A Lutheránus Világszövetség főtitkára, Martin Junge lelkész 2011 reformáció napjára írt üzenetében a szabadság és az igazságosság fogalmára helyezte a hangsúlyt.A reformáció egyházai akkor élnek szabadságukkal, ha azok mellé állnak, akik az igazságtalanság, a békétlenség és az engesztelhetetlenség következtében szenvednek. A melléjük állás az igazi diakónia, szeretetszolgálat.
Szombaton Laskón beiktatták hivatalába a horvátországi reformátusok új püspökét, Csáti Szabó Lajost, valamint új főgondnokát, Kel Józsefet. A háború, majd belső ellentétek tépázta kicsiny kálvinista közösség iránti támogatását kifejezendő az ünnepi alkalmon részt vettek a Kárpát-medence református egyházvezetői, Isten Igéjét Szabó István dunamelléki püspök hirdette.
Dávidházy Gáborné (született: Ördög Éva), a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma Leányinternátusának igazgatónője 86 éves korában, türelemmel viselt, hosszú szenvedés után 2011. október 28-án megtért megváltó Urához.
Eszik-e vagy isszák a kálomista mennyországot? Milyen hatással volt Kálvin a genfi erkölcsökre? Reformáció, de meddig? Ezekről a kérdésekről ír a Mindennapi.hu október 31-re emlékezve.
Az új horvátországi református egyházvezetők szombati beiktatását a magyar kormány képviseletében megtisztelte jelenlétével Szászfalvi László egyházi, civil és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkár is. A református lelkipásztor úgy véli, a törvényes választás és a Kárpát-medencei egyházvezetők jelenléte egyrészt legitimálja az új helyzetet, másrészt erősíti az egységesülési folyamatot.
„Az ember nem tudja önmagát kihúzni hajánál fogva a mocsárból. Ami az embernek lehetetlen, az az Istennek lehetséges” – olvasható Literáty Zoltán igehirdetésében. Az adós szolga Máté evangéliumában olvasható történetével nemcsak az pénzügyi adósságokkal járó adóslét elviselhetetlen voltára mutat rá, de arra is: az embernek semmi esélye sincs törleszteni Isten előtti adósságát.
Az egyháznak nem a hitelek ellen kell szólnia, hanem a felelőtlenség, a mértéktelen életszemlélet helyett kell egy ma is élhető életmodellt felmutatnia – állítja Szűcs Ferenc teológus professzor, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) rendszeres teológiai tanszékének vezetője a gazdasági és hitelválság keresztyén, teológiai vonatkozásairól. Úgy véli, hogy bár a gazdasághoz és a pénzvilághoz mindig hozzá fog tapadni a „hamis” jelző, ezt mégis lehet folyamatosan „szelídíteni” és igyekezni emberarcúvá tenni. A Szentírás alapján maga a hitel nem tiltott dolog, a gazdasági haszon céljából felvett kölcsön fejében a hitelező is részesüljön egy tisztes, korlátozott mértékű kamatban, a szegény embereknek nyújtott kölcsönért azonban nem szabadna kamatot kérni.
Hogyan viszonyul a protestáns etika a gazdasághoz és milyen kiút van az eladósodásból? Református szemszögből igyekszik megvilágítani ezeket a kérdéseket Kodácsy Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) lelkésze, Czibere Károly, a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának vezetője és Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára.
Max Weber nagy érdeme, hogy a gazdaságot nem önálló és saját törvényekkel rendelkező rendszernek tekintette, mint Marx, hanem az emberek szociális cselekvése felől közelíti meg azt, de túl nagy szerepet tulajdonít a vallásnak és elhanyagolja a kapitalizmust meghatározó ösztönös emberi önzést és kapzsiságot – állítja Dr. Joób Márk. A Svájcban élő gazdaságfilozófus, a gazdasági etika kutatója, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója szólt a szociológia egyik meghatározó, a protestantizmus és a kapitalizmus kapcsolatát feszegető művéről és arról is, hogy manapság az a legfőbb feladat, hogy a megfelelő gazdaságetikai koncepciót a gyakorlatba átültessük.
Október 31. a reformáció emléknapja, amikor a protestáns egyházak arra emlékeznek, hogy Luther Márton 1517-ben ezen a napon tette közzé 95 pontját és ezzel megkezdődött a reformáció vallási, szellemi és társadalmi folyamata. Ebből az alkalomból egy mostani égető probléma, a gazdasági és a hitelválság, illetve a reformáció, református hitünk kapcsolatát feszegetjük igehirdetésben, több interjúban és tanulmányban is.
Az egyháznak a mában élő egyháznak kell lennie, mely folyamatosan megújul, és így az átalakulás, megújulás forrása lehet változó világunkban – fogalmazott levelében a Református Egyházak Világközösségének (REV) főtitkára.
„A mai pénzügyi és gazdasági krízisek napvilágra hoztak számos mélyen gyökerező problémát. Egy stabil nemzetközi pénzügyi rendszer, példának okáért, teljesen ellehetetlenül, ha meg van fosztva a bizalmon alapuló kapcsolatoktól” – olvasható a Svájci Protestáns Egyházak Szövetség által 2010-ben megjelent tudományos munka ajánlójában.
„Úgy éreztem, hazajövök” vallotta az egyik résztvevő a Dunántúli Nőszövetség 2011. október 14-16. között Balatonfüreden, a Siloám Otthonban megrendezett konferenciáján. Éppen ez a nőszövetség többnapos összejöveteleinek varázsa: a szellemi és lelki táplálék, valamint a közösségi élmény – megmártózás, no nem a Balatonban, de a szeretetben.
Október 23-án a Nyírmeggyesi Református Egyházközség vendége volt Molnár Róbert, Kübekháza Polgármestere. A délutáni istentisztelettel egybekötött alkalmon tizenöt református gyülekezetből, de baptista és katolikus testvérekkel együtt száznyolcvanan vettek részt.
A protestáns egységet előmozdító konferenciát szervezett a francia protestáns egyházak közössége 2011. októberében, ehhez kapcsolódóan pedig lelkésztovábbképzést tartottak - nemcsak francia lelkipásztoroknak. Egyházunkat Némethné Sz. Tóth Ildikó és Várady Zsolt képviselte.
A horvátországi Laskón tartotta idei negyedik ülését a Kárpát-medencei református egyházak vezetőit tömörítő testület. A Generális Konvent Elnöksége abból az alkalomból látogatott a kicsiny magyar közösséghez, hogy beiktatják új püspökét, Csáti Szabó Lajost. A GK Elnöksége a péntek délutáni tanácskozáson a Magyar Református Egyház 2012-es költségvetéséről tárgyalt.
Nem lett soha tűzvész vagy háború martaléka, és az örökösök sem osztották fel egymás között. Százötven éves a Ráday Könyvtár. Fennállásának százötvenedik évfordulója alkalmából konferenciát rendeztek október 25-én a Dunamelléki Egyházkerület székházában.
A hitvallásos irat 2013-ban lesz 450 éves, ennek alkalmából elkészül új, egységes szövegváltozata.
Az utóbbi időben újra a figyelem középpontjába került az erdélyi magyarság nemzeti panteonja, az egyre pusztuló és jellegét vesztő Házsongárdi temető. Felvetődött a kolozsvári sírkert világörökségi védettség alá helyezésének lehetősége is. Bár ez a Házsongárd Alapítvány igazgatója szerint egyelőre az álmok kategóriájába tartozik, Gergelyné Tőkés Erzsébet és munkatársai rendíthetetlenül végzik értékmentő munkájukat.
A református pedagógiai szaklap legújabb száma a tanévkezdés mellett a magyarországi és határon túli hittanversenyekről számol be, s ennek kapcsán a versenyzés és a versengés jelenségét járja körül. Pompor Zoltán szerkesztő ajánlja a lapot.