Kapcsolódó írás: a Zsinati Tanács üléséről szóló beszámoló első része

Évek óta húzódó problémáról, a balatonszárszói Soli Deo Gloria Konferenciatelep üzemeltetésének sorsáról szólt a Zsinati Tanács ülésének utolsó része. Az előzményeket Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke ismertette, majd a jövőbeni tervekről a hasznosítási koncepció kidolgozásával megbízott Elter István számolt be. Az elképzelések szerint egy eszmei és egy idegenforgalmi szegmens egészítené ki egymást. Az előbbiben a szárszói hagyományokra alapoznának, a cél egy XXI. századi Szárszó létrehozása lenne. Az utóbbi, az idegenforgalmi rész arra lenne hivatott, hogy egyre fokozódó mértékben olyan külső forgalmat realizáljon, ami lehetővé tenné, hogy Szárszó saját lábára álljon, és a későbbiek folyamán biztosítaná az első szegmenshez tartozó programok bővítését.

Elter István

A téma, ahogy várható volt, élénk vitát váltott ki. Már az üzemeltetési alternatívák is több részre osztották a véleményt, de voltak, akik úgy ítélték meg, hogy be kell zárni az SDG-telepet, a továbbiakban működtetni sem érdemes. Bölcskei Gusztáv végül háromféle lehetőséget vázolt fel. Az egyik szerint a konferenciaközpontot üzemelteti tovább az egyház, a másik szerint bezárják, a harmadik szerint ismét külső üzemeltetői kézbe kerülne.  A Zsinati Tanács nevében Bölcskei Gusztáv végül úgy döntött, hogy a döntést másnapra, a Zsinat ülésére halasztja.

Kálvin Kiadó: amire igény van, és nem kereslet

Az ülés korábbi részében a közegyházi intézmények vezetőinek beszámolóit hangzottak el, ezeket írásos formában a Zsinati Tanács tagjai már előzetesen megismerhették. Elsőként Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) rektora elmondta, hogy az intézmény legutóbbi eseménye az volt, hogy annak szenátusa múlt héten megalapította a Történettudományi Doktori Tanácsot, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) döntése értelmében.

Galsi Árpád

Galsi Árpád igazgató a Kálvin Kiadó képviseletében ismertette, hogy a kiadó célja továbbra is az, hogy ne elszigetelten végezzék a munkát, ne önmagukért jelenjenek meg a könyvek. Olyan köteteket szeretnének kiadni, amelyekre igény van, és nem kereslet.  Ezt a munkát csak az egyház kötelékében lehet végezni. A gondolatokat Nagy Sándor nyugalmazott főgondnok, Zsinat korábbi világi elnöke, a Kálvin Kiadó felügyelőbizottságának tagja kiegészítette azzal, hogy a kiadó bebizonyítja, hogy össze lehet egyeztetni a haladást és a könyvkiadást. Szabó István püspök hozzászólásában az igehirdetések kiadásáról kérdezett. Galsi Árpád erre adott válaszában elhangzott, hogy tervben van igehirdetések, igemagyarázatok kiadása. Nemrég kezdtek bele egy ilyen jellegű sorozat megjelentetésének előzetes kidolgozásába.

A Reformátusok Lapjáról Szabó József, a felügyelőbizottság tagja szólt. Ebből kiderült, hogy a hetilap alapító okiratának aktualizálásra lenne szükség, már csak pályázatok igénybevételéhez is.

Diakónia: 101 gyülekezet vesz részt normatív ellátásban

A Bethesda Gyermekkórház adósságállománya, amelyet szeptember 30-án bemutatott, mostanra a felére csökkent. Ehhez hozzájárult a fenntartó negyedik negyedéves támogatásának beérkezése, valamint az őszi hónapokban megnőtt betegállomány.

Az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat (ERPSZ) igazgatóasszonya kiemelte, hogy az MRE többszörösen segítségükre sietett, többek között a kiskunhalasi szakszolgálati iskola átvételekor. Ezzel megtarthatták az iskolát, megtarthatták a hozzájuk tartozó gyermekszámot, valamint a munkahelyeket.

A Szeretetszolgálati Iroda nevében Czibere Károly irodavezető elmondta, hogy a munka továbbra is három prioritás mentén folyik: az idősek segítése, az önkéntes, valamint az intézményes diakóniai munka végzése. Az irodavezető azt is ismertette, hogy 101 olyan gyülekezet van, amely részt vesz a normatívás ellátásban. Az elmúlt évben több mint negyven ilyen átvételére került sor. Az intézményfenntartásban is bővítés volt, négy intézmény átvételére került sor, ezzel a munkatársai létszám is megnőtt.  Végül, elmondta, hogy az iroda hitelfizetési képessége is rendeződött.

Márkus Gábor

Márkus Gábor, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója beszámolt arról, hogy az új közoktatási törvény szerint az egyházi pedagógiai intézetek továbbra is megmaradnak, de nem lehet még tudni, hogyan fogják azokat finanszírozni. Az igazgató az egész napos iskola kérdésére is kitért, mivel nem világos, hogyan fog ebbe illeszkedni a hittanoktatás. Végül kitért arra is, hogy a hittanoktatásba be szeretnének vezetni egy olyan új könyvsávot, amihez hasonlót az evangélikus és katolikus iskolák számára már kifejlesztettek. Ezek esetében az ismeretközlésen túl az Istenélmény megragadása is kiemelt terület.

Az összes fentebb nevezett intézmény, valamint a Református Lelkészi Nyugdíjintézet és a Református Missziói Központ beszámolóját is egyhangúlag elfogadta a Zsinati Tanács.

Hitéleti célú ingatlan nem terhelhető

Ezt követte a Magyarországi Református Egyház gazdálkodásról szóló új törvény VI., az ingó és ingatlan vagyonnal való gazdálkodásról szóló fejezetének tárgyalása.

A tervezetet Dr. Kocsis Márta mutatta be. A zsinati jogtanácsos kiemelte, hogy akárcsak az eddigi jogszabály, az új törvény is leszögezi, hitéleti célra használt ingatlan nem terhelhető meg. Annyi a változás, hogy „parókia, vagy kifejezetten hitéleti célra használt ingatlan (imaház) csak pályázati célú biztosíték, elidegenítési tilalom bejegyzésével terhelhető, arra  kölcsönt biztosító jelzálogjog bejegyzése nem engedélyezhető.”

Kocsis Márta

A zsinati jogtanácsos kifejtette azt is, hogy a törvény külön szabályozza az egyházi jogi személyek által alapított alapítványokkal kapcsolatos szabályokat. Ugyanígy szabályozza a jogszabály az egyházi jogi személy gazdaságitársaság-alapításával kapcsolatos ügyeit.

Ki és hogyan szerezhet ingatlant?

A jogszabály részletes vitáját Bellai Zoltán, a gazdasági bizottság elnöke vezette le. Ennek során élénk vita bontakozott ki az egyházi fenntartású intézmények ingatlanszerzéseivel kapcsolatban. Az körvonalazódott, hogy a Zsinati Tanács tagjai egyetértenek abban, hogy az intézmények korlátozott körben élhessenek az önálló ingatlanszerzés lehetőségével, ezt csak az intézmény alapító okirata engedélyezheti. A most tárgyalt jogszabály még azt is megszorítaná, hogy abban az esetben is a fenntartó előzetes döntése szükséges, ha az alapító okirat engedélyezi az intézménynek az ingatlanszerzést.

Az alapítványi szabályozással kapcsolatban markáns felvetés érkezett a Zsinati Hivatal gazdasági osztályvezetőjétől. Lőrincz Szabolcs a tapasztalatok, az egyházi alapítású alapítványok helyenként kevéssé transzparens működése láttán azt javasolta megfontolni a Zsinati Tanácsnak, illetve a Zsinatnak, hogy korlátozza vagy egyenesen fagyassza be az egyházi jogi személyek alapítványi tevékenységét. Kocsis Márta felhívta a figyelmet, hogy a tárgyalás alatt lévő tervezet erősíti az átláthatóságot, azáltal, hogy szabályozza az alapítványi ingatlanszerzést, a nagyértékű tárgyi eszközök átadását.

A Zsinati Tanács által elfogadott módosító javaslatok értelmében ingatlant, tárgyi eszközt, pénzeszközt csak fokozatos egyházi testület jóváhagyásával adhat át az egyházi jogi személy, például egy gyülekezet egy alapítványnak.

A jogszabály részletes vitája zajlott le ezzel, a gazdálkodási törvény a csütörtökön és pénteken ülésező Zsinat napirendjén is szerepel majd.

Nyugdíjügyek: fontos a szolgálati út betartása!

A Zsinati Tanács határozatot hozott a Nyugdíjintézeti Intézőbizottság előterjesztése alapján arról, hogy a Református Lelkészi Nyugdíjintézet felé a jövőben a szolgálati úton nyújtsák be az érintett lelkipásztorok a kérelmeket. A Nyugdíjintézetnek sok esetben gondot okoztak a nem szolgálati úton beadott kérelmek, illetve az ilyen, illetve hiányosan beadott kérelmek visszautasítása utáni reklamációk. A Zsinati Tanács a határozattal gyakorlatilag megerősítette létező szabályozását, a Nyugdíjintézet, illetve az Intézőbizottság így látta biztosítottnak az ügyek zavartalan vitelét.

Szintén a Nyugdíjintézeti Intézőbizottság nevében terjesztett elő egy ügyet Dr. Kocsis Márta Zsinati jogtanácsos nyugdíj-megállapítás témakörben. A Zsinati Tanács elfogadta Sándor Endréné nyugalmazott lelkipásztor kérelmét, a konkrét ügynél azonban szélesebb kört érint, hogy az Elnökség felkérte arra a jogi bizottságot, hogy az ebben az esetben többféleképpen értelmezhető törvényi passzust – amely a gyermekek utáni évkedvezmény szolgálati időbe való beszámítását szabályozza – vizsgálja felül.

Csepregi Botond-Kováts Anna