-keleti utazásról szóló beszámoló harmadik részéből.
Megtartotta éves rendes közgyűlését a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) december 6-án. Az alkalmon előadást tartott Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és elfogadták a 2018. évi költségvetést.
A Magyarországi Református Egyház pályázatot hirdet 1 fő részére referensi munkakör betöltésére a Zsinati Hivatal Missziói Irodáján.
Hogy kerülnek reformátusok a Közel-Keletre? És miért arab az egyik, míg a másik örmény? Egyáltalán hogy lehet közlekedni a városban, ahol több az autó, mint az ivóvíz? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk közel-keleti utazásunk második napján.
„A világban a lelkész - legyen bármilyen felekezetű - embert és embert is egymáshoz kapcsol, nemcsak égi és földi között közvetít″ – mondta Áder János köztársasági elnök a határon túli egyházi vezetők tiszteletére adott díszebéden hétfőn a Sándor-palotában. Az eseményen az államfőn és a meghívott egyházi vezetőkön kívül részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
Hetven éve több mint száztíz családot telepítettek ki a felvidéki Negyedről a Csongrád megyei Csanádalbertire a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében. A felvidéki reformátusok gyülekezetet alapítottak a településen, majd imaházat alakítottak ki, amelyet a mai napig templomnak neveznek, emlékeztetve magukat a Negyeden hagyott, hatalmas templomukra.
Mit jelent napjainkban a református lelkiség? Miben látják feladatukat a női lelkészek? Ezekről a témákról is szó volt „A keresztyén spiritualitás megélése nyilvánosan hivatásunkban és személyes rejtettségünkben” című svájci-magyar továbbképzésen, amelyet lelkésznőknek tartottak novemberben a berekfürdői református Megbékélés Háza Konferencia Központban.
A Szivárvány-ház Fogyatékosok Református Otthona és D3 Hungary Alapítvány fényképezőgépeket gyűjt, hogy az önkéntesek fotóterápiával segíthessék az otthon fogyatékkal élő lakóit.
Télből a nyárba, Európából a csodálatos, ugyanakkor olykor félelmetes Keletre utaztak magyar reformátusok. A következő napokban Feke György, a reformatus.hu főszerkesztője számol be az utazás céljáról és a delegáció tapasztalatairól. Első rész.
A szíriai reformátusok vasárnapi iskolai programját, a részt vevő gyermekek élelmezését és ruhával ellátását is támogatja a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ). A nemzetközi összefogáshoz kapcsolódva adománygyűjtést hirdettek, hétszázezer forint gyűlt össze a programra a reformáció napján Debrecenben. A Közel-Keleten ötvenezer református él, sokuknak nem elsősorban az anyagi támogatás, hanem a közösségvállalás és a szolidaritás jelenti a legtöbbet.
A Kárpátaljai Református Egyház (KRE) Nagydobronyban megtartott augusztus 12-i acsaládi csendesnapján gyűjtés indult azoknak a keresztényeknek a megsegítésére, akiket hitük miatt üldöznek. Akiknek gyakran az élete is veszélyben forog, mégsem hagyják el szülőföldjüket. A KRE pénzadománya az újrakezdés nehézségének leküzdéséhez nyújt számukra némi segítséget. Ezt a magyar kormány és a magyar civil szervezetek képviselőivel együtt Taracközi Ferenc, a beregszászi református gyülekezet vezető lelkésze juttatta el az Irak északi részén élő keresztényekhez. Az útról tartott beszámolóról a Kárpátinfo hetilap adott hírt.
„Hűségesnek lenni minden körülmények között” – ez a hitvallása Vajs Tibor református lelkipásztornak. A Dobos Károly-díjjal kitüntetett, nagybecskereki születésű lelkész a délszláv háború miatt kényszerült menekülni családjával Szentlászlóról, huszonhetedik éve szolgál Kisbéren és Tárkányban.
„Dolgozóink azt mondják, itt hasznosnak érzik magukat, mi pedig nem győzzük hangsúlyozni, hogy valóban azok, hiszen munkájuk nélkülözhetetlen” – a fogyatékos emberek világnapja alkalmából Dely Gézával, a Nem Adom fel Alapítvány elnökével beszélgettünk a szervezet különleges kávézójáról.
A fogyatékkal élők nem mindenre képesek egyedül, de rengeteg olyan attitűdjük van, amikről pedig a többségi társadalom feledkezett meg, van mit tanulnunk tőlük. Videó a fogyatékkal élők világnapjára.
A Szentírás önmagát magyarázza, világos és érthető – hangsúlyozza Pecsuk Ottó református lelkipásztor. A Magyar Bibliatársulat Alapítvány főtitkárával és a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusával a reformáció korában elsőként megfogalmazott alaptételről, a sola Scriptura (egyedül a Szentírás) elvéről beszélgettünk.
Tíz kategóriában, 15. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten. Köztük volt a Kossuth-díjas református költő, író, műfordító, Kányádi Sándor is.