Az uniós soros elnökség nem azt jelenti, hogy az ország kivételezett helyet kap érdekeinek érvényesítésében - Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkárának írása.
A reformátusok számára sem közömbös, mit hoz az Európai Unió és az ország számára az, hogy fél éven át hazánk tölti be az EU soros elnöki tisztét – jelentette ki Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke.
Tízéves a Sapientia – Egyetemalapítás egyházi segédlettel A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet a Bolyai Egyetem visszaállításához fűződő tízéves kudarcsorozatának tanulságait levonva hozta létre a magyar állam a Sapientia Alapítvány közvetítésével. A Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap számvetésre kérte fel a kuratórium mai elnökét, Kató Béla lelkipásztort, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettesét, aki hét éve áll a sok viszontagságot megélt alapítvány élén. — Tudok róla, hogy 1919-ben egyszerű hadizsákmányként elkobzott kolozsvári egyetemünket az egyházak próbálták meg bár részben tanárképzővel pótolni. A kísérletet akkor meghiúsította a román állam. 2000-ben egyházi égisz alatt született meg az önálló Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Mivel magyarázható ez? — A nemrég megtartott rektori konferencián is megkérdezték tőlem, miért olyan aktívak Erdélyben az egyházak egyetemi téren. Különbözik helyzetünk sok más európai országétól. Erdélyben az egyházak és az etnikai határok egybeesnek. Emiatt ha az anyanyelvi oktatás joga valamilyen mértékben sérül, az illető felekezet olyan mértékben veszíti el híveit. A nyelvváltás ugyanis automatikusan hozza magával, bár nem minden esetben, a vallásváltást is. Hagyományosan tolerancia uralkodott, tehát nem volt jellemző az egymástól való hódítás, ennek folytán az egyházak egymás mellett autonóm közösségekként léteztek. Igaz, ma az ortodox egyházba házasság útján is be lehet tagolódni. Az újprotestáns egyházakkal mint román nyelvű térítő felekezetekkel nincs alkudni való időnk. Az oktatás tehát számunkra létkérdés. - Ezen túlmenően Kató Béla úgy véli, a polgári társadalom a maga kuruc-labanc mintát követő megosztottsága miatt nem tudott egységesen fellépni az egyetemi ügyben, emiatt amikor a magyar kormány partnert keresett tervéhez, szükségszerűen kérte fel közreműködésre a történelmi egyházakat. — Tonk Sándor mint alapító rektor a református egyház főgondnoka is volt, ő nem félt az egyházatyák alapításától, sőt, úgy érezte, ez a legreprezentatívabb háttér. Ráadásul a protestáns egyházakban választják a tisztségviselőket, nem állítható tehát, hogy mi nem képviselünk senkit. Különbség van viszont a váradi és a kolozsvári alapítás között. A váradi Sulyok István Főiskolát, majd a Partiumi Keresztény Egyetemként újraalapított intézményt az egyház hozta létre, míg a Sapientia esetében az egyházatyák tették ugyanazt, ezért az utóbbinak világi a státusa. Küldetésnyilatkozata szerint a „keresztény és egyetemes emberi" értékek szerint kíván működni. Az elmúlt nyolc évben, az MSZP-kormány idején sokat vitattuk a kérdést, némely magyarországiak azt szerették volna, hogy csak az emberi értékek maradjanak, ezt én sem akartam, az alapító atyák sem, végül benne maradt. - Kezdetben öt protestáns és négy katolikus tagja volt a kuratóriumnak. Az időközben megürült helyek betöltését végül Kató Béla új elnök javaslatára úgy oldották meg, hogy ne a püspökök legyenek közvetlenül kuratóriumi tagok, hanem mindenik delegáljon maga helyett valakit, így ma nyolc egyházi küldött van, s a testület további négy új taggal bővült. — Létezett egy feszültség, hogy melyik egyház befolyása lesz nagyobb. Amikor engem megválasztottak, Szilágyi Pál azért lett rektor, hogy vele mint katolikussal ezt kiegyensúlyozzák. Mire azonban Dávid László rektori megválasztására sor került — ő református —, nekem sikerült ezt annyira levezetnem, hogy csak a kompetencia került szóba. Ma ezt már nem tárgyalja senki, szinte azt sem tudják, ki hova tartozik. forrás: reformatus.ro/Háromszék A teljes interjú az Erdélyi Református Egyházkerület honlapján olvasható el. Beszélgetés Kató Béla lelkipásztorral, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettesével, az egyetemet fenntartó Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnökével.
Újévi Harangszó A lap egyebek mellett interjút közöl Varga Attila egyházkerületi főgondnokkal és ismét jelentkezik a Harangszó népszerű Éneklő egyház rovata is. „Ebben az esztendőben is (...) az Úr jelenlétét kérjük életünkre” – hangsúlyozza vezércikkében Hover Zsolt, a lap idei első számának címoldalán. Az igazi szeretet szétosztja önmagát - e címen közöl tartalmas beszámolót a magyargoroszlói ifjúsági hétvégéről Józsa Emese. Az ifjúsági rovatban emellett, a nemes feladatot felvállaló várad-velencei ifjúsági misszióról is olvashatunk. A lap interjút közöl Varga Attila egyházkerületi főgondnokkal, beszámol az Érmelléki Egyházmegye novemberi ünnepi közgyűléséről, valamint ismerteti az idei ökumenikus imahét témáit és igehelyeit. Ismét jelentkezik a Harangszó népszerű Éneklő egyház rovata, melyben Orosz Otília Valéria egy nagyváradi kántorkonferencia eseményeit ismerteti, melyen a régi magyar énekek református gyülekezeti éneklésben betöltött szerepéről értekeztek. Egy, a külmisszióról tartott szatmári presbiterkonferenciáról tudósít Medve A. Sándor a Presbiter-oldalon. Hollandiai meghívásnak tettek eleget a belényesújlaki gyülekezet presbiterei – derül ki ugyanott, Boros István írásából. A Mozaik-oldalon folytatódik Boros J. Attila hitvédelmi sorozata. Hét anyaországi lakótelepi gyülekezetet mutat be az Olvasólámpa rovatban ismertetett kötet, az Ajánlóban pedig az Aradi Egyházmegye nemrég indult internetes oldalának céljait ismerteti a szerkesztő: Lőrincz Lóránd-Péter. A nyolcadik oldalon az egyházi világ érdekes híreiből nyújt válogatást a Kitekintő rovat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja megrendelhető és megvásárolható a lelkészi hivatalokban, idén is változatlan, lapszámonkénti 1,50 lejes áron. A lap a világhálón a harangszo.blogspot.com címen olvasható. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja egyebek mellett interjút közöl Varga Attila egyházkerületi főgondnokkal és ismét jelentkezik a népszerű Éneklő egyház rovat is.
Készülőben az egészségbiztosító Szinte startra kész a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, Csűry István által megálmodott keresztény kórházrendszerhez tartozó egészségbiztosítási pénztár – számolt be róla a kolozsvári Krónika című napilap. A biztosítóház létrehozását ugyanis az OTP Bank romániai szervezetére bízták, az pedig nem tétlenkedett: Diósi László vezérigazgató nemrég azzal kereste meg az egyházkerületet, hogy már csak a pontos adatokra van szükség a rendszer beindításához. A tervek szerint a biztosítónak járulékot fizetők egy bankkártyához hasonló egészségügyi kártyát kapnak, és az ezen található kreditpontokat a keresztény kórházban használhatják fel. Egyelőre azonban a kórház nem jött létre, bár a tárgyalások folyamatban vannak, mondta a püspök. Felidézte: először idén januárban, püspökké avatásán említette meg a keresztény szellemiségű kórház- és biztosítórendszer ötletét, ám a 2010-es esztendő választási év volt a KREK-ben, és mindaddig, amíg nem dőlt el végleg, hogy a püspök mellett milyen csapat vállalja majd fel a munkát, nehezen tudtak volna konkrétumokról egyeztetni. A Segítő Jobb Alapítvány segítségére föltétlenül számítanak, dr. Kalmár László elnök már korábban támogatásáról biztosította a kezdeményezőket. Forró László főjegyző bejelentette: a kórház ügyét Lukács József volt szilágysomlyói esperes veszi kézbe, aki évtizedek óta segít a súlyos betegeknek, hogy műtéti lehetőséghez jussanak. A püspök azt mondja, lehet, hogy új épületet húznak majd fel a kórháznak, de már a római katolikus püspökséggel is tárgyaltak arról, hogy esetleg ők biztosíthatnak székhelyet az intézmény számára. Csűry István megígérte: a jövő évben az egyházkerület számára a helyszín kijelölése és a kórház ügyének továbbvitele lesz az elsődleges feladat. Mint arról a Krónika korábban beszámolt, Csűry István azt vallja, nem elég csak meghallani a krisztusi intést: gyógyítsatok, meg is kell cselekedni. Az egyházi illetékesek szerint az utóbbi két évtizedben, Tőkés László püspök vezetésével az egyházi magyar oktatási rendszert sikerült a lehetőségekhez mérten megvalósítani, most új küldetésbe is bele lehet fogni, az egészségügyi ellátás jobbá tételébe. forrás: Krónika Szinte startra kész a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, Csűry István által megálmodott keresztény kórházrendszerhez tartozó egészségbiztosítási pénztár.
"Azt reméljük, hogy a Magyarországi Református Egyház 2011-ben nem úgy jelenik meg, mintha a végérvényes igazság birtokában lenne. De arról meg vagyunk győződve, hogy Krisztusban van a megoldás, a megbékélés, az igazság és az üdvösség" - Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnökének újévi vezércikke az MRE 2011-es éves témájáról.
Ezt a címet adta négy történelmi regénye gyűjteményes kiadásának Tóth-Máthé Miklós, aki a negyven évvel ezelőtt elhunyt református lelkipásztor édesapja példáját követi.
Egyiptomban, az Egyesült Államokban és Tádzsikisztánban is megélte már a Karácsonyt Nadia Ayoub misszionáriusnő.
Angliában a szokásoknak megfelelően a templomban is már hetekkel karácsony előtt feldíszítik a karácsonyfát.
Biztos, hogy jól készítjük a vendég útját, biztos őt várjuk vágyakozva? Mert a külsőségek nem ezt mutatják.
Nem könnyű újból és újból átélni a karácsonykor megjelenő csodálatos, aláhajló és kegyelmes isteni szeretetet. És vajon szükséges-e ezt tennünk minden alkalommal?
Érdekes, hogy most, kétezer év után is, karácsonykor mindenki megmozdul, mert mindenki szeretne valakit megajándékozni, boldognak látni és maga is boldog lenni.
Az örömteli esemény jelentősége éppen abban rejlik, hogy az Úristen beleszólt a világ történetébe és valamennyiünk életébe is - Huszár Pál, a Zsinat világi elnökének írása.
Karácsonyi katonai istentiszteletet tartottak a debreceni Széchenyi-kerti református templomban az 5. Bocskai István Lövészdandár állományának.
Lukács evangéliuma alapján magyarázta igehirdetésében a karácsonyi történetet Bellai Zoltán, ám nem az ünnepen tette ezt, hanem 2010 májusában. A kaposvári lelkész prédikációja a Dunántúli Egyházkerület decemberben megjelent könyvében olvasható, amely 149, 2010-ben elhangzott igehirdetés révén folyamatos igemagyarázatban mutatja be Lukács evangéliumát. Ahogy Steinbach József püspök előszavából kiderül, a kötet célja kettős: igehirdetői és igehirdetési körképet adni a Dunántúlról, valamint segíteni a Biblia megértését, közelebb vinni a ma emberehéz az evangéliumot.
A lefekvés ideje különleges alkalom a gyerekek életében. Bob Hartman, hivatásos mesemondó gondos odafigyeléssel válogatta a darabokat ebbe a gyűjteménybe a világ minden tájáról, és sok játékos ötlettel szolgál a felolvasás színesítésére és a hallgatóság bevonására.
Költők és gondolkodók idézetei buzdítanak arra, hogy merjük hinni: küldetésünk van, amely a szeretet által teljesedhet ki. Induljunk el megkeresni a bennünk fénylő csillagot!
A Herdman gyerekeket mindenki ismeri a környéken, mint a rossz pénzt. A hat vásott és elhanyagolt kölyök első templomi látogatása alkalmával magához ragadja a betlehemes játék főszerepeit, és ezt senki sem tudja megakadályozni. Barbara Robinson könyvében az olvasó számára is mélyebb tartalmat nyer a jól ismert betlehemi történet.
Ercin Julyano háromgyerekes asszír-örmény családból származik, Isztambulban nőtt fel asszír ortodox keresztyénként. Szívesen emlékszik vissza arra, hogyan ünnepeltek a közösségben, amikor kisgyermek volt.
Meles Mebrathu Etiópiából érkezett hazánkba. Szülőföldjéről azért kellett elmenekülnie, mert szakadatlan háborúk dúltak a szomszédos Eritrea-val. Meles szereti Magyarországot, és azt a szabadságot, ami itt adatott meg neki. A közösségi létet a Vörösmarty utcában található Skót misszióban éli meg, ide jár vasárnaponként istentiszteletre.