A XIII. Zsinati ciklus kilencedik ülésének pénteki napján a Zsinat kezdeményezte, hogy 2017-ben a két nagy protestáns felekezet együtt ünnepelje meg az évfordulót. A testület döntött a Református Missziói Központ igazgatójának személyéről, valamint átadták a zsinati alapítású díjakat. A Zsinat határozatot hozott a parókiális jogok alkalmazása tárgyában. Összefoglaló a pénteki ülésről.
Az egység munkálása, az egyház közösségeinek erősítése és a zsinat-presbiteri elv erősítése – ezek a 2009-2014-es zsinati ciklusterv fő hangsúlyai. Hogyan illeszkedik ehhez a közegyházi intézmények munkája? Erről kérdeztük a Károli-egyetem rektorát, a Szeretetszolgálati Iroda vezetőjét, valamint a Kálvin Kiadó igazgatóját.
Az élőképes közvetítés mellett szövegben is folyamatosan beszámoltunk a Zsinat pénteki üléséről, amelyen átadták a zsinati alapítású díjakat és megválasztották a Református Missziói Központ igazgatóját. A napirendi pontok között volt többek között a Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló új törvény VI. fejezetének megtárgyalása, a jövő évi munka irányainak kijelölése és a Reformáció 500 éves évfordulója ünneplésének előkészületei is.
Az MRE megkötötte a Dél-Afrikai Holland Református Egyházzal megállapodását, döntött arról, hogy nem veszi vissza egyházi kezelésbe a balatonszárszói SDG Konferencia központot, Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke a szeptemberi tematikus zsinati ülésről éles hangú értékelést adott. Mindezek voltak a XIII. Zsinat kilencedik,a majd' 10 órásra nyúlt,november 17-i ülésének legfontosabb mozzanatai. Összefoglaló.
A mellbevágó kérdésre Bölcskei Gusztáv csak közvetve válaszolt a szeptember 28–29-én Balatonszárszón megtartottrendkívüli zsinati ülés eredményeiről és azok továbbviteléről szóló, az őszinteség és a nyíltság jegyében elmondott értékelésében a XIII. Zsinat kilencedik ülésének csütörtöki napján. A Zsinat lelkészi elnöke azt mondta, a közömbösség állapotából addig nem lesz továbblépés, amíg az egymást vállaló, közösségi gondolkodást és gyakorlatot nem tudják a képviselők a magukévá tenni.
A józan döntések meghozatala érdekében a mítoszok, bálványok ledöntését sürgette megnyitó beszédében Bölcskei Gusztáv püspök, a XIII. Zsinat kilencedik ülésének kezdetén. A Zsinat lelkészi elnöke felidézte Pál apostol római levelének legfőbb gondolatait is: ő a vajúdó világot leginkább egy elvadult kertnek látta, ahol még nem vesztek el, még láthatók a rend kontúrjai. A püspök a helyzetértékelés mellett visszatekintett az egyház életét érintő legfontosabb történésekre is.
A múzeumban ötvenkét iskolán kívüli programot szerveznek öt református oktatási és nevelési intézmény több száz gyermekének, amelyet pályázaton elnyert több mint kilenc és fél millió forintból finanszíroznak. Az összegből művelődéstörténeti programokat tartanak a debreceni református iskolák és egy óvoda számára valamint a dévaványai Szügyi Dániel Református Általános Iskola diákjai részére.
„Krisztus szolgáiként tudunk csak egymás szolgái lenni” – mondta a Zsinat csütörtöki ülését megnyitó áhítatában Szűcs Endre tiszáninneni lelkészi főjegyző. A lendületvétel feltételének nevezte az önvizsgálatot, amely során azt is fel kell tárni, miért lett a református egyház zsugorodó, lemaradó közösség az elmúlt évtizedekben.
Az élőképes közvetítés mellett szövegben is folyamatosan beszámoltunk a Zsinat üléséről, amelyen Bölcskei Gusztáv, elemezve a szeptemberi tematikus zsinati ülés eredményeit, éles hangú értékelést adott. A testület döntött arról, hogy nem veszi vissza egyházi kezelésbe a balatonszárszói SDG Konferenciatelepet. Az ülés legünnepibb pillanata a Dél-afrikai Holland Református Egyházzal kötött együttműködési megállapodás aláírása volt. A törvényhozási munka során a Zsinat első olvasatban tárgyalta a lelkészek jogállásáról szóló törvény három fejezetét.
A háromnapos zsinati tanácskozás egyik legnagyobb súllyal bíró témája a balatonszárszói SDG Konferenciatelep üzemeltetésének kérdése. A Zsinati Tanács nem döntött arról, hogyan működjön tovább az ingatlan, a végső szót a Zsinat csütörtök-pénteki ülése mondja ki. Szerdán napirenden voltak még a közegyházi intézmények beszámolói, valamint lefolytatták a MRE gazdálkodásáról szóló új törvény általános vitáját is.
A MRE gazdasági ügyekben illetékes legfőbb testülete, a Zsinati Tanács szerdai ülése a szokásosnál hosszabbra nyúlt, ezért két részben számolunk be a tanácskozásról. Az első beszámoló a költségvetési ügyeket érinti: az egyházi költségvetés 2011 első tíz hónapjában a terveknek megfelelően alakult, míg a 2012-es állami büdzsé egyházakat érintő összegei megegyeznek az ideivel, ami az általános szűkülés mellett pozitív fejlemény.
Többéves előkészítés után tavasszal született meg a két nagy múltú református közösség, a dél-afrikai Holland Református Egyház és a Magyarországi Református Egyház testvéregyházi megállapodása. A dokumentumot októberi ülésén hagyta jóvá a dél-afrikai egyház zsinata. Ünnepélyes aláírására az MRE novemberi zsinati ülésén kerül sor.
A parókiális jogok gyakorlásának törvényi változásairól a Zsinat várhatóan a november 17-i ülésén tárgyal. A szabályozás kibővítését többek között az indokolja, hogy az elmúlt években új típusú szolgálati területek jelentek meg az egyházban, ezek pedig már nem csak lelkészi, hitéleti tevékenységeket érintenek. A problémakör elsősorban az intézményekkel kapcsolatos területet érinti. A tárgyalandó zsinati határozat különösen is a szociális feladatok során felmerülő ütközéseket kívánja szabályozni – a tájékoztatott Dr. Kocsis Márta, a MRE Zsinatának jogtanácsosa.
Az Egyházközség 2011. december 4-én vasárnap ünnepli alapításának 90. évfordulóját. A délelőtt 10 órakor kezdődő hálaadó istentiszteleten igét hirdet dr. Szabó István püspök. Ez alkalommal tesz fogadalmat az új presbitérium is. 17 órai kezdettel ünnepi zenés istentiszteletet tart a Debreceni Református Kollégium Kántusa és a gyülekezet Hálaadás kórusának együttes szolgálatával.
A diakonissza anya- és testvérházak erőszakos bezárásának 60. évfordulóján a Református Egyház 2011. december 5-én 10 órától megemlékező istentiszteletet és diakóniai konferenciát szervez a Zsinati Iroda épületében.
„A református identitás nem fogalmi absztrakció. A református identitás történik. A gyülekezetben. Számomra tehát a református identitás alapvetően és meghatározó módon áthagyományozott közösségi életforma” – írja Köntös László, a dunántúli egyházkerület lelkészi főjegyzője párbeszédjellegű cikksorozatunk második darabjában.
A Közép-és Kelet- Európai Missziói Tanulmányi Szövetség ‘Cigányellenesség és a felszabadítás teológiájának elemei’ címmel nyilvános előadást szervez november 23-ára.
Ismét a Zsinati Tanács és a Zsinat napirendjére kerül a balatonszárszói SDG Konferenciaközpont üzemeltetésének jövője. A két testület lapzártánk után, november 16-án és 17-én tanácskozik a kérdésről, és várhatóan döntést is hoz az ügyben. Ha a képviselők elé kerülő koncepció elnyeri a tanácskozás résztvevőinek tetszését, a telep működése január 1-jével az elmúlt évekéhez képest merőben új alapra kerül, így pont kerülhet a sok éve húzódó, az egyházunk egészét érzékenyen érintő ügy végére.
A Magyar Református Szeretetszolgálat találkozóra hívja a gyülekezetek önkéntes képviselőit, november 26-án, az MRE Zsinati Székházába. A szervezők szeretettel várják azokat, akik már régebben bekapcsolódtak a közös szolgálatba és azokat is, akik most szeretnének részt vállalni a szeretetszolgálatból. A Szeretetszolgálat várja azon gyülekezeti tagok jelentkezését, akik egyaránt felelősséget éreznek testvéreik és idegenek iránt is.
Mik kerültek bele a Nemzeti Köznevelési Törvény tervezetébe, és azokat hogyan kell értelmezni? – ezekre a kérdésekre kapott választ az a számos érdeklődő, aki megjelent november 11-én az MRE Zsinati Székházában az Útközben című konferencián. Az alkalom szervezője a Történelmi Egyházak Közoktatási Intézményvezetőinek Országos Egyesülete (TEKIOE) volt, a konferencia létrejöttét a Református Pedagógiai Intézet (RPI), a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI), valamint a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) támogatta.