"A tizennyolcadik században természetes volt, hogy főnemesek, arisztokraták jelentős gyűjteményeket hoztak létre, az viszont, hogy egy protestáns köznemesi család erre szánja jövedelme tetemes részét, és még el is adósodjon miatta, páratlan" – mondta el megnyitó beszédében Berecz Ágnes, a Ráday Gyűjtemény igazgatója.

Családi szakkönyvtár volt

A Rádayak könyvtára a maga korában nem csupán reprezentációja volt a fellelhető irodalmaknak, hanem szakkönyvtár is.
A családtagok nemcsak a maguk örömére gyűjtögették a könyveket, hozzáférhetővé is tették őket – a diákok a 18. század végétől kölcsönöztek könyveket tőlük. A család szándéka az volt, hogy a teljes gyűjtemény kerüljön a református egyház birtokába, és szolgálja a bölcsész- és teológushallgatókat.

"Miután az egyház megvásárolta a magánkönyvtárat, hogy nyilvános, fejlődő, gyarapodó közkönyvtárrá tegye, gondoskodni kellett a megfelelő megőrzésről, feltárásról és a kölcsönzésről" – ismertette Berecz Ágnes.

"A könyvtár történetében mindig voltak olyan teológiai tanárok vagy református könyvgyűjtők, akik magánkönyvtárukkal gyarapították a gyűjteményt" – nyilatkozta portálunknak az igazgató.

Párizsi és londoni könyvtárakhoz volt fogható

A könyvtár 1912-ben költözhetett át a Kálvin téri templom körüli épületekből a Ráday utca 28. földszinti termeibe, és 1913-tól költségvetéssel, személyzettel, intézményszerűen kezdhette meg működését.

"A Ráday Könyvtár ekkor egy csapásra lépett át könyvek egyszerű őrzőhelyéből a legkorszerűbb szakkönyvtárak sorába, leelőzve számos régi, híres kutatóhelyet. A gázvilágítás és a lüszterlámpa korában a bibliotéka villanyvilágítással rendelkezett, és tűzveszélyes kályhák helyett gőzfűtéses radiátorok adták a meleget. Heti két nyitvatartási napon bárki látogathatta, külön két fenntartott időpontban pedig csak a kutatók számára állt nyitva az új bútorzattal felszerelt könyvtár. Szerb Antal, Halász Gábor vagy Bálint György némely írásaiban beszámolnak budapesti, párizsi és londoni könyvtárélményeikről, érzékeltetve a Ráday Könyvtár szolgáltatásainak színvonalát. A bibliotéka azonban nem vásárlással, hanem adományokból és hagyatékokkal bővült. A második világháborút a Ráday Könyvtár jelentős károk nélkül vészelte át, és egyike lett annak a kevés egyházi könyvtárnak, amely megmaradhatott egyházi tulajdonban" – számolt be Berecz Ágnes.

A Ráday család magánlevéltárához és kézirataihoz csatolták többek között a Dunamelléki Egyházkerület levéltárának anyagát is, így jött létre 1955-ben a Ráday Gyűjtemény.

A teljes cikket a Parókia portálon olvashatják el...

Jakus Ágnes / Parokia.hu