Július 1-3. között rendezi meg az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület a Válts irányt! fesztivált. A rendezvény az erdélyi magyar keresztyén fiatalok háromnapos fesztivál jellegű nyári találkozója, amelyet bár ebben a formában először rendeznek meg, az esemény mégsem egészen előzmények nélküli.
A királyhágómelléki reformátusok lapjának következő számában, egyebek mellett a szilágyballai reformátusok címeres zászlajának avatásáról és a lelkészfeleségek Szatmáron tartott találkozójáról olvashatunk. A lap négy oldalas ifjúsági mellékletet is tartalmaz.
Az alsómihályi, a legenyei és a bistei gyülekezetek a zempléni egyházmegyéhez tartoznak. Ezt a három gyülekezetet kapta meg 2004-ben szolgálati helyül Györky Szilvia lelkipásztor. A békesség érdekében kétnyelvűek lettek a szolgálatok.
„Nem a magunk bölcsességét, írásértelmezését, művészetét szóltuk, hanem csak egyszerűen, sallangmentesen azokat a szavakat, amelyeket Isten Lelke ihletett sok száz évvel ezelőtt” – írja beszámolójában Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára.
Életrajzi kötet jelent meg Áprily (Jékely) Lajosról, a tanárról, az Erdélyi Református Egyházkerület és a Kálvin Kiadó közös kiadásában.
A debreceni református felsőoktatási intézményekben szombaton tartják a diplomaosztókat.
A győri Öregtemplomban beiktatják a Magyarországi Evangélikus Egyház Nyugati (Dunántúli) Egyházkerületének új püspökét Szemerei János kaposvári lelkészt, a Somogy-Zalai Egyházmegye esperesét nemrégiben püspökké választották az egyházkerület gyülekezetei.
A kultúrák közötti párbeszéd, az oktatásnak az integrációban játszott szerepe, a cigányság egyházhoz fűződő viszonya, valamint a munkateremtés témakörét járták körbe a csütörtökön, a Magyarországi Református Egyház budapesti székházában tartott cigánymissziós konzultáció előadói. A tanácskozás célja a magyar református közösség és a lelkipásztorok cigányságról való gondolkodásának megalapozása, elmélyítése volt. Az eseményt az MRE missziói, illetve külügyi irodája szervezte és a református egyháznak a magyar soros EU-elnökséghez kötődő programjai sorába illeszkedett.
„Koncertre, hangversenyre számítottam, és azt láttam, hogy az államtitkár zsoltárokat olvas, a közönség énekel, a roppant méretű kórus pedig a színpadon imádkozik” – írta a tavalyi Református Énekek hangversenyről Kocsis Fülöp, görögkatolikus püspök. Sokaknak idén is hasonló élményben lehet részük, hiszen június 25-ére, a Művészetek Palotájának nagytermébe szervezett Református Énekek X. hangversenyre már minden jegy elővételben elkelt.
A magyar református közösség és a lelkipásztorok cigányságról való gondolkodásának megalapozása, elmélyítése volt a célja a csütörtökön Budapesten, a Magyarországi Református Egyház zsinati székházában tartott tanácskozásnak. A kerekasztal-beszélgetéseken meghívott előadók fejtették ki nézeteiket a közösségfejlesztésről, a kultúrák közötti párbeszédről, az oktatás szerepéről, a munkahelyteremtés lehetőségeiről, valamint a cigányság és az egyházak kapcsolatáról.
A felvidéki reformátusok is csatlakoztak a Magyar Református Egyházhoz, elfogadták az egységes egyház költségvetését és részt vettek a tanácskozáson a diaszpóra képviselői is - ezek voltak a Generális Konvent június 21-22-i plenáris ülésének legfontosabb momentumai. Összefoglalónkból valamennnyi temesvári tudósításunk, háttércikkünk és interjúnk elérhető.
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) májusi, Hanván tartott zsinata arról döntött, hogy két évvel a debreceni alkotmányozó zsinat után fenntartásokkal bár, de csatlakozik az egységes Magyar Református Egyházhoz. A közös alkotmány aláírására a Generális Konvent június 21–22-én Temesváron tartott ülésén került sor. A döntés miatt Szlovákiában kialakult helyzetről a dokumentumot kézjegyükkel ellátó egyházvezetőket, Fazekas László püspököt és Fekete Vince főgondnokot kérdeztük.
Az immár hatodik alkalommal összehívott tanácskozás az egység megélésének és tartalma mélyítésének, valamint a közösség eddigi tapasztalatai egymással való megosztásának alkalma volt – fogalmaz a kétnapos tanácskozás végén elfogadott dokumentum.
Többek között a liturgiai megújulásról, a közoktatási alap létrejöttéről, a Kálvincsillag nevet viselő közös lapról hallgattak meg beszámolókat szerda délelőtt a Generális Konvent temesvári ülésének résztvevői. A Kárpát-medencei református egyházak és egyházkerületek elnökségeit tömörítő testület tanácskozása ünnepi istentisztelettel ért véget.
A Generális Konvent elnökségének meghívására a testület június 21–22-i temesvári ülésére ellátogattak a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház küldöttei is: Csáti Szabó Lajos püspök, valamint Szenn Péter missziói előadó. Kérdéseinkre a közösség áprilisban megtartott zsinatán megválasztott új egyházvezető válaszolt.
A Generális Konvent temesvári ülése egyhangúlag döntött a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) csatlakozásáról a Magyar Református Egyházhoz. A felvidéki egyház vezetői aláírták a ratifikációs csatolmányt, ezzel tovább bővült a 2009. május 22-én létrejött Kárpát-medencei magyar református egység.
„A kettős állampolgárság az egyes emberek eléréséről, az autonómia pedig a közösségek eléréséről szól – fogalmazott temesvári előadásában Répás Zsuzsanna a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, aki szerint ez a két nemzetpolitikai tabu is megszűnt létezni az elmúlt egy évben. Az MRE Zsinatának tagja a Kárpát-medencei református egyházak és egyházkerületek elnökségeit tömörítő testület, a Generális Konvent ülésén áttekintést adott a nemzetpolitika elmúlt húsz évéről.
Áhítattal, köszöntőkkel, a házigazda királyhágómelléki egyházkerület bemutatkozásával és az elmúlt egy év történéseinek bemutatásával vette kezdetét kedden a Generális Konvent idei plenáris ülése. A Kárpát-medencei református egyházak és egyházkerületek elnökségeit tömörítő testület, amely a Magyar Református Egyház képviseleti szerve, Temesváron tartja kétnapos tanácskozását.
A Kárpát-medencei református egyházak és egyházkerületek elnökségeit tömörítő testület hétfői ülésén többek között tárgyaltak a Gachal János délvidéki mártír püspökre való megemlékezésről.
„Jó volt megtapasztalni, hogy az Európai Unió vezetői is számítanak az egyházak megnyilvánulásaira” – összegezte múlt heti brüsszeli útja tapasztalatait Huszár Pál főgondnok.