A Magyarországi Református Egyház számára sem közömbös, mit hoz az Európai Unió és az ország számára az, hogy január 1-jétől fél éven át hazánk tölti be az EU soros elnöki tisztét – jelentette ki Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke. A tiszántúli püspök szerint fontos, hogy az egyházi hozzájárulás a segítség formáját öltse. Úgy véli, 2011-ben az EU tényleg olyan fordulóponthoz érkezett, ahol már nemcsak deklarálnia kell, hogy értékközösségként létezik, hanem ezt igenis érvényesíteni kell bizonyos mechanizmusokkal.

„Az a meggyőződésünk, hogy az evangélium segítség Európának. Nem az evangélium teremti meg Európát, mert az ott van, az adott vagy éppen a mai formájában. De ennek az Európának a formálásához segítséget tudunk felajánlani; és fontos a felajánlás és a kérés motívuma is: nem diktálni akarunk” – jelentette ki Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke annak kapcsán, hogy január 1-jétől Magyarország vette át az Európai Unió soros elnöki tisztét.

Ez alkalomból érdemesnek tartotta felidézni, hogy a Bibliában hogyan találkozik a keresztyénség és Európa. Az Apostolok cselekedeteiben olvasható, hogy Pál apostol ázsiai missziói úton jár, amikor egy éjjel látomást lát: egy macedón férfi áll előtte, aki azt mondja neki: „Jöjj át Macedóniába, légy segítségünkre!” Pál azonnal átkel Európába és Filippibe érkezik, ahol talál néhány asszonyt, akik összejönnek, imádkoznak – így jön létre az első európai gyülekezet, egy bíboráruval kereskedő asszony, Lídia házában. Bölcskei Gusztáv kiemelte, a páli történet valamennyi lényeges mozzanata érvényes ma is. Fontos a nagy ívű, csodálatos látomás, de meghatározó az is, hogy a Filippibe érkező apostolt nem fogadja sem díszkapu, sem ováció vagy pompa, „csupán” néhány asszonykát talál a macedón városban.

„Szükségünk van tehát a bátorító látomásra, ugyanakkor el kell végezni az aprómunkát, amit talán csak néhány emberrel lehet elkezdeni – hangsúlyozta a Zsinat lelkészi elnöke. – Úgy gondolom, ennek a kettőnek a feszültsége végigkíséri az egyház egész történetét és egészen biztosan jelen lesz 2011-ben is. Akár a soros elnökséghez való hozzájárulásunkban, akár más nagy, látomásos elgondolásunkban, amely talán nem úgy fog megvalósulni, ahogy vizionáltuk, de valamit mégis létre fogunk tudni hozni elképzeléseinkből.”

Azonban ahogyan Pál Filippiben, mi is nehézségekkel szembesülünk a mai Európai Uniónak nevezett közösségben. Bölcskei Gusztáv rámutatott, hogy a magát értékközösségként deklaráló EU-ban az elmúlt években felerősödtek a gazdasági érdekközösség irányába ható tendenciák.

„Régóta élt bennünk az a szkeptikus a gondolat, hogy hogyan lehet értékközösség az, ahol az elsőszámú, a mindent felülíró parancsolat a tőke szabad áramlása – mert az EU-ban jelenleg ez a legelső és csak ezután jön az emberek szabad mozgása. Ehhez társult mindeddig az önmagát szabályozó piac ideológiája, valamint a racionalitás felsőbbsége a morális, etikai megfontolásokkal szemben. Aztán egyszer csak kiderült, hogy ha ilyen morális értékek, mint az igazság, a valósághoz való ragaszkodás, a bizalom, hiányoznak, akkor csődbe mennek a bankok, összeomlik a pénzügyi rendszer és a fizetőképtelenség határára kerülnek államok. Az EU tényleg olyan fordulóponthoz érkezett, ahol már nemcsak deklarálnia kell, hogy értékközösségként létezik, hanem ezt igenis érvényesíteni kell bizonyos mechanizmusokkal. Egy francia etikaprofesszor megfogalmazásában 2011 a morális riposzt éve lesz az európai közösség számára: ki kell mondani, hogy ha eltűnnek a morális alapok, akkor az ezektől látszólag függetlenül működő rendszerek is összeomlanak. Nagyon fontos, hogy Európa mint értékközösség ne csak a deklarációk szintjén jelenjen meg, hanem a közösen vallott és vállalt értékeknek legyenek meg a következményeik a gazdaságban és a pénzügypolitikában is.”

A tiszántúli püspök szerint nagyon nagy lehetőséget hordoz az előttünk álló hat hónap és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lesz a magyar uniós elnökség: egyfelől mit fog hozni Európa számára és mi lesz a hozadéka Magyarország esetében? Bölcskei Gusztáv szerint, felhasználva ennek a félévnek a lehetőségeit, az egyházaknak is segíteniük kell a Magyarországról Európában az elmúlt években kialakult és kialakított torz kép átformálásában. Hozzátette, az egyházaknak egyáltalán nem az a feladatuk, hogy a magyar kormány minden lépésével egyetértsenek, de a reformátusok a kapcsolatrendszerük, a nemzetközi egyházi szervezetek, a testvéregyházakkal ápolt kapcsolataik révén igenis segíthetnek tisztázni azokat a hamis beidegződéseket, amelyeket egyesek Magyarországon kívülről, illetve többen belülről is táplálnak. Nemcsak a református egyház, hanem minden magyar ember érdeke is, hogy az országról hiteles kép alakuljon ki.

A Zsinat lelkészi elnöke a református egyházhoz kötődő programok és az uniós soros elnökség prioritásai közötti kapcsolódási pontok közül elsőnek az ökumenikus imahét január 16-i, központi nyitó istentiszteletét említette. Ezt a keresztyén egység megjelenítése mellett annak a jegyében is tartják, hogy együtt tudjunk imádkozni Európáért, és ezért az időszakért is, amelyben Magyarország áll majd a közösség élén. Az alkalomra meghívják a magyar politikai élet vezetőit és erre a napra tervezik a kormány és az ökumenikus egyházi vezetők közötti találkozót is. Állam és egyház kapcsolatát érinti az az évenként megtartott hivatalos találkozó, amelyre még június végén, tehát a magyar soros elnökség idején kerülhet sor az EU és az európai egyházak vezetői között. „Szeretnénk elérni, hogy a magyar elnökség járuljon hozzá a Lisszaboni Szerződésnek az egyházak és az EU között állandó és folyamatos párbeszédet deklaráló cikkelyének markáns megvalósulásához, nemcsak európai szinten, hanem a magyarországi viszonyok között is” – jelentette ki a Zsinat lelkészi elnöke.

Kézzelfogható és magától értetődő kapcsolódási pontot kínál, hogy ez az esztendő az önkéntesség európai éve lesz, hiszen az egyház élete elképzelhetetlen lenne az önkéntesség nélkül. Feladhatatlan jellege ez a református egyháznak és olyan jellemző, amely most egyházon kívüli körökben is központi témává lesz: minden normális, egészséges közösségnek támaszkodnia kell az önkéntességre. Hozzátette, a Magyarországi Református Egyháznak valóban hasznosítható tapasztalatai vannak ezen a téren. Európai szinten is nagyon magas színvonalú munkát végez az Ökumenikus Diakóniai Év programiroda, amely fiatalokat buzdít és fogad Magyarországon és utaztat tőlünk, akik egy évig önkéntesen dolgoznak diakóniai otthonokban, szegények vagy fogyatékosok között. Immár Kárpát-medencei kiterjedésű és sok ezer embert mozgat meg a Szeretethíd program, amelyben ugyancsak közel hozhatók egymáshoz az egyházi alapértékek és a civil szempontok. A református egyház önkéntes műhelyt hozott létre, amely népszerűsítő programokkal és konferenciákkal készül. „Meg kell mutatnunk ezen a téren is azt a hozzáadott értéket, amely a Krisztusból gyökerező hitből ered” – tette hozzá Bölcskei Gusztáv.

Fontosnak tartja azt is, hogy a gazdasági, foglalkoztatáspolitikai kérdésekben is megjelenhessenek az egyházi szempontok, hiszen erre nézve komoly tapasztalat halmozódott fel az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) Brüsszelben székelő Egyház és Társadalom Bizottságában (CEC-CSC), amelynek munkájában évek óta nagyon jelentős a magyar református szerepvállalás. A félév során több egyházi szervezésű konferenciára is sor kerül, többek között a családdal, mint prioritással bíró és megerősítésre váró közösséggel kapcsolatos kérdésekről. Kiemelt európai program lesz a cigányság integrációja, amely nagyobb hangsúlyt kap az MRE munkáján belül is. 2011 júniusában egy cigánymissziós konferencia mutatja be a bevált gyakorlatokat, a jó modelleket. Bölcskei Gusztáv fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a cigánysággal kapcsolatban felvilágosító munkára is szükség van, mert nagyon komoly és zavaró az ismerethiány, illetve a tévképzetek jelenléte. A kérdés kezelését Magyarországon, de Európában is ki kell szabadítani abból az ideologikus megközelítésből, amely szerint mindenki kirekesztő, aki azt meri mondani, hogy a cigány lakosság szociális feszültséget okoz. Közös megoldáskeresésre van szükség, és ezért véget kell vetni a problémák egymásra hárításának.

A kulturális sokszínűség kérdéséhez több módon is kapcsolódnak református események, ezek közül három fontos rendezvényt említett. Március 10–12. között az Emlékezet gyógyítása konferenciasorozat keretében tartanak tanácskozást, amely a megbékélést, a különböző népek, kultúrák kiengesztelődött együttélését propagálja. Ide kötődik az a speciális hozzájárulás, amelyet a május 22-i Magyar Református Egység napja jelent, valamint a szintén az egész Kárpát-medencét átölelő és bemutató Református Zenei Fesztivál Budapesten.

Csepregi Botond