Kocsev Miklós, a KRE HTK dékánja köszöntőjében Martin Buber gondolatát idézte: mindenki hordoz magában valami egyedien értékeset, és nekünk az a dolgunk, hogy ezt az értékeset megtaláljuk önmagunkban. Hozzátette, hogy Gyökössy Endre ebben sokaknak útitársa és segítsége volt: gyakorlati teológusként, lelkipásztorként, lelkigondozóként segített megtalálni a hozzá fordulóknak saját magukat. – Úgy emlékszem az ő pasztorálteológiai, lelkigondozói munkájára, mint aki ebben művelte a diakóniát: odafordult a nyomorúságban lévőkhöz, az élet terheit hordozókhoz a szótlan világban, odafigyelt azokra, akiknek csak arra volt szükségük, hogy legyen, aki meghallgassa őket – mondta Kocsev Mik­lós, és Dietrich Bonhoeffert idézve hozzátette: a legnagyobb, amit adhatunk, a meghallgatás.

– Gyökössy Endre a pszichológia eredményeit tisztelettel és nagyrabecsüléssel használt eszköznek tekintette a még nagyobb cél érdekében: segíteni a kapcsolatot Istennel, a másik emberrel és önmagunkkal – mondta előadásában Németh Dávid, a KRE HTK professzora. Hozzátette: az egészség azt jelenti, hogy jó kapcsolatban vagyunk Istennel, a teremtett világgal, önmagunkkal és embertársainkkal, „e kapcsolat kötőanyaga pedig a szeretet, az agapé”. – Az Újszövetség egyedül ezt a szeretetet tartja alkalmasnak legyőzni a gyűlöletet, a közömbösséget. Ez Is­ten természetének része, az ember csak tőle kaphatja meg ezt, hogy továbbajándékozza – fejtette ki az előadó. Hozzátette: pasztorálpszichológiát nem is lehet másképp művelni, csak a szeretet teológusaként, ugyanis a szeretet kapcsolja össze a pneumatikus és a pszichikus dimenziót. Ez az összekapcsolódás a keresztyén nevelésben, a lelkigondozásban és az írásértelmezésben is tetten érhető – ezeknek példáit mutatta be Németh Dávid Gyökössy Endre életművében, amely „máig érvényes tanúságokkal szolgál, ezért hálásak vagyunk Bagdy Emőkének a kötet megjelentetéséért” – zárta előadását a professzor.

Karsay Eszter református lelkipásztor Gyökössy Endre örökségéről beszélt a lelkészi hivatás két pólusa, az igehirdetői és lelkigondozói szolgálat kapcsán. – A gyülekezeti élet központja az istentisztelet és az Ige hirdetése. A gyülekezet élő, gyógyító, lelkigondozói közösség a Lélek erőterében, ahol a közösség tagjai megvallhatják bűneiket, bűnbocsánatot kaphatnak, megélhetik a szabadulást és a vigasztalást – mondta Karsay Eszter. Hozzátette: a temetési igehirdetés különösen fontos lelkigondozás, a keresztelői beszéd nevelési tanácsadás, a jegyes­oktatás párterápia. Az igehirdetés és a lelkigondozás alapja egyaránt a hitelesség, a tudatosság és a gyógyítás: megerősítés az önértékelésben, önbizalomban, istenkeresésben, vigasztalásban. Az igehirdetés eszköze a beszéd, amely leggyakrabban kijelent – a lelkigondozás ezzel szemben odahallgat, kérdez. Az igehirdetés mindenkinek szól, aki bejön a közösségbe – a lelkigondozás egyéni, és nem mindenkivel lehet eredményes. Az igehirdetés örömben, közönyben, bánatban is megszólíthat, a lelkigondozás pedig inkább a bajba jutott embernek szól. – Mit adott Gyökössy Endre pluszként? A közelséget. Ő közel ment, lakásában fogadott, lejött a szószékről, nem hivatalnok volt, hanem pásztor, aki bojtárnak nevezte magát, mert „a ma emberének mindene van már, csak embere nincs”. Ő a szeretet embere volt. A szeretet nem érzelgősség, hanem döntés, akarat, felelősségválallás az ember mellett – hangsúlyozta Karsay Eszter.

– Pszichológusként kötelezve éreztem magamat a méltó emlékezésre, mert Gyökössy Endre teremtette meg a hidat, amelyet ma is kell építeni a pszichológia és a teológia között – mondta Bagdy Emőke, a KRE Pszichológiai Intézet emerita professzora, a kötet szerkesztője, aki beszámolt arról, hogy a Pszichológiai Intézet könyvtárában emlékszobát alakítottak ki a lelkipásztor hagyatékából. – Hetekig olvastam gyöngybetűs jegyzeteit, és arra gondoltam: ezt másoknak is olvasniuk kell, így született meg ez a kötet – osztotta meg az előadó. Hozzátette: Gyökössy Endre munkássága fénycsóva volt a hatvanas évek pozitivista, materialista pszichológusképzése után. Bár 1945 és 1972 között nem publikálhatott, de megtartotta hitét, emberségét, pszichológiai törekvéseit, művei szamizdatként terjedtek, és eljutottak pszichológusokhoz, gyógypedagógusokhoz, olyan tanítványokhoz, akik bevitték a segítő szakmába az ő látását. 1972-től alig nyolc­van, mostanra 268 műve jelent meg. – Bandi bácsi megkezdett hídépítése most bontakozhat ki és juthat ölelkező, megegyező helyzetbe, ahol teológia és pszichológia kéz a kézben, egymást erősítve, együtt próbál tenni valamit ebben az elembertelenedett világban – mondta Bagdy Emőke, de figyelmeztetett, hogy a pszichológiával szemben ma is nagy az ellenállás: tizenötezer pszichológusból mindössze kétszázharminc dolgozik az egészségügyben.

Bagdán Zsuzsanna

fotó: BNTünde

portré: Rédley Tamás / arta.hu

Bagdy Emőke (szerk.):  A szeretet teológusa
Animula Kiadó, 2017

Ár: 3.600.- Ft

 

 

 

 

 

 

Az írás megjelent a Reformátusok Lapja 2017. december 10-i számában.